Kedvenc íróink: Alexandra Ripley

Ebben a rovatban, kedvenc íróinkat mutatjuk be nektek. Olyan írókat, akiknek a műveivel már régebben ismerkedtünk meg, szinte minden magyarul megjelent könyvüket elolvastuk, és nagyon megszerettük őket.

Alexandra Ripley 1934-ben született, Alexandra Elizabeth Braid-ként a dél-karolinai Charlestonban. Itt is nőtt fel, az elit Ashley Hallban kezdte meg tanulmányait, majd a Vassar főiskolán szerzett diplomát. A tanulmányai befejezése után a Life magazinnál vállalt munkát New Yorkban.

Dolgozott idegen vezetőként, utazóügynökként, olvasóként egy new york-i kiadónál, és egy rövid ideig még fehérnemű eladóként is.

Az első regénye a Who's the Lady int the President's Bed? 1972-ben jelent meg, az első történelmi regényét pedig, a Charlestont, 1981-ben publikálta (magyarul Elizabeth szerelmei címen jelent meg).

A sikert 1991-ben az Elfújta a szél folytatásának a Scarlettnek a megírása hozta meg számára. A regény egyből a könyves eladási listák élére került, tizennyolc nyelvre fordították le, és tv sorozatot is készítettek belőle. Öt év alatt nyolcmillió példány kelt el a könyvből világszerte.

Amikor először olvasta az Elfújta a szél c. könyvet 12 éves volt, miután befejezte a könyvet olyan elragadtatott hangulatba került, hogy elhatározta, lemásolja a könyv első 350 oldalát, hogy átérezhesse azt, amit Margaret Mitchell érzett a könyv írása közben.

Alexandra Ripley 2004-ben halt meg otthonában Richmondban.

Alexandra Ripley nevével természetesen én is a Scarlett által találkoztam először. Nekem tetszett a könyv, bár az igaz, hogy ebben a folyatásban egy teljesen másmilyen Scarletett ismerhettünk meg, mint az Elfújta a szélben.

Aztán pár évvel ezelőtt egy könyvtári nézelődés közben rábukkantunk Anyával az írónő többi könyvére is, és gyorsan ki is kölcsönöztük a Mary örökségét, ami nagyon tetszett mindkettőnknek. A következő könyvtár látogatások alkalmával szépen lassan pedig az összes Alexendra Ripley könyvet hazahoztuk magunkkal, és már csak arra eszméltünk, hogy mindet végigolvastuk, és lett egy új kedvenc írónőnk. :)

Az írónő könyvei az amerikai Délen játszódnak, regényeinek nagyon eredeti hangulatuk és szereplőik vannak, a könyvekben nincs hiány sem bohém és erős főhősnőkben, sem mindent elsöprő szerelmekben. 

Mary öröksége

A regény színhelye New Orleans, 1951, ez az egzotikus és titokzatos város, ami még erősen őrzi a francia hagyományait. A regény egy félig amerikai, félig New Orleans-i francia lány Mary MacAlistar szívszaggató története. 

Mint már előbb is írtam, ez volt az első Alexandra Ripley könyvem, a Scarlett után, és imádtam! Mary egyedül marad árván és tizenhat évesen, egy szál magában kell nekivágnia a világnak. Mielőtt behajózna New Orleans-ba már egy sor megpróbáltatáson túl lesz, de az igazi történések  csak itt várnak még rá. Mindent elsöprő, igazi régimódi szerelem, New Orleans amerikai és francia városrészének a megismerése, és egy kis woodoo varázslat, volt itt minden kérem szépen! De tényleg nagyon nagy kedvencünk lett ez a könyv.

Elizabeth szerelmei

1865-től, az amerikai polgárháború kezdetét jelző első ágyúlövéstől a századfordulóig terjedő évtizedekben játszódik ez a nagyszabású társadalmi regény. Alexandra Ripley érzékletes képet ad arról, hogy hogyan dúlta fel a patinás, gazdag déli város, Charleston méltóságteljes életét, tehetős fehérekét, szegény feketékét egyaránt az országon végigsöprő háború.

Ez a könyv egy szintén fantasztikus nagyszabású családregény. Egy város, és két család szemén keresztül láthattunk bele mi is a polgárháború következményeibe. Elizabeth személyében megint egy erős, és rendkívüli nőt ismerhetünk meg, és kísérhetjük végig az egész élete során. A regény színhelyébe Charlestonba is teljesen beleszerettem, a történet pedig lenyűgöző volt.

