Elle Cosimano: Finlay Donovan ölni tudna

Finlay Donovan 1.

Ez a könyv nekem annyira bejött, hogy igazán kíváncsi vagyok, hogy mit tartogat még a szerző a következő részekre, és nagyon drukkolok neki, hogy tudja tartani ezt a szintet, mert ez az első rész zseniálisan szórakoztató volt.

Egy őrült krimiparódia, melyben Finlay Donovant, a kétgyermekes, válófélben lévő, mindig rohanó és anyagilag teljesen leégett anyukát, aki nem mellesleg író, de éppen nem megy neki az írás, és a családjából senki nem igazán nézi foglalkozásnak azt, hogy ő könyvet ír, szóval Finlay-t véletlenül bérgyilkosnak nézik, és felkérik egy gyilkosságra egy olyan összeget ígérve ezért, amivel minden anyagi gondját meg tudná oldani. 

Gyerekeknek

Dániel András: A kuflik és az Akármi

Sajnálom, hogy a kuflik nem születtek meg úgy 10-20 évvel korábban, mert nagyon kíváncsi vagyok, hogy az akkor kicsi gyermekeimnek kellett-e volna unásig olvasni, megunta volna-e bárki is sokadik olvasásra. Szerintem nem, de azért az biztos, hogy jelen időben, azaz most tetszik nekik, igaz, már jóval túlhaladták a kisgyermekkor határát. :D

Kuflik, kuflik és kuflik

Most összegyűjtöttem három kuflis könyvet, amelyből egyik a már  megszokott kuflitörténetek egy új része, a másik egy legkisebbeknek való lapozgató, a harmadik pedig egy kreatív, foglalkoztató kuflifüzet, amelyben lehet vágni, ragasztani, alkotni és játszani.

Acsai Roland: Tili és Tiló

Acsai Roland nagyon sokoldalú szerző. Legelőször A betondzsungel könyve című ifjúsági regényt olvastam tőle, majd a Szellemkócsagok című verseskötet következett, ezután pedig két operamese fantasztikus feldolgozását, a Pillangókisasszonyt és a Hunyadi Lászlót. A címekre kattintva elolvashatjátok ezekről a könyvekről írt értékeléseimet.

Mindegyik más, de abban mégis hasonlítanak, hogy szépségesek, tele érzésekkel, érzelmekkel. A természet tisztelete és szeretete átitatja az összes művet, legyen az mese vagy vers. 

Milly Johnson: Délutáni tea a Napraforgó kávéházban

Milly Johnson könyvei mindig olyan vidámak és tetszetős borítóval jelennek meg, hogy már ránézésre is jó kedve van tőle az embernek. Ez a könyv a címével megduplázta ezt a hatást, mert egy délutáni tea egy Napraforgó nevű kávéházban, milyen is lehet. Olyan csajos, vidám, tele női dolgokkal, beszélgetésekkel, baráti érzésekkel.

Pontosan ezt kínálja nekünk ez a könyv, garantált kikapcsolódást, jó szórakozást, vidám órákat, legfőképpen női társaságban, de azért ahol nők vannak, ott természetesen férfiak is vannak, így jó pár figyelemre méltó szereplőt megismerhetünk az ő soraikból is. 

Patik László: Anna, édes

Nem gondoltam volna, hogy egy ilyen abszurd, humoros és aktuális könyvet takar ez a cím, a könyv stílusa és témája nagyon jólesett most nekem, mintha egy jó komédiát láttam volna, kicsit szürreálisan eltúlozva, és egy picikét görbe tükröt tartva elénk.

Ami, ha jól elgondolkodunk nem is biztos, hogy görbe, ugyanis mindannyian ismerünk ilyen felszínes embereket, akiknek az a fontos, hogy jó házasság, sok pénz, fontos pozíció jusson nekik, mert ez fontos, és így lehet előre jutni az életben.

Lévai Balázs: Beállás

Ponyvarákenrol

Szerintem ebben a szóban - ponyvarákenrol - minden benne van, amit ez a könyv adni akar nekünk. Felhőtlen kikapcsolódás, a zenészek, menedzserek és rajongóik világa, néhány apró titok, egy kis izgalom, röhögések: lazítsunk, engedjük el magunkat, remekül, szórakozva fogunk utazni a zenei élet hullámvasútján.

