A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kedvenc íróink. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kedvenc íróink. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. április 16., szombat

Kedvenc íróink: Alexandra Ripley

Ebben a rovatban, kedvenc íróinkat mutatjuk be nektek. Olyan írókat, akiknek a műveivel már régebben ismerkedtünk meg, szinte minden magyarul megjelent könyvüket elolvastuk, és nagyon megszerettük őket.

Alexandra Ripley 1934-ben született, Alexandra Elizabeth Braid-ként a dél-karolinai Charlestonban. Itt is nőtt fel, az elit Ashley Hallban kezdte meg tanulmányait, majd a Vassar főiskolán szerzett diplomát. A tanulmányai befejezése után a Life magazinnál vállalt munkát New Yorkban.
Dolgozott idegen vezetőként, utazóügynökként, olvasóként egy new york-i kiadónál, és egy rövid ideig még fehérnemű eladóként is.

Az első regénye a Who's the Lady int the President's Bed? 1972-ben jelent meg, az első történelmi regényét pedig, a Charlestont, 1981-ben publikálta (magyarul Elizabeth szerelmei címen jelent meg).
A sikert 1991-ben az Elfújta a szél folytatásának a Scarlettnek a megírása hozta meg számára. A regény egyből a könyves eladási listák élére került, tizennyolc nyelvre fordították le, és tv sorozatot is készítettek belőle. Öt év alatt nyolcmillió példány kelt el a könyvből világszerte.
Amikor először olvasta az Elfújta a szél c. könyvet 12 éves volt, miután befejezte a könyvet olyan elragadtatott hangulatba került, hogy elhatározta, lemásolja a könyv első 350 oldalát, hogy átérezhesse azt, amit Margaret Mitchell érzett a könyv írása közben.
Alexandra Ripley 2004-ben halt meg otthonában Richmondban.

Alexandra Ripley nevével természetesen én is a Scarlett által találkoztam először. Nekem tetszett a könyv, bár az igaz, hogy ebben a folyatásban egy teljesen másmilyen Scarletett ismerhettünk meg, mint az Elfújta a szélben.
Aztán pár évvel ezelőtt egy könyvtári nézelődés közben rábukkantunk Anyával az írónő többi könyvére is, és gyorsan ki is kölcsönöztük a Mary örökségét, ami nagyon tetszett mindkettőnknek. A következő könyvtár látogatások alkalmával szépen lassan pedig az összes Alexendra Ripley könyvet hazahoztuk magunkkal, és már csak arra eszméltünk, hogy mindet végigolvastuk, és lett egy új kedvenc írónőnk. :)

Az írónő könyvei az amerikai Délen játszódnak, regényeinek nagyon eredeti hangulatuk és szereplőik vannak, a könyvekben nincs hiány sem bohém és erős főhősnőkben, sem mindent elsöprő szerelmekben. 

Mary öröksége
A regény színhelye New Orleans, 1951, ez az egzotikus és titokzatos város, ami még erősen őrzi a francia hagyományait. A regény egy félig amerikai, félig New Orleans-i francia lány Mary MacAlistar szívszaggató története. 
Mint már előbb is írtam, ez volt az első Alexandra Ripley könyvem, a Scarlett után, és imádtam! Mary egyedül marad árván és tizenhat évesen, egy szál magában kell nekivágnia a világnak. Mielőtt behajózna New Orleans-ba már egy sor megpróbáltatáson túl lesz, de az igazi történések  csak itt várnak még rá. Mindent elsöprő, igazi régimódi szerelem, New Orleans amerikai és francia városrészének a megismerése, és egy kis woodoo varázslat, volt itt minden kérem szépen! De tényleg nagyon nagy kedvencünk lett ez a könyv.

Elizabeth szerelmei
1865-től, az amerikai polgárháború kezdetét jelző első ágyúlövéstől a századfordulóig terjedő évtizedekben játszódik ez a nagyszabású társadalmi regény. Alexandra Ripley érzékletes képet ad arról, hogy hogyan dúlta fel a patinás, gazdag déli város, Charleston méltóságteljes életét, tehetős fehérekét, szegény feketékét egyaránt az országon végigsöprő háború.
Ez a könyv egy szintén fantasztikus nagyszabású családregény. Egy város, és két család szemén keresztül láthattunk bele mi is a polgárháború következményeibe. Elizabeth személyében megint egy erős, és rendkívüli nőt ismerhetünk meg, és kísérhetjük végig az egész élete során. A regény színhelyébe Charlestonba is teljesen beleszerettem, a történet pedig lenyűgöző volt.

