Gyerekeknek

Axel Scheffler: Születésnap

Pipp és Polli

Axel Scheffler rajongó vagyok, jöhet bármi, én is örömmel nézegetem. A gyerekeim is imádták. Ezek a strapabíró lapozók nagyon aranyos és igazán egyszerű történeteket rejtenek, és úgy gondolom, éppen az egyszerűsége miatt szerethetik a legkisebbek ennyire. 

Vidám, élénk színei, mozgalmas, sokat mondó és mutató képei sokáig és nagyon sok alkalommal lekötik a gyerekek figyelmét, az oldalakon egy-egy mondat található, de nagyon sokat lehet még pluszban beszélgetni róla. 

Társasjátékok: Kuflik, Boribon és Maszat

Kuflibingó

@Dániel András

Kuflirajongóként imádom ezt a társasjátékot.  A doboz tartalmával kétféle társasjáték is játszható, de már az is egy remek elfoglaltság volt, amikor kicsomagoltam és végigböngésztem a kufliszereplőket és a csodásan illusztrált játéktáblákat. Miután a kufliknál megszokott csodanövényekben és csodabogarakban is kigyönyörködtem magam, áttanulmányoztam a játékokat is.

Dániel András: A kuflik és a furcsa árnyék

És ismééét kuflik! A már megszokott formának megfelelően két új kuflimesét olvashatunk most is az új kuflikönyvben. Ráadásul a kufliréten, azaz az elhagyatott réten is kitavaszodott.

"Az első szép tavaszi nap volt abban az évben. A koszos téli felhők maradéka is eltakarodott az égről, és végre kisütött a nap. Valér kidugta az orrát az üregéből, aztán körbeszimatolt. A levegőnek ázottföld-, frissfű és némi vakondkakaillata volt."

Szuper könyvek gyerekeknek

Kuflik, kuflik és kuflik

Most összegyűjtöttem három kuflis könyvet, amelyből egyik a már  megszokott kuflitörténetek egy új része, a másik egy legkisebbeknek való lapozgató, a harmadik pedig egy kreatív, foglalkoztató kuflifüzet, amelyben lehet vágni, ragasztani, alkotni és játszani.

Könyvturista: A Soproni Pagonyban

Ma egy kissé rendhagyó bejegyzést készítettem, ugyanis nem könyvekről írok, hanem a Soproni Pagonyt szeretném megmutatni. Természetesen a könyveket sem tudom és nem is akarom kihagyni egy könyvesboltból, így ők is szerepelnek majd a bejegyzésben, de legfőképpen a bolt hangulatát szeretném átadni, ami szerintem fantasztikusan gyerekbarát, és az tűnik fel elsőként, hogy nem csak egy könyvesbolt, hanem egy olyan hely, ahová szívesen tér be gyerek és felnőtt egyaránt. 

Ha van kedvetek bekukkantani a Soproni Pagonyba, akkor olvassatok tovább. 

Játszik a család: Kuflik itt, kuflik ott

Dániel András: Kuflik a föld alatt

A 11. Kufli könyv méltó volt a címéhez, mert bár már régebben elolvastam, úgy eltűnt, mintha a föld nyelte volna el. De egyszer csak Ficánka nem bírta tovább, és kikiabált egy hatalmas könyvhalom aljáról, hogy most már ideje lenne kiszednem onnan őket, mert ő bármennyire is szeret a föld alatt lenni, azért ezt a bezártságot hosszú távon nem érdemlik meg. 

Így én is örültem, mert megkerültek és ők is örültek, mert végre kinyílt számukra a világ, a nap is süt, szóval akár mehetnek is a kertbe elültetni a magvakat végre. Azt sem bánom, ha hernyótökmagot ültetnek. Még egy nyuszink is van, akinek a segítségével ki tudják mérni a húsz nyúlláb mélységet.

Dániel András: A kuflik és a szélposta

Régi ismerősökként üdvözöltem a kuflikat, az első 5 részt rögtön a megjelenésük után elolvastam, és IDE, IDE és IDE KATTINTVA elolvashatjátok, hogy mennyire kedveltem meg őket. 

Na jó, elárulom nagyon-nagyon. Úgy alakult, hogy a kuflik és én azóta nem találkoztunk össze, biztos fontos dolguk akadt. Na de most az történt, hogy sikerült még 5 kuflikönyvet végigolvasnom, és most is éppen annyira jól szórakoztam, mint amikor először találkoztam velük.

Sőt, nevessetek ki, de többször is eszembe jutott, hogy én bizony szívesen lennék néha sokszor kufli. Olyan gondtalanul élnek! Ám ha néha mégis felmerül valami probléma, akkor közös erővel, hatalmas nyugalommal megoldják. Útra kelnek mind a heten, benéznek ide-oda, magukkal visznek ezt-azt, segítenek mindenféle kis lényeknek, heverésznek, nevetgélnek, mulatoznak és nagyon érdekes dolgokat tapasztalnak.