A gardéniás hölgy

Ez a könyv tulajdonképpen az előzőnek a folytatása, de különálló történetként is simán megállja a helyét. Ebben a könyvben is egy nagyon különleges főhősnővel ismerkedhetünk meg Garden Tradd személyében. Gardent eltaszítja magától az anyja, és már csecsemő korától kezdve a birtokon élő rabszolgák között tölti a mindennapjait, ők nevelik fel a kislányt nagy szeretetben. Garden felnővén gyönyörű fiatal nővé válik, Charleston legkívánatosabb partijává lép elő. Természetesen Garden életébe is betoppan a nagybetűs szerelem, utána pedig Gardennel együtt beutazzuk egész Európát, Párizst, Monte-Carlót és Londont. Híresebbnél híresebb és elképesztően gazdag emberekkel találkozunk (igen még a Fitzgerald házaspárral is összefutunk).

Imádom a húszas éveket, ez a regény meg maga a húszas évek dicsérete, sok pezsgővel, rengeteg zenével és charlestonnal (bizony ám, ebben a könyvben születik meg ez a tánc is!). 

A húszas évek rajongóinak kötelezően ajánlott olvasmány! :)

Sötét arany

Azt hiszem ez volt a második könyvem Alexandra Ripleytől. Ennek a regénynek a stílusa és a hangulata is különbözik az előző könyvekétől, ez a történet az 1800-as évek végén játszódik, Észak-Karolinában. Nagyon alapos korrajzot kaphatunk a korabeli Amerikáról, az emberek mindennapi életéről. Ezt a könyvet az előzőekhez hasonlítva, egyáltalán nem jellemezném romantikus regényként. De ez is egy nagyon erős, néhol nyers és megrázó történet.

Zsófi

Ezeket néztük a héten

A cinkos (2010)

A film törénete 1865-ben indul, Abraham Lincoln meggyikolásának évében. A történet középpontjában az elkövetők feltételezett cinkosának, Mary Surratnak a pere áll.

Egy jó kis történelmi, jogi film volt ez, tulajdonképpen az események csupán egy bírósági tárgyalóteremben folytak csak, de a film így is nagyon izgalmas volt.

A főszerepet James McAvoy játszotta, igazából az ő neve miatt néztük meg a filmet, a magyar hangja sajnos nem a megszokott volt, és így egy kicsit fura volt, de ő jól játszott, hozta a formáját.

Thelma és Louise (1991)

Anya a könyvtár kiselejtezett könyvei között talált egy kilcenvenes évekből származó, valamilyen mozis-filmes újságoknak a számait egybekötve tartalmazó könyvet, és visszatarthatatlan vágyat érzett, hogy hazahozza őket (igen, őket, mert kettőt is talált). Ezeknek az időknek a film alkotásait amúgy is szeretjük, így egy csomó jó filmet szemezgetünk belőlük. Így találtunk erre a filmre is.

A Thelma és Lousie szerintem egy gyönyörű film volt, Bencének a vége nem tetszett, de szerintem szép volt.

Susan Sarandon és Geena Davis is nagyon a szívembe lopta magát.

Coherence (2013)

Ez a film műfaji besorolása alapján egy sci-fi/thriller volt. Egy üstökösnek a Földre gyakorolt hatásáról szól, vagyis hát, hogy mi volt a hatása egy vacsoratársaságra.

Érdekes film volt, az már biztos, egy idő után egy kicsit katyvasznak tűnt, mintha a film készítői is belegabalyodtak volna a dolgokba. De végül is egy nagyon izgalmas, végig feszültségben tartó film volt. Aminek még egy nappal a megnézése után is vitákat folytattunk, hogy akkor, most mi hogy, és mi miért volt. És mindenkinek megvolt a saját maga elmélete, véleménye az eseményekről, szóval jól megmozgatott minket.

Ex Machina (2015)

Ez a filmet teljesen random módon választottam ki a megnézésre váró filmek közül. Na jó azért nem teljesen, mert láttam, hogy Domhall Gleeson játszik benne, aki az Időről időre óta nagyon megkedveltünk.

Érdekes robotos sci-fi volt, amely komoly kérdéseket vetett fel, a gépek öntudatával kapcsolatban nekünk a Terminátor is beugrott róla, de a hasonlóság teljesen ki is merült ennyiben. A film vége szintén nagyon meghökkentő, és mindenkinek meg lehet hozzá a maga elmélete.

Cápamese (2004)

Ezt az animációs filmet természetesen nem most láttuk először, csak az ifjabb generációval is ismertessük meg a régi jó meséket program keretein belül néztük meg újra (és a következő nap újra... Amikor Titusz úgy négy éves lehetett volt egy időszak, amikor a Shreket 3 hónapig mindennap vagy háromszor néztük meg...).