A gardéniás hölgy
Ez a könyv tulajdonképpen az előzőnek a folytatása, de különálló történetként is simán megállja a helyét. Ebben a könyvben is egy nagyon különleges főhősnővel ismerkedhetünk meg Garden Tradd személyében. Gardent eltaszítja magától az anyja, és már csecsemő korától kezdve a birtokon élő rabszolgák között tölti a mindennapjait, ők nevelik fel a kislányt nagy szeretetben. Garden felnővén gyönyörű fiatal nővé válik, Charleston legkívánatosabb partijává lép elő. Természetesen Garden életébe is betoppan a nagybetűs szerelem, utána pedig Gardennel együtt beutazzuk egész Európát, Párizst, Monte-Carlót és Londont. Híresebbnél híresebb és elképesztően gazdag emberekkel találkozunk (igen még a Fitzgerald házaspárral is összefutunk).
Imádom a húszas éveket, ez a regény meg maga a húszas évek dicsérete, sok pezsgővel, rengeteg zenével és charlestonnal (bizony ám, ebben a könyvben születik meg ez a tánc is!). 
A húszas évek rajongóinak kötelezően ajánlott olvasmány! :)

Sötét arany
Azt hiszem ez volt a második könyvem Alexandra Ripleytől. Ennek a regénynek a stílusa és a hangulata is különbözik az előző könyvekétől, ez a történet az 1800-as évek végén játszódik, Észak-Karolinában. Nagyon alapos korrajzot kaphatunk a korabeli Amerikáról, az emberek mindennapi életéről. Ezt a könyvet az előzőekhez hasonlítva, egyáltalán nem jellemezném romantikus regényként. De ez is egy nagyon erős, néhol nyers és megrázó történet.

Zsófi

2016. január 23., szombat

Kedvenc íróink: Wass Albert

Wass Albert nem mindkettőnk kedvenc írója, de talán Zsófinak is kedvence lesz, ha megismerkedik a műveivel. Wass Albert esetében nem beszélhetek arról, hogy minden művét elolvastam, mert hatalmas életművel rendelkezik. Szerencsére valamikor a 90-es években elég sok könyvét sikerült beszereznem, nagy részét már el is olvastam, de még mindig vár rám jó pár darab. 

Wass Albert 108 éve, 1908. január 8-án született egy Válaszút nevű erdélyi faluban. Szülei korán elváltak, így nagyapjával töltötte gyermekkora legtöbb idejét. Középiskolai tanulmányait a kolozsvári Református kollégiumban végezte. Debrecenben a Gazdasági Akadémián szerzett erdészeti diplomát, majd Németországban és a párizsi Sorbonne-on tanult tovább, ahol erdőmérnöki és vadgazdasági diplomákat szerzett. 
Az 1940-es években erdőfelügyelőként dolgozott Dés településen, majd 1942-ben tartalékos katonai képzésen vett részt. A második világháború utolsó szakaszát katonatisztként élte át. Észak-Erdély újbóli román elfoglalása előtt, 1945-ban nyugatra emigrált. Négy fiával az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le, felesége és egy fia Németországban maradt. 1952-ben újranősült, skót származású feleségével Floridába költöztek, ez lett a végleges otthonuk. 

Egy kis ajánló a műveiből:

A funtineli boszorkány
Ezt a könyvet olvastam el tőle legelőször és teljesen megbabonázott, azonnal az író rajongójává váltam. Annyira gyönyörűen ír Wass Albert, hogy szavakkal ki  sem tudom  fejezni. Bár a történet baljós, az események fenyegetőek, mégis szeretnem kellett a benne lévő emberségért, a gyönyörű természetért, a csendért, a tisztaságért, a szép és igaz dolgokért, az életért. Ahogy ír az állatokról, az erdőről, a növényekről, ahogyan szövi a történetet, az valami gyönyörű. Ha a történet összes apró mozzanatára nem is emlékszem már, hiszen úgy húsz éve olvastam, de a hangulata, a tisztasága máig bennem van. Ünnepélyesen ígéretet is teszek magamnak, hogy hamarosan ismét elolvasom.