Beleshetünk a kulisszák mögé, próbálhatjuk megfejteni a zene titkát. Miről szól a zene, miről szól egy zenekari formáció, mit szeretnének elérni, számít-e más is a csajokon, a pián és drogokon kívül?

Rhys Bowen: Holttest a fürdőkádban

A könyv története az 1930-as években indul Londonban, főszereplőnk Lady Victoria Georgiana Charlotte Eugenie királyi leszármazott, ám hiába a hosszú és előkelő neve, s származás, nincs egy árva fityingje sem.

Mindennapjait a családja skóciai kastélyában tölti, bátyja Binky és annak kiállhatatlan felesége, Fig társaságában.

Georgie gyermekkora semmiképpen sem volt boldognak nevezhető, szülei elváltak, a kislányra senki sem figyelt, testvérének felesége pedig nem rejti véka alá, hogy már nem igazán látják szívesen a családi házban, s azt sem, hogy véleménye szerint Georgie-nak az lenne a legjobb, ha minél hamarabb megházasodna.

Lindsey Kelk: Az olasz kaland

Egy lány 2.

Amint elkezdtem olvasni a könyvet, hamarosan kiderült, hogy ez egy második rész. Sebaj, gondoltam, talán így is megértem. Így is volt, szépen, lassan kibontakozott előttem az első rész fő csapásiránya, nagyjából megtudhattam, hogy mi történt abban a kötetben és hogyan jutott el főhősünk Tess oda, hogy egy héten belül kétszer is a börtönben csücsül.

A könyv csodaszép borítója teljesen tükrözi azt a könnyedséget, vidámságot és bohémságot, amit a történet adott, nem kell komolyan vennünk, de nyugodtan átadhatjuk magunkat a szórakozásnak, a kikapcsolódásnak, mert a hétköznapi életünktől teljesen eltérő történetet olvashatunk.

Catharina Ingelman-Sundberg: Rablás uzsonnára

Azt vettem észre, hogy az utóbbi időben több olyan könyv is a kezembe került, amiben nyugdíjas, idős emberek a főszereplők, gondoljunk csak Fredrik Backman könyveire.

A két legutóbbi ilyen jellegű olvasmányomban pedig még egy idősek otthona is borzolja a kedélyeket. A Lesz ez még így se című könyv 85 éves öregura is nagyon szívembe lopta magát, egyszerre volt vicces és megható olvasni a történetét. 

Gyerekeknek

Szalay Lenke: Mogyoró

Ez egy igazi régimódi történet. A könyv fülszövege szerint "lassan már nagymama korba lépnek azok az olvasók, akik annak idején szívből szerették Mogyorót, a kockás kabátos, kék sapkás, kékszemű, mosolygós kislányt.

Szirmay Ágnes: Szerelemre castingolva

Néha komolyan mosolygok magamon, hogy háromgyerekes anya létemre mennyire fel tudok lelkesedni egy jó tiniregényen, milyen nagy sebességgel falom a lapokat és élvezem a történetet.

Abban, hogy rátaláltam a mai ifjúsági regényekre, nagy szerepe van a moly.hu oldal Merítés díjának is, amelynek zsűrizésében részt veszek, az ifjúsági és a gyermekirodalom kategóriában.

2016 egy nagyszerű év volt, mind a gyermekkönyvek, mind az ifjúsági könyvek megjelenése terén. Nagyon sok remek könyv jelent meg, a gyermekkönyvek között a zsűri már ki is hirdette a Top10-es listát, amely alapján minden molytag szavazhat kedvencére, hogy a végén kiderüljön, melyik könyv nyeri a Moly Merítés Közönségdíját a gyermekirodalom kategóriában.
A listát és a szavazást IDE KATTINTVA tudjátok megtekinteni.

Az ifjúsági könyvek Top10-es listája még nem került kihirdetésre, de az elmúlt évben megjelent ifjúsági könyveket IDE KATTINTVA szintén megnézhetitek.