Meg is állapítottuk, hogy lehet az animációs filmek elkészítésének, kivitelezésének technikája sokat fejlődött manapság, de a történetek nyomába sem érhetnek a régieknek. Elképesztően vicces ez a mese. És azt észrevetéttek, hogy a halak is nagyon hasonlítanak a szinkron hangjaikra? :)

A How to get away with a murder második évadjával is haladok, bár néha már azt sem tudom ki mennyit tud kiről, és egy kicsit már kezd elegem lenni, hogy hol Bonnie, hol Annalise bőg és ordibál felváltva, de azért nézem csak tovább (és mintha az ágyjelenetek mennyiségén is egy  kicsit csökkentettek volna, ez mindeképpen plussz pont!). Ja és így angol felirattal nézve már tanultam egy csomó új jogi kifejezést és fogalmat, ki tudja, lehet majd hasznukat veszem valamikor :)

Zsófi

Jennifer Chiaverini: A kémnő

Egy polgárháború, ami egy nemzetet szakít ketté, és egy nő, aki az életét és a jó hírnevét is kockára teszi egy nemes, a hazája sorsát alakító cél érdekében.

A virginiai Richmondban, a rabszolgatartó Dél fővárosában élő Elizabeth van Lew és családja, más mint a legtöbb helybéli. Meggyőződésük ugyanis, hogy minden ember egyenlőnek teremtetett, és mélyen ellenzik a rabszolgaságot. Amikor szülőállamuk, Virginia 1861-ben az elszakadás, egyben a rabszolgaság intézményének megtartása mellett dönt, és kitör a polgárháború, Elizabeth nem várt lépésre szánja el magát: a maga eszközeivel az Unió ügyének megsegítését és a Konföderáció mihamarabbi bukását igyekszik segíteni.

De mit tehet egy törékeny nő az ádáz, véres harcok közepette? Elizabeth úgy dönt, női mivoltát, eszét és befolyását felhasználva megpróbál az ellenség soraiba férkőzni. Attól sem riad vissza, hogy kémkedéssel felbecsülhetetlen értékű információt szerezzen az Uniónak - ha kell, egyenesen a Kondföderáció elnöke, Jefferson Davis irodájából...

Nagy kedvencem az Elfújta a szél, csakúgy, mint A kémnő is az amerikai polgárháború idején játszódik. 

A kémnő sokat segített nekem abban, hogy még jobban belelássak a kor eseményeibe, nagyon sok történelmi adatot tudhattam meg belőle.

Elizabeth szemén keresztül egy teljesen új nézőpontból láthattam a polgárháborút.

Olyan könyvet nem nagyon olvastam még, ami az északiak szemszögéből mutatta be ezt az időszakot, de Elizabeth elbeszélésében egy még "extrémebb" oldalról ismerhettem meg az eseményeket, ő ugyanis egy igazi Déli születésű úrihölgy volt, ám ezzel szemben igazi unionista eszméket vallott.

Eleinte még egy kicsit furcsának találtam Lizzie buzgóságát az  északiak ügyének segítésében, a bebörtönzött ellenséges katonák ellátásában, de aztán egyre jobban becsülni kezdtem Elizabethet a tetteiért, az emberségéért és bátorságáért. Egy nagyon erős és elszánt nő volt, aki egész életében kitartott amellett, amiben hitt, és mindent elkövetett azért, hogy eszméi beteljesülését segítse, még ha ez sokszor emberfeletti erőt és ügyességet igényelt. A félelem és megalkuvás szót hírből sem ismerte, nagyon csodáltam és becsültem ezért.

Bár a könyvnek csak egy mellékszereplője volt, azért megemlítenék egy másik szereplőt is, akit szintén nagyon megkedveltem és csodáltam tetteiért, mégpedig Mary Jane Boswert, a van Lew család színesbőrű szolgálólányát, aki szintén nagyon fontos szerepet vállalt az északiak győzelmében, Jefferson Davis elnök szolgálójaként beépülve fontos adatokat szivárogtatott ki az unionistáknak.

A történelmi regények kedvelőinek szívből ajánlom ezt az igaz történeten alapuló, a kort hűen ábrázoló könyvet.

A kollázson szereplő képeken látható: a könyv főszereplője Elizabeth van Lew (jobb oldalt), a van Lew rezidencia (lent bal oldalt), a van Lew ház rejtekszobája, egy kép a van Lew családról (bal oldalt középen), Mary Boswer (lent jobb oldalt), a Libby börtön, és a korabeli elnökök is a feleségeikkel. 

A könyvet köszönöm a General Press Kiadónak!

8/10

Zsófi