Eliza
A vadnyugat első telepeseiről, kezdeti nehézségeiről, beilleszkedésükről, életük megalapozásáról szól ez a könyv. Benne Elizával, aki egy egyszerű, de dolgos lány, és Jakobbal, aki bár írástudatlan, de elszánt, dolgos férfi, aki vinni akarja valamire az életben. Kettőjük küzdelméről, szerelméről szól. Nagyon szeretem Wass Albert írásmódját, és azt hiszem erről a könyvről elmondhatom, hogy a második  legnagyobb kedvencem az írótól.

Kard és kasza 
Legyen ez a harmadik nagy kedvencem. Két köteten keresztül olvashatunk gyönyörű, "wassalbertes" tájleírásokat, erdélyi magyar történelmet, családregényt. Szeretetről, hitről, fantasztikusan olvasmányosan. Olykor igen megrázóan.
Persze vádolták - e könyve kapcsán is - elfogultsággal, a magyarság felsőbbrendűségét illetően, de ez a könyv akkor is nagyon emlékezetes, nyomot hagy az emberben.



Adjátok vissza  a hegyeimet!
Ennek a könyvnek már a címében ott van a kétségbeesés és a bátorság. Megrázó, szívfacsaró, gyönyörű, nagyon sírós. Gyönyörű tájakkal, igaz emberekkel, szépséggel és aljassággal.

Tavak és erdők könyve
Meseszép, különleges történetek, gyerekeknek és felnőtteknek. A jóságról, a szépségről, a természet és állatok szeretetéről, magával ragadó mesék.

Ez csak egy rövid ízelítő, ha sikerült kedvet csinálnom hozzá keressétek a könyveit, olvassatok Wass Albertet. 

(Magamnak mindenesetre sikerült, így elő is veszem a Tavak és erdők könyvét.)

Bea

2015. december 20., vasárnap

Kedvenc íróink: Guillaume Musso

Ebben a rovatban, kedvenc íróinkat mutatjuk be nektek. Olyan írókat, akiknek műveivel már régebben ismerkedtünk meg, szinte minden magyarul megjelent könyvüket elolvastuk. Műveik nagy hatással voltak ránk, és szeretnénk ezeket másokkal is megismertetni. (A rovat korábbi bejegyzéseit ide kattintva érhetitek el.) 

Guillaume Musso 1974-ben született Franciaországban. A középiskola befejezése után, 19 évesen az Egyesült Államokba költözött. Több külföldi fiatallal együtt élt New Yorkban és jégkrémárusként dolgozott. Amikor visszatért Franciországba, tanárként helyezkedett el.
Egy autóbaleset után kezdett el foglalkozni a halálközeli élmények vizsgálatával, és egy történet született meg a fejében egy férfiról, aki majdnem meghal, de végül visszatér az élők világába. Nem sokkal később megírta az És azután cimű regényét, amit több mint 1 millió példányban adtak el Franciaországban, és több mint 23 nyelvre lefordították. Ezután is sorra írta hasonlóan sikeres könyveit. 2009-ben Franciaországban ő állt a legtöbbet eladott könyvek listájának második helyén.

Amikor elkezdünk gondolkodni azon, hogy ki legyen a következő főszereplője a kedvenc írói rovatnak, általában mindig nők jutnak eszünkbe, pedig vannak kedvenc férfi íróink is, így kapta meg ezt a hónapot ez a francia úriember.
Musso könyveit amolyan családi kedvencnek is nevezhetnénk, mert itthon mindenki elolvasta már őket, és mindannyiunknak nagyon tetszettek. Így tehát, bátran ajánljuk mindenkinek, nemtől és kortól függetlenül. Van egyfajta különleges stílusa, hangulata a könyveinek, melyben a valóság misztikus elemekkel keveredik, pl. időutazás, ami amúgy is az egyik kedvenc témánk.  A történetei középpontjában a szeretet és szerelem áll, a sors és a szabad akarat, jó és rossz döntéseink következményei, és úgy általában maga az élet. 
A könyvek fejezeteinek elején lévő idézetek nagyon elgondolkodtatók, hangulatteremtők.