Jó eséllyel indul a Top10-be kerülésért az alábbi könyv is. Bevallom, először megijedtem a címétől szerelem is, casting is, filmforgatás is - ráadásul szappanopera -, de ideje már felhagynom a könyves előítéletekkel. :D

Gyerekeknek

Mandl Péter: Kiskobold és a szőrös idegen

Három rövid történetet olvashatunk Kiskobold életéből. Kiskobold egy kobold, mint az a nevéből is kiderül, a történet szerint a bányában dolgozik, ahol nagyon sok a kobold. De a Kiskobold kalapja történet nem erről szól, hanem egy kalapról, ami Kiskobold fejére esett, majd rá is szorult. 

Egy idő után nagyon ismerősnek tűntek az illusztrációk, legalábbis bizonyos jegyek hasonlítottak valamelyik másik könyvre. Hamar be is ugrott, de hiszen ez hasonlít a kuflikra. Gyorsan megnéztem és megértettem azonnal, hogy miért. Hát azért, mert Kiskoboldot Dániel András, a kuflik megalkotója illusztrálta. 

Anna Woltz: Tess és én

Életem legfurcsább hete

Anna Woltz neve nem volt ismeretlen számomra, ezért amikor a könyvtárban megláttam ezt a könyvet, nem volt kérdés, hogy hazahozom.  

Tetszettek az eddig olvasott könyvei, a Black Box és a Száz óra sötétség. Míg azok a történetek kamaszokról szóltak, itt némileg fiatalabbak voltak a szereplők, pontosabban Tess 11 éves, Samuel pedig 10 éves.

Samuel a családjával nyaral a szigeten, amikor a két évvel idősebb bátyját, Jorrét baleset éri, egy gödörbe esik és eltörik a lába. Anyukája migrénnel küzd a házban, ezért édesapjának el kell vinnie a komppal a szárazföldre, mert csak ott van kórház. 

John Irving: Garp szerint a világ

John Irvinggel való első találkozásom az az Árvák hercege című könyv elolvasásakor történt. Már akkor megállapítottam, hogy Mr. Irving jól csinálja ám a dolgát. Az Árvák hercegének története egy nagyon fontos témát dolgoz fel, emellett pedig egy fantasztikus történet, fantasztikus szereplőkkel.

A második könyvem a szerzőtől a Fohász Owen Meanyért volt, ami nem lett olyan nagy szerelem, mint az Árvák hercege, de azért bántam volna, ha kimarad az életemből.

A Garp szerint a világot már nagyon régóta terveztem elolvasni, és hát annyit mondhatok, hogy fogalmam sincs miért halogattam eddig. :)

John Irving stílusa és a megállíthatatlan mesélő tehetsége ismét elvarázsolt.

TitkOLVASás: Amy Harmon - Arctalan szerelem

TitkOLVASás keretében olvassuk el ezt a könyvet, értékelésem írásakor még Zsófi nem olvasta el. Nem olyan könnyű dolog nekünk amúgy titkosan olvasni, azaz egy szót sem ejteni a könyvről, miközben olvassuk, mert nap, mint nap együtt vagyunk, találkozunk, látjuk, hogy mit olvas éppen a másik, hogy halad vele, és ezért igen furcsa dolog, hogy nem tudjuk megosztani az első benyomásainkat, nagyon oda kell figyelni, hogy el ne szóljuk magunkat.

Nina Stibbe: Szeretettel, Nina

Nina Stibbe, a húszéves leicesteri lány 1982-ben Londonba költözött, hogy egy különleges családnál bébiszitterként dolgozzon. Tökéletesen összeillenek: Ninának fogalma sem volt a főzésről, a gyerekgondozásról, és arról sem, kik azok a fura fazonok, akik néha vendégségbe mennek hozzájuk. A családtagok, akik azon vitatkoztak, hogy kell németül káromkodni, vagy mik az előnyei és hátrányai a darált pulykahúsnak, remekül szórakoztak Nina ügyetlenkedésein.

A Szeretettel, Nina a hazaírt levelek gyűjteménye, melyekben Nina lelkendezve ír "családi" életéről, a kiszámíthatatlan vendégekről és macskáról, akit mindenki imádott utálni.

Legeslegelőször a borítója fogott meg ennek a könyvnek, jó-jó most már akkor hivatalosan is nevezhettek borítófetisisztának :), de tényleg olyan kis vidám borítója van neki. Ha a kezetekbe fogjátok,azonban még mindenképpen csodáljátok (és természetesen simogassátok) meg a régies hatású gernicét is, mert az is tök jópofa. :)

A csinos külcsín elemzése után térjünk is rá könyv belsejére, azaz a tartalmára. Ami, ha jobban belegondolok pont olyan bolondos és jópofa volt, mint maga a borító (na, jó most már tényleg békénhagyom a borítót:)).

