Anna Woltz: Alaska, Erna Sassen: Egy indián, mint te meg én

Anna Woltz: Alaska

Nem vagy egyedül

Anna Woltz összes könyvét olvastam eddig, és egy olyan szerző lett ő nekem, akinek szívesen és tétovázás nélkül olvasom el a friss megjelenésű könyveit a jövőben is, mert eddig az összes könyve nyújtott valami pluszt, elgondolkodtatott és fontos témákról szólt. 

Ifjúsági könyveket ír és nagyon sajnálom, hogy sokan nem olvasnak ifjúsági irodalmat, pedig nagyon sokszor találkozom olyan történettel, olyan stílussal, ami egy felnőtt embert is elszórakoztatna, elgondolkodtatna és nem utolsósorban segítségére lehetne családja ifjabb tagjainak a megértésében is. Én nagy ifjúsági irodalom rajongó vagyok és mindenkinek csak javasolni tudom, hogy olvasson ifjúsági könyveket életkortól függetlenül.

Gyerekkönyvek nyárra

Ebben a bejegyzésben ismét egy válogatást olvashattok, amelyben a hét-tíz éves korosztálynak és a kamaszoknak is találtok egy-egy olvasnivalót.

Szeretném azt hinni, hogy nyáron még többet olvasnak az emberek, a felnőttek és a gyerekek is, és a felnőttek is többet olvasnak a gyerekeknek, mert talán szabadságon vannak, nyaralnak és egy könyv mindig és bármikor jól jöhet, valamint a gyerekek is gyakrabban vesznek a kezükbe könyvet. 

Mind a három könyvet jó szívvel ajánlom, garantáltan jó szórakozás. 

Eric Lindstrom: Nem a szemeddel látsz

Ismét egy nagyon jó könyv! Egyszerre könnyed és mély, vicces és szomorú. Fiataloknak szól, de a felnőttek is sok mindent tanulhatnak belőle a fiatalok lelkivilágáról, egymással való kapcsolataikról. 

Parker minden reggel fut. Parker egy fiatal lány. Parker a nagynénjével és annak családjával él. Parker nemrégiben elvesztette az édesapját. Parker sok évvel ezelőtt az édesanyját is elvesztette egy balesetben. Abban a balesetben, amelyben a szeme világát is elveszítette. Parker egy vak, fájdalmakkal, sérülésekkel teli fiatal lány.

Gévai Csilla: Lídia, 16

 

Nem tudom, hogy miért csak most találkoztam ezzel a könyvvel, ugyanakkor nagyon örülök, hogy most legalább találkoztam, mert nem szívesen hagytam volna ki.

Nem olyan régen az egyik bejegyzésemben említettem, hogy jó pár évvel ezelőtt elolvastam a Szent Johanna Gimi sorozat első két részét, de valamiért annyiban is maradt a sorozat további olvasása.

A könyv olvasása közben többször is felmerült bennem: hiszen az a kis könyvecske jobb, mint a SZJG! 

Lídia 16 éves és egy év kihagyás után újra naplóírásba kezd. Méghozzá úgy, hogy a géppel írt sorokat kinyomtatja, a kinyomtatott lapokra rajzolgat és ragasztgat, és így kész művészeti alkotás is lesz egyben a naplója, ugyanis Lídia képregényrajzoló szeretne lenni, ha nagy lesz. 

Mészöly Ágnes: Fekete nyár

Mészöly Ágnes nem fél a nehéz témáktól. Az első könyvben, amit olvastam tőle, a kerekesszékes Danit ismerhetjük meg (KATT IDE), ebben a könyvében pedig Pamuk Fannit, a sértődött és mindenkitől elhatárolódó tinédzsert, akit szülei egyházi iskolába kényszerítettek, nem mehetett az általa választott nyelvtagozatos iskolába, ahová a barátai. 

Ezért már lassan két éve mindenkit távol tart magától, nem barátkozik senkivel a gimiben, mert úgy gondolja, hogy ebben az iskolában nincsenek jófejek. Szüleivel sem ideális éppen ezért a kapcsolata, meg azért sem, mert minden valószínűség szerint, édesanyja még nem birkózott meg Fanni nagymamájának a halálával és ami szintén nagy baj, nem is beszélnek róla. A nagymama a halálával együtt, mintha eltűnt volna. 

Két könyv az ifjúságnak

Ebben a bejegyzésben két olyan ifjúsági könyvet ajánlok, melyek fontos témákat járnak körül, segítséget jelenthetnek a megcélzott korosztálynak, de nagyon ajánlom szülőknek is elolvasásra. 

David Almond: A nap színe

David Almondtól a Csókás nyár című története nagyon emlékezetes maradt, ezért kíváncsisággal fogtam kezembe ezt a könyvét is. Egy nap története, melyben követjük Davie-t, amint bepakol a hátizsákjába és elindul otthonról. Elindul a faluba, ahol találkozik bizonyos emberekkel, majd történik valami, ezért a napja minden pillanatban változik, ezek a találkozások formálják percről percre, ő pedig alkalmazkodik minden változáshoz.