És azután
Nathan nyolcéves korában belépett a fényalagútba, amelyről a halálból visszatérők mesélnek. Azután...még egy esélyt kapott. Húsz évvel később Nathan az egyik legmenőbb ügyvéd New Yorkban. Még mindig szerelmes a feleségébe, akit gyermekkora óta imád, és aki nemrég elhagyta őt. A gyermekkorában történtekre már alig emlékszik. És nem tudja, hogy akik visszatértek a halálból, már nem ugyanazok, akik voltak. Egy túlvilági hírnök meglátogatja, és élete legnehezebb próbatétele elé állítja; meg kell értenie, hogy miért jött vissza. Hogy mi a küldetése itt a földön.
Meglehetősen ezoterikus beállítottságú könyv, ezek pedig alapból kedvenceim. Nagyszerű ötletből építkező, érzelmekkel mélyen átitatott történet, az élet és halál témáját sajátos nézőpontból taglalja.

Visszajövök érted
Ethan, harmincas pszichiáter, gazdag, híres, jóképű. A siker azonban nem adta könnyen magát. Ethan Boston egyik szegénynegyedében nőtt fel és napról, napra elégedetlenebb volt az életével. Huszonharmadik születésnapján döntő lépésre szánta el magát; egy New York-i kiruccanáson kilépett addigi életéből, egy forgalmas utca sarkán örökre eltűnt barátja és mennyasszonya életéből.
Tizenöt évvel később Ethan szédelegve ébred manhattani luxusjachtján. Egy ismeretlen, vörös hajú nő fekszik mellette. És ezzel kezdetét veszi egy rémálomszerű nap....amelynek a végén egy kórházi műtőasztalon találja magát, három pisztolygolyóval a testében. És ez a nap újra és újra ismétlődik... 
Szerettem ezt a könyvet, mert tele volt kiszámíthatatlan fordulatokkal, végig izgalmas volt, nem hagyta lankadni a figyelmem egy percre sem. Ezt a sokak által felhasznált témát sikerült újszerű nézőpontból bemutatnia.

Ott leszel?
Elliott Cooper a neves San Franciscó-i sebész harminc éve nem tudja elfelejteni élete szerelmét. A bájos Ilenát baleset érte, de Elliott azóta is önmagát vádolja a haláláért. Aztán egy napon, amikor a Vöröskereszt önkénteseként éppen Kambodzsában dolgozik, különös ajándékot kap egy hálás öregtől: egy fiolát, tele kicsi, sárga pirulákkal, és egy mágikus ígéretet: ha sorra beszedi őket, újra láthatja Ilenát.
Elliott élete új értelmet nyer: egy-egy napra visszatérhet a múltba és találkozhat szerelmével, sőt, egykori énjével, az akkor harmincéves, forrófejű és forróvérű fiatal orvossal.
Itt az időutazás, mint egyik kedvenc témánk volt a könyv fő mozgatórugója, az időutazásnak egy teljesen új módját találta ki nekünk az író. Érdekes volt elgondolkodni azon, hogy meg lehet-e változtatni a múltat, vagy pedig a sors eleve elrendeltetett, és a szabad akaratnak nincs jelentősége.

Mi lesz velem nélküled?
A szép, szőke Gabrielle számára két férfi létezik, illetve létezett. Az egyik az első szerelme, Martin, a francia rendőrség műkincsrablásokra szakosodott sikeres nyomozója. A másik az apja, Archibald, a világ talán leghírhedtebb képtolvaja. Mindketten rég eltűntek a lány életéből, fájó űrt hagyva maguk után. Aztán egy napon újra felbukkannak, fenekestül felforgatva Gabrielle ha nem is boldog, de nyugodt életét.  A két férfi között különös rabló-pandúr játék veszi kezdetét, amely hamarosan már vérre megy. Gabrielle pedig őrlődik köztük, nem tud választani, mindkettőjüket akarja. Ám vannak párviadalok, amelyek csak az egyik vagy mindkét fél halálával végződhetnek. Vagy mégis van más megoldás? Más feloldás? Amelyet talán nem is az életben , hanem azon túl kell keresni?
Ez a regénye kicsit eltért a többitől. A misztikum,  az ezotéria  nem kapott olyan nagy hangsúlyt, a könyv első fele ettől függetlenül egy izgalmas, fordulatos, romantikus történet, majd a második felében, a történet lezárásaként egy meglepő, halálon túli élményben lehet részünk, tehát Musso most sem hazudtolja meg azért magát.