A történet elején egy kicsit nehezen sikerült belerázódnom ebbe a levélregény formába, és tulajdonképpen abba is, hogy szigorúan nézve ennek a könyvnek nem is igazán van története. De aztán a fő(levélíró)szereplő Nina zakkant személyisége és a könyv többi, szintén elég dilis szereplője mindent elvitt a hátán.

Nina elméletileg bébiszitterkedni érkezett Londonba, de tulajdonképpen inkább családtagként, mint dadaként van jelen a család életében. A felügyeletére bízott Sam és Will Frears-szal remekül közös hangra talált, sem a fiúkat, sem a tőlük sok évvel idősebb Ninát nem kellett félteni, ha egymás ugratásáról volt szó.

A levelezős stílustól való félelmeim alaptalanok voltak, mert végül annyira megkedveltem Ninát, a fiúkat, a dilis Mary-Kayt, hogy bizony szomorú lettem mikor az utolsó levelekhez érve el kellett engednem ezt a zakkant társaságot.

A történetet körüllengő hamisítatlan angolos hangulata is megmelengette a kis anglomán énemet.

Nina levelének szereplői egyébként mind valós személyiségek, és a levélíró leányzó még "arra sem vette a fáradtságot", hogy álneveket használjon, persze nekem még így is egy kis időbe tellett, hogy rájöjjek arra, hogy a mindenbe beleokoskodó, de jószívű Alan Benett az az Alan Benett, aki ezt a jópofa könyvet írta.

Már a történet olvasása előtt rátaláltam egy, a könyvből készült sorozatadaptációra, amiben nem más, mint a híres Helena Bonham Carter szerepel, de azt hittem, hogy ez még csak egy készülő projekt, közben rájöttem, hogy ez bizony már egy elkészült sorozat, úgyhogy hamarosan meg is lesem majd azt is.

Ha egy könnyed, angolos, mókás történetre vágytok, sok teával, egy kis 80-as évekkel, akkor a Szeretettel, Nina tökéletes választás lehet.

9/10

Zsófi

Homonnay Gergely: Puszi, Erzsi!

A világ macskaszemmel

Erzsébet Fenevadova minden idők legnagyobb celebritása. Egy igazi bundás királynő, szőrös fülű, bajszos díva, szupermodell, politikai szakkomentátor asszony... Sokoldalúsága szinte felsorolhatatlan, bölcsessége káprázatos - többek között ezért is teljesen jogos várományosa az elnökasszonyi posztnak.

Hívei tudják, hogy életük Erzsébet útmutatásai nélkül mit sem érne. Nagyságát gyakorta versben is megéneklik, az írástudatlanok pedig Erzsébet kifinomult ízlésének eleget téve tonhalban fejezik ki mélységes tiszteletüket.

Erzsébet jelenleg Budán, a Hotel Wardrobe Wellness Superior***** Elnöki Lakosztályában él. Sajnos szingli. Pillanatnyilag csak egyetlen, hozzá méltatlan udvari szolgálója, Gergely próbálja megteremteni a kivételes nagyságához illő körülményeket.

Erzsi és szolgálója, Gergely egy igazán nagyszerű páros. Ennyire érezni egymás rezdüléseit, ennyire alárendelni egymásnak mindennapi dolgainkat, csak két ilyen nagyszerű teremtmény képes. Nem is tudom, ki a nagyszerűbb, Gergely, aki képes Erzsébetet, ezt a gyönyörű, fenséges macskát ennyire kiszolgálni, mellette aludni az ágyban, ha lepisili az ágyneműt, akkor természetesen azonnal beindítani a fertőtlenítő mosodát, ha lehányja a gyönyörű szőnyeget, akkor kitakarítani, vagy éppen káromkodva a másik oldalra fordulni. szóval tehetség kell ehhez, hogy mindig tudja, mit kell éppen csinálni, hogy Erzsi elégedett legyen. Vagy sem.