Ezentúl lesz banán!

Novellák a rendszerváltásról

Kíváncsian vettem kezembe ezt a könyvet, melynek szerzői a rendszerváltás és az ahhoz közeli idők során szerzett emlékeikről írtak, akik a 80-as 90-es években gyerekek, kamaszok, fiatalok voltak és saját személyes élményük alapján tudnak mesélni arról, hogy milyen volt 1989.

Mint a novellagyűjteményekre jellemző, ahány író, annyi stílus, vannak, akiknek konktrétabb emlékeik és élményeik maradtak, és vannak, akik még kicsi gyerekek voltak a rendszerváltáskor, ők inkább benyomásokról, érzésekről és környezetükről írtak.

Dániel András: A nyúlformájú kutya

Dániel András nevéről a legtöbbünknek a kuflik jutnak eszébe, és hasonlóan vidám, zakkant történetre számítunk, amikor A nyúlformájú kutyát kézbe vesszük. Legalábbis ezt gondolom a molyos értékelésekből, mert csodálkozva vettem észre, hogy ez a könyv mindössze 67 %-os a molyon. 

Igaz, az értékelések között vannak 5 csillagosok is, és vannak jóval kevesebbek is.  Már a könyv első oldala után éreztem, hogy nekem tetszeni fog Dániel András kutyája, azaz nyúlban kutyája. Vagy kutyanyula. 

Wéber Anikó: El fogsz tűnni

Wéber Anikó nevét Az osztály vesztese című könyv olvasása után jegyeztem meg magamnak. A könyvről írt értékelésemet IDE KATTINTVA elolvashatjátok.

Nagy várakozással tekintettem ennek a könyvnek az olvasása elé, a fülszöveg ismét egy osztályközösséget ígért, amelyben ezúttal is vannak olyan gyerekek, akiket a többiek kiközösítenek, vagy inkább csak nem fogadnak be a közösségbe, a hangadók zaklatják őket, mert a gyengéket, a kicsit másabb gyerekeket, vagy azokat, akik kilógnak a sorból, ezáltal elszigetelődnek könnyebb bántani. Sebezhetőbbek, érzékenyebbek.

Monica Hesse: A kék kabátos lány

Nem tudom éreztétek-e már, hogy olvastok egy könyvet, és bár nagyjából tudjátok miről szól, hiszen a fülszöveg és az első oldalak után már körvonalazódik bennünk a könyv témája, mégsem készültetek fel az érzelmeknek az áradatára, amely olvasás közben úrrá lesz rajtatok.

Ezzel a könyvvel én így jártam. Olvastam érdeklődéssel, izgalommal és végtelen szomorúsággal. Lehetetlen hosszú időre letenni, mert nem hagy nyugodni a kék kabátos lány utáni hajsza, amelybe a főszereplő Hanneke szinte véletlenül csöppent bele.

Szabó Borbála: Nincsenapám, seanyám

Ez egy eléggé különös könyv. Vagy inkább különleges és eredeti. Mondhatnám azt is, hogy regény a regényben, de a kerettörténet nem regény, inkább csak egy bevezető és egy levezető rész. 

A történet hőse egy tinédzserlány, akinek az életben minden összejött. Alkoholista anya, alkoholista nevelőapa, aki ráadásul még zaklatja, molesztálja is, egy tutyi-mutyi, felelősséget nem vállaló apa, egy kétszínű, önző testvér és egy nagymama, aki vagy buta, vagy csak annak tetteti magát. 

Szirmay Ágnes: Szerelemre castingolva

Néha komolyan mosolygok magamon, hogy háromgyerekes anya létemre mennyire fel tudok lelkesedni egy jó tiniregényen, milyen nagy sebességgel falom a lapokat és élvezem a történetet.

Abban, hogy rátaláltam a mai ifjúsági regényekre, nagy szerepe van a moly.hu oldal Merítés díjának is, amelynek zsűrizésében részt veszek, az ifjúsági és a gyermekirodalom kategóriában.

2016 egy nagyszerű év volt, mind a gyermekkönyvek, mind az ifjúsági könyvek megjelenése terén. Nagyon sok remek könyv jelent meg, a gyermekkönyvek között a zsűri már ki is hirdette a Top10-es listát, amely alapján minden molytag szavazhat kedvencére, hogy a végén kiderüljön, melyik könyv nyeri a Moly Merítés Közönségdíját a gyermekirodalom kategóriában.
A listát és a szavazást IDE KATTINTVA tudjátok megtekinteni.

Az ifjúsági könyvek Top10-es listája még nem került kihirdetésre, de az elmúlt évben megjelent ifjúsági könyveket IDE KATTINTVA szintén megnézhetitek.