Amikor Musso első könyve a kezembe került, elolvasása után azonnal akartam az összes többit is, mert szeretem ahogyan megközelíti az élet és halál nagy kérdéseit, elgondolkodtat a sors furcsa szeszélyeiről és valamiféle jó érzés tölt el a regényeinek befejezésekor.
Könyveiben megmutatja, hogy több is van a világban, mint amit a saját két szemünkkel látunk.

2015. augusztus 30., vasárnap

Kedvenc íróink: Isabel Allende

Ebben a rovatban, kedvenc íróinkat mutatjuk be nektek. Olyan írókat, akiknek műveivel már régebben ismerkedtünk meg, szinte minden magyarul megjelent könyvüket elolvastuk. Műveik nagy hatással voltak ránk, és szeretnénk ezeket másokkal is megismertetni. (A rovat korábbi bejegyzéseit ide kattintva érhetitek el.) 

Isabel Allende Llona chilei író és újságíró 1942-ben született Limában. Napjaink legismertebb spanyol nyelven alkotó írója, könyveit több mint 57 millió példányban, 35 nyelvre lefordítva adták el. Az egykori chilei elnök, Salvador Allende másodunokahúga.
1959 és 1965 között az ENSZ élelmiszer és mezőgazdasági szervezete santiagói részlegének dolgozott. Időközben lelkes újságíró és aktív feminista vált belőle: más, a női egyenjogúságért harcoló nőkkel megalapította a „Paula” című magazint (1967), Chile első feminista lapját.
1973. szeptember 11-én meggyilkolták Salvador Allende elnököt; Augusto Pinochet Ugarte tábornok vezetésével az országban jobboldali katonai junta vette át a hatalmat, Isabel és családja száműzetésbe kényszerült: 1975-ben Venezuelába menekültek, ahol 13 évig maradtak. Csak 1990-ben tért vissza Chilébe, hogy átvegye a Gabriela Mistral-díjat.
1981-ben elhunyt, Santiagóban maradt 99 éves nagyapja, ami nagyon megrendítette őt. Elkezdett írni neki egy levelet, amiből végül a „La Casa de los Espiritus” (Kísértetház) című, rövid idő alatt világhírűvé vált regény kézirata lett. A könyv 1982-ben jelent meg. (bővebben: wikipédia)

A Kísértetház című könyvet olvastam el legelőször az írónő könyvei közül. Egy kreatív írás könyvet olvasgatva akadtam rá egy listára, ami olyan könyveket tartalmazott, amit hasznos lehet (sőt kötelező) elolvasni leendő írópalánták számára, hát gondoltam, akkor egy könyvmolynak sem árthat, ha elolvassa őket.
Így került a Kísértetház a kezembe, és vált az egyik kedvenc könyvemmé.
Az írónő könyveiben elkalauzol minket szülőhazájának mesés tájaira, és képet fest a távoli Dél-Amerikai világról is.

Kísértetház

A Trueba család több nemzedékének tagjai elevenednek meg a regény lapjain. A nagy és kárhozatos szerelmekkel, pusztító és gyilkos indulatokkal, olthatatlan és kielégíthetetlen vágyakkal megidézett, és hívatlanul betoppanó szellemekkel teli történetben szinte észrevétlenül rajzolódik ki egy keservesen modernizáló, majd véres diktatúrába zuhanó ország története.
Mikor olvastam, teljesen elvarázsolt ez a több nemzedéken keresztül ívelő családregény, és magával ragadott az írónő csodás stílusa is. A könyv második felében egy kicsit előtérbe került Chile akkori politikai helyzete, de végül is nem ez lett a regény fővonulata. 
Akik szeretik a családregényeket, azoknak mindeképpen ajánlom ezt a könyvet.