A hangnem, amit Erzsébettel szemben használ nem biztos, hogy célravezető, de felettébb mulatságos, a vízipisztolyos módszer szintúgy, ezt régóta készülök már a zöldséges kiskertünket szaratónak használó szomszéd macskákon kipróbálni. Volt, hogy hangosan nevettem, sokáig. Hol azért, mert Gergely megmondta a magáét, hol azért mert Erzsébet részletezte, hogy Gergely hasalva nézte, amint ő a szaratóban a Sport-szeleteket nyomkodta. Aztán pedig ő nézte Gergelyt hasonló esemény közben. Az illusztrációk is nagyon jók, kifejezetten szerettem nézegetni őket.

De ne is vesztegessünk több szót Gergelyre, hiszen itt Erzsébet az egyéniség, aki tökéletesen tisztában van vele, hogy ő az evolúció csúcsa, maga az isteni tökéletesség, aki körül a világ és Gergely forog.

Bár ő is egyszerű kiscicaként kezdte, de felnővén megmutatkozott királynői méltósága és megtalálta magának a majdnem tökéletes háziszolgát, aki nagyon jól megtanulta a dolgokat, remekül tud púderillatú almot szitálni, enni ad és szállást biztosít Erzsébetnek. Néha érthetetlen módon megráncigálja, megdögönyözi a pofiját, de az Elnökasszony úgy van vele, ennyit ki lehet bírni, hogy mindig legyen friss Riomáré a hűtőben.

Erzsébet igencsak mozgalmas életet él, egyszer el is tűnt három napra, vendégségben is volt, vadászott is már, sőt egyszer már karácsonyfája is volt és kutyákkal is találkozott, no meg Gergely életének szerelmeivel. Mind a nagyon sokkal.

Időnként idegállapotba jön, és akkor nem olyan jó. Se neki, se Gergelynek. De ha békén hagyják őfenségességét, ha nyugodtan heverészhet naphosszat a macskabútoron, akkor ő a világ legnyugodtabb macskája. 

Nagyon-nagyon remek kikapcsolódás volt Erzsébet Elnökasszony életét megismerni, belelátni mindennapjaiba, minden tiszteletem Gergelyé, aki ennyire imádja őt, és ilyen tökéletesen gondját viseli. 

Nagy jövő áll még előttük, ha eljön az idő szavazzunk mindenképpen Erzsire! Puszi, Bea

A könyvet köszönöm a Libri Kiadónak!

10/10

Bea

Winston Groom: El Paso

A nagy sikerű Forrest Gump szerzője ezúttal fordulatos történelmi kalandregénnyel áll elő, a helyszín a századforduló utáni viharos, önállósodó  Mexikó, ahol a határhoz közel eső területeket fillérekért vásárolták fel amerikai vasútmágnások, újságcézárok és mások. 

Itt minden lehetséges, itt mindenki megfordul: gyermekrablók, banditák és javasasszonyok; valamennyiüket próbára teszik a háborús körülmények és a gyönyörű, ámde cseppet sem barátságos természet.

Az olvasó ebből a magával sodró könyvből talán megtudja azt is, hogyan olvad össze izgalmas kalanddá történelmi forrás és fikció. A könyv gazdag, mint egy hatalmas freskó vagy mint maga az élet: érzelmes, gonosz, kegyetlen, tarka és szépséges. Igazi nagyágyú, Winston Groom közel húsz éve várt visszatérése.

Winston Groom nevével akkor találkoztam először, amikor jó pár éve a könyvtárban rátaláltam a Forrest Gump című könyvére, első gondolatom az volt, hogy "jé hát ebből könyv is van?",  aztán természetesen ki is kölcsönöztem a könyvet. Az elolvasása után rájöttem, hogy a könyv történetének a címadó szereplőn kívül semmi köze sincs a híres filmhez. Ez persze nem jelentett rosszat, sőt életem egyik legviccesebb olvasmányaiként tartom számom az író Forrest Gump könyveit (bizony ám, két része van neki). Így tehát nem meglepő, hogy nagyon izgatott lettem, amikor megláttam, hogy hamarosan egy új könyve fog megjelenni nálunk. A könyv borítója már első ránézésre nagyon megtetszett, a fülszöveg alapján pedig egy ígéretes történetnek néztem elébe.

Winson Groom El Paso-ja teljesen más hangvételű könyv volt, mint a Forrest Gump kötetei, ám én nem csalódtam ebben az új, kalandos történetében sem.