Lelkem, Inés

A szemrevaló, szegény fiatal spanyol varrólány, Ines Suárez 1537-ben kalandvágyó férje keresésére indul az Újvilágba. Csábító külseje miatt már a hajóút során hajmeresztő kihívásokkal kell megküzdenie, de nem kevesebb küzdelem várja Amerika földjén sem. Elverekszi magát egészen a perui alkirályságig, ahol egy kaland során megismerkedik az akkor már neves spanyol konkvisztádorral, Pedro de Valdivával, akivel szenvedélyes,  mindent elsöprő szerelembe esik.
Egy számomra teljesen ismeretlen korba és helyre varázsolt el az írónő. Inés egy kemény, erős nő, aki a legnehezebb körülmények között is állja a sarat, kiáll a véleménye mellett, tiszteli az ellenfeleit. Chile felfedezéséről, meghódításáról szól ez a szörnyűségekkel és borzalmakkal is teli történelmi regény.

Távoli sziget

Zarité rabszolgának született az 1700-as években, a karibi Saint-Domingue szigetén. Kilencévesen háziszolga lesz, így nem kóstol bele a cukornádültetvények kíméletlen munkájába. Természetes szépsége azonban másfajta kizsákmányolásra kárhoztatja, de ő vigaszra lel az afrikai dobok ritmusában, a testében lüktető táncban és zenében, a voodoo szertartásokban.
Az Isebel Allende regények elolvasása után szívesen veszek elő egy térképet, amit aztán sokáig elböngészhetek, és az ujjammal én is bejárhatom a regény szereplőinek kalandos útjait. A Távoli sziget egy fantasztikus élmény volt számomra, teljesen beszipantott a voodoo szertartások, és a fülledt Haiti, majd New Orleans világa. Zarité személyében ismét egy erős, mindenre elszánt hősnőt ismerhetünk meg.

Bea-Zsófi

2015. július 30., csütörtök

Kedvenc íróink: Pearl S. Buck

Ismét egy új rovatot indítunk a blogon, amelyben kedvenc íróinkat fogjuk bemutatni nektek. Olyan írókat, akiknek műveivel már régebben ismerkedtünk meg, szinte minden magyarul megjelent könyvüket elolvastuk, amik nagy hatással voltak ránk, és szeretnénk a műveiket másokkal is megismertetni.

Pearl Comfort Sydenstricker Buck, amerikai írónő a Nyugat-Virginiai Hillsboroban született 1892-ben. Egyike volt kora legnépszerűbb íróinak, különösen Kínában játszódó regényeinek kapcsán, de szintén ismert volt humanista tevékenységéről és harcáról a nők jogaiért. A termékeny szerző 1932-ben Pulitzer-díjat, 1938-ban pedig Irodalmi Nobel-díjat kapott.
Pearl három hónapos volt, amikor misszionárius szüleivel a kínai Csinkiang városába költözött, 80 éves korában hunyt el Pennsylvániában. (bővebben: wikipédia)

Pearl S. Buck könyveivel akkor találkoztam szembe, amikor az Egy gésa emlékiratai elolvasása után rám tört a keleti/gésa láz, és fejvesztve kutattam a könyvtárban ilyen témájú könyvek iránt. Egy ilyen véletlen találkozásból vált Pearl S. Buck Anyával közös kedvencünkké, és bizony nem elégedtünk meg csak annyival, hogy mi elolvastuk a könyveit, hanem "rásóztuk" a családunk többi tagjára is. Aki szintén szereti a keleten, Kínában játszódó könyveket, erős nőkről, férfiakról szóló történeteket, kedveli a történelmi regényeket, és szívesen bepillantana ebbe a távoli különleges világba, annak mindenképpen ajánlom olvasásra az írónő könyveit. 