Történetünknek több igazán érdekes főszereplője van, az egyik a milliárdos vasútmágnás Shaughnessy ezredes, aki szereti, ha mindig a kedve szerint történnek a dolgok, egy árvaházban felnőtt fiú, Arthur, akinek az élete az előbb említett Shaughnessy ezredesnek hála, egy pillanat alatt megváltozik, és ne meg feledkezzünk meg még egy fontos szereplőről, a rettegett foradalmár Pancho Villáról sem, akinek személyisége a történet legérdekesebb színfoltja volt.

A könyv története egy amolyan igazi régimódi "roadmovie", ami átszeli Mexikó kies és lakatlan tájait, sok izgalomban van részünk, és Winston Groom-nak hála, rengeteg nevetésben is. 

A gondok ott kezdődnek, amikor a milliárdos Shaughnessy família (vagyis jobban mondva már csak volt milliárdos) Mexikóba érkezik a vállalat magánvasútján.

Az ezredes közös családi pihenésnek tervezett vakációja pár pillanat alatt kudarcba fullad, erről pedig nem más tehet, mint a már előbb is említett kegyetlen forradalmár, Villa tábornok, aki arra készül, hogy nemes célja érdekében eltulajdonítja az ezredes marhacsordáját. Aki persze mindezt nem hagyhatja annyiban, de miközben ezt próbálja megakadályozni, addig Pancho Villa szépen elrabolja két unokáját, Tommyt és Katherine-t. A gyermekek apja Arthur, és az ezredes sem hagyhatta ezt annyiban és rögtönzött "hadseregükkel", nagyszabású terveikkel, Villa nyomában erednek.

És itt kezdődnek majd el csak az igazi kalamajkák. Mexikó, főszereplőink és a mi számunkra is rengeteg meglepetést tartogat, találkozhatunk mérges óriásgyíkokkal, titokzatos indián törzsekkel, igazi cowboyokkal és gazfickókkal.

A könyv mellékszereplőiről is muszáj szót ejtenem, mert az ő személyiségük is rendkívül sokat tett hozzá a történethez. A Hollywoodba vágyó amerikai cowboy, Tom Mix, aki most éppen Villa tábornok forradalmában vett részt, a seprűárus, titokzatos jóstehetséggel rendelkező öregasszony, a matador Johhny Ollas, aki szintén Villát üldözte, mert elrabolta a feleségét, ők mind annyira egyedi figurák voltak, hogy csak na. :)

Imádtam ezt a rendkívül színes és kalandos történelmi regényt, Wisnton Groom pedig nagy mesélőtehetséggel rendelkezik, úgyhogy én mindenképpen vevő lennék bármire, amit ír. 

A történet befejezése is igazán szépen kidolgozott, úgy örülnék, ha minden író ilyen szép epilógussal kedveskedne nekünk, olvasóknak.

Az is biztos, hogy mind a szereplők, mind a történet sokáig velem maradnak még.

A könyvet köszönöm a Tarandus Kiadónak!

10/10

Zsófi

Rachel Cohn - David Levithan: Dash és Lily 12 napja

Dash és Lily második karácsonya

Dash és Lily életük legszebb karácsonyát élték át tavaly (az előző kötetben), miután különös rejtvények megfejtésével egymásra találtak. Eltelt egy év, megint küszöbön a nagy ünnep, ám úgy tűnik, most rögösebb út vezet a boldogsághoz. Lily imádott nagypapája szívinfarktust kapott, és lassú lábadozása beárnyékolja a vidámságáról híres lány mindennapjait. Még karácsonyfát is elfelejt venni. Ráadásul mintha Dashsel kezdenének eltávolodni egymástól: kapcsolatukon repedések keletkeztek. 

Dashnek tizenkét napja marad, hogy félretegye a karácsonnyal kapcsolatos fenntartásait, és megpróbálja átragasztani barátnőjére a New York utcáit belengő ünnepi hangulatot. Küldetéséhez kénytelen igénybe venni furcsa barátai, valamint Lily ellenséges bátyja, Langston segítségét is. Vajon sikerül meghozniuk Lily kedvét a karácsonyhoz? Olvadásnak indul-e a szerelmesek közötti fagyos légkör? Dash és Lily legújabb, megpróbáltatásoktól sem mentes adventi kalandjai garantáltan megdobogtatják majd az olvasók szívét.