A kínai rabszolgalány

Egy fiatal kínai lány, Peónia élettörténetét beszéli el, akit egy gazdag zsidó családnak adnak el szolgálólánynak.
Ezt a könyvet olvastam el először az írónőtől, nagyon érdekes regény volt, Kínának egy olyan történelmi szakaszát, társadalmi helyzetét tárta elém, amiről még soha nem is hallottam.  A történetben a zsidó és kínai kultúra különleges találkozásáról, egybefonódásáról is olvashattunk.

Liang asszony három lánya

Liang asszony elhagyja a férjét, miután a férfinak ágyasa lesz, és éttermet nyit Sanghajban. A vendéglő a nyugalom és az ínyencfalatok szigete egy olyan világban, ahol nyomorúság és szürkeség uralkodik. Liang asszony Amerikába, a szabadság világába küldi tanulni három leányát. A lányok közül az egyik letelepszik az Államokban, míg kettő visszatér Kínába. Ám boldogság és előrejutás helyett megpróbáltatások sora vár rájuk. Liang asszony próbálja felnyitni a szemüket, hogy Kína már nem ugyanolyan, mint gyerekkorukban volt, s a változásokhoz alkalmazkodni kell. Az írónő utolsó regénye egy bölcs, hagyományos értékeket őrző asszony és három lányának sorsát követi nyomon a 60-as évek Kínájában, a kommunista uralom megerősödésének idején.


Kwei-Lan vergődése

Kelet és Nyugat világnézete csap össze ebben a regényben.
A furcsa cím ne ijesszen el senkit ettől a könyvtől, az eredeti címe egyébként is az, hogy Keleti szél, nyugati szél, és úgy láttam, magyarul is megjelent ezzel a sokkal szalonképesebb címmel is. A könyv Kwei-Lan életét meséli el, akit szülei szigorú kínai hagyományok szerint neveltek, ám a bátyja egy nap egy amerikai nővel tér haza külföldi tanulmányaiból. Kwei-Lan a sógornője által ismerkedik, barátkozik meg a nyugati világgal, és így az ő szemszögéből mi is teljesen máshogy szemlélhetjük a világunkat, életmódunkat, szokásainkat.


Az utolsó kínai császárné

A lebilincselő regény hiteles portrét fest az utolsó kínai anyacsászárnéról. Az erőskezű sokszor könyörtelen császárné, Ce-hszi Kína egyik legnyugtalanabb korszakában, a 19.  század második felében irányította az országot. A császári udvarban sokan gyűlölték és rettegtek tőle, a nép azonban rajongott érte. A gyönyörű mandzsu lány tizenhét évesen került a Tiltott Városba, a Császári Palotába, és az uralkodó kedvenc ágyasa lett. Majd fiú örököst szült és császárné lett belőle. Éles eszének és kitartásának köszönhetően már huszonnyolc éves korában magához ragadta az ország irányítását, s azt haláláig ki sem engedte a kezéből.
Ezt a könyvet különösen a történelmi regények kedvelőinek ajánlom. Nagyon érdekes volt Ce-hszi életét végigkövetni, amint egy naív fiatal lányból Kína uralkodónőjévé változott.

Az édes anyaföld

Ezért a regényért 1938-ban kapta meg a Nobel-díjat az írónő.
Egy kínai parasztcsalád történetét meséli el, ahogy két generáción át a semmiből küzdi fel magát módos gazdává, az európai ember számára embertelen kínai körülmények között. A regény központi figurája a rabszolgalányból lett anya, ez a csodálatos nőalak egyszerre gyengéd és erős, esendő és szigorú erkölcsű, családot összetartó, végtelen erőforrás, akár az édesanyaföld, amelynek legfőbb parancsa, hogy nem szabad elhagyni, nem szabad eladni, az utolsó leheletig ragaszkodni kell hozzá.
Ez a kedvenc regényünk az írónőtől, és ez volt az a könyv amit a családban többeknek is ajánlottunk, és aki elolvasta annak szintén nagyon tetszett. (igen, Mama ezennel ajánljuk neked is ;))
A könyv egy nagyon megrázó, megható történetet, egy család történetét meséli el nekünk, akiknek szinte semmijük sem volt, aztán kemény munkával megszereztek mindent, amire szükségük volt. De vajon elhozta ez számukra a nyugalmat, boldogságot?

Zsófi