Nehéz dolog a második részeket értékelni, mert mindenki az első rész élményét várja ismét, ugyanolyan magaslatokba szeretne mind érzelmileg, mind tartalmilag emelkedni. Nos, Lily és Dash esetében ott fejeződött be a történet, hogy elcsattant köztük az első csók és ott bóklászott körülöttük a szerelem.

Ebben a könyvben egy év múlva látjuk őket viszont, amikor éppen 12 nap van még hátra karácsonyig.  Most is felváltva olvashatjuk a gondolataikat, ami ismét nagyon tetszett. Mint ahogyan az a színvonal ahogyan ezek a fiatalok tolmácsolták felém érzéseiket, leírták a történeteiket, tehát teljességgel hozták az első részben megismert formát és minőséget.

Nem tetszett azonban Lily, de nem  a személyével, hanem a szomorúságával volt bajom, amit azonban meg is értettem. Nagypapája lerobbant, most már gyógyulgat, ő mindent megtesz, amit csak tud, de egyre gyakrabban merül fel az idősek otthonának lehetősége, ami nagyon szomorúvá teszi. Még letargikusabbá változtatja az elmúlás gondolatának lehetősége, úrrá lesz rajta a rosszkedv és nem várja a karácsonyt. Egy napra még el is tűnik. Ahol mellesleg nagyon érdekes és vicces kalandban volt része.

Nincsenek sütik és nincs kórus, nincs öröm és nincs várakozás. Ezt azonban még Dash is megelégeli és meglepi Oscarral, aki egy leendő karácsonyfa. 

Azt vettem észre, hogy két fiatal főhősünk elbeszél egymás mellett, azért nem értik egymást. Illetve nem is annyira elbeszél, hanem éppenhogy alig beszél, a jelentéktelen dolgokról sem, és a fontosakról sem osztják meg egymással gondolataikat, így távolodnak egymástól, kapcsolatuk, szerelmük szála foszladozni kezd.

Dash azonban tudja, hogy ezt nem hagyhatja, Lily pedig teljesen mást gondol, ezért még a félreértések, egymást meg nem értések is szerepet kapnak és tolják őket egy bizonyos irányba. Lilyéknél otthon is vannak problémák, a bátyja is jelentős bejelentést tesz, és Lily nem találja a sok gond között a saját boldogságát. De szerencsére ott van neki Dash...

Viszontláthatjuk a régi ismerősöket, Sofiát és Bumit, Bennyt és Langstont, Mrs. Basil E.-t, a nagypapát, Edgar Thibaud-t, az egész rokonságot, a rengeteg unokatestvért és természetesen Boriszt. Látunk még rengeteg részeg Mikulást, bűnöző kórust, sok-sok könyvtárost. Részt vehetünk a Nagy Csillámkoris Mészárláson, figyelemmel kísérhetjük Dash kalózkalandjait, miközben tanúi lehetünk annak, ahogyan helyre teszik a kapcsolatukat. 

A végén a nagy családi boldogság mellett a dolgok a helyükre kerülnek, és szerencsére a karácsony az idén sem marad el. 

Jó kis folytatás volt ez, éppen az tetszett benne, hogy nem volt minden egy nagy boldogság, hanem a jó dolgokért tenni kellett, meg kellett küzdeni, és miután elkísértük Dasht és Lilyt ezeken a küzdelmeken keresztül, mi is bizakodva tekinthetünk a jövőbe.

Szerelem, barátság, család, szeretet, tél, hóesés, ajándékok, meglepetés, finom vacsorák, bulik, egy kis magány - mi más kell egy jó karácsonyhoz, egy jó karácsonyi könyvhöz? Ezt mind megtaláltam ebben a részben, így jó szívvel ajánlom. 

A könyvet köszönöm a Tilos az Á Kiadónak!

9/10

Bea

Karácsonyi ajándékfaktor: Tiniknek, fiataloknak egy szép, mai karácsonyi történet, amely róluk, fiatalokról, kamaszokról, első szerelemről, annak a problémáiról és családi gondokról is szól. Szülőknek sem árt elolvasni. Nekem határozottan jót tett. :)

Az előző részről írt értékelésünket IDE KATTINTVA olvashatjátok el!