Jó eséllyel indul a Top10-be kerülésért az alábbi könyv is. Bevallom, először megijedtem a címétől szerelem is, casting is, filmforgatás is - ráadásul szappanopera -, de ideje már felhagynom a könyves előítéletekkel. :D

Susan Kreller: Égig érő szerelem

Adrian és Stella. Egyik nagyon magas, a másik egy kicsit selypít. Mióta az eszüket tudják, barátok. A legjobb barátok. Stellát nem zavarja, hogy Adrian ennyire magas, ezért is hívja Egykilencvennek. Hogy elvegye a tény komolyságát, fontosságát, hogy ne foglalkozzanak vele a suliban sem, és Adrian szereti, hogy Stella így szólítja. 

Egymás szomszédjában laknak, házukat egy közös terasz köti össze, Adrian és Stella itt nőtt fel ezen a teraszon, a teraszon álló rozsdás hintaágyon, ahol nagyon sok mesét olvasott nekik Stella nagymamája, Misses Elderly, akit nem mindig így hívtak, de egy naptól kezdve igen. 

Mészöly Ágnes: Szabadlábon

Első olvasásom Mészöly Ágnestől az Ez egy ilyen nap volt, ami nekem annyira tetszett, hogy Titusznak is odaadtam olvasásra és jól gondoltam, hogy neki is nagyon fog tetszeni. Olyannyira, hogy ihletet kapott arra, hogy leírja saját egy napját is. A bejegyzést IDE KATTINTVA tudjátok elolvasni.

Ezt a könyvet is oda fogom adni neki pár év múlva, mert biztos vagyok benne, hogy imádni fogja. Én nagyon szerettem, és nagyon örülök, hogy ilyen fantasztikus, színvonalas magyar ifjúsági regények születnek manapság. Ennek a könyvnek is a középiskolai kötelező olvasmányok között lenne a helye. 

A könyv Győri Daniról szól, aki tizenhat éves és gimnáziumi tanuló, az édesanyjával él kettesben, apját sohasem ismerte és nem is tudott róla semmit. 

Molnár T. Eszter: Most már igazán

Egy majdnem normális család 2.

Örömmel láttam viszont Bakos Virágot és családját és kukkantottam be ismét az életükbe.  Történetünk elején éppen véget ér a nyári szünet és pár nap múlva kezdődik az iskola. Virág és Vera szobája változatlan, ott lakik még Lajos, aki néha kicsit büdös, de erről teljességgel Virág tehet. No meg arról is, hogy a szobájuk padlója tele van ruhákkal, bugyikkal és melltartókkal. 

Néha erőt vesz magán és szétválogatja, mosógépbe vagy szekrénybe teszi, mielőtt még Helga néniből előtör a hárpia. Bár nem nagyon kell neki előtörni, mindig talál valami morognivalót.

Rachel Cohn - David Levithan: Dash és Lily 12 napja

Dash és Lily második karácsonya

Dash és Lily életük legszebb karácsonyát élték át tavaly (az előző kötetben), miután különös rejtvények megfejtésével egymásra találtak. Eltelt egy év, megint küszöbön a nagy ünnep, ám úgy tűnik, most rögösebb út vezet a boldogsághoz. Lily imádott nagypapája szívinfarktust kapott, és lassú lábadozása beárnyékolja a vidámságáról híres lány mindennapjait. Még karácsonyfát is elfelejt venni. Ráadásul mintha Dashsel kezdenének eltávolodni egymástól: kapcsolatukon repedések keletkeztek. 

Dashnek tizenkét napja marad, hogy félretegye a karácsonnyal kapcsolatos fenntartásait, és megpróbálja átragasztani barátnőjére a New York utcáit belengő ünnepi hangulatot. Küldetéséhez kénytelen igénybe venni furcsa barátai, valamint Lily ellenséges bátyja, Langston segítségét is. Vajon sikerül meghozniuk Lily kedvét a karácsonyhoz? Olvadásnak indul-e a szerelmesek közötti fagyos légkör? Dash és Lily legújabb, megpróbáltatásoktól sem mentes adventi kalandjai garantáltan megdobogtatják majd az olvasók szívét.

Nehéz dolog a második részeket értékelni, mert mindenki az első rész élményét várja ismét, ugyanolyan magaslatokba szeretne mind érzelmileg, mind tartalmilag emelkedni. Nos, Lily és Dash esetében ott fejeződött be a történet, hogy elcsattant köztük az első csók és ott bóklászott körülöttük a szerelem.

Ebben a könyvben egy év múlva látjuk őket viszont, amikor éppen 12 nap van még hátra karácsonyig.  Most is felváltva olvashatjuk a gondolataikat, ami ismét nagyon tetszett. Mint ahogyan az a színvonal ahogyan ezek a fiatalok tolmácsolták felém érzéseiket, leírták a történeteiket, tehát teljességgel hozták az első részben megismert formát és minőséget.

Nem tetszett azonban Lily, de nem  a személyével, hanem a szomorúságával volt bajom, amit azonban meg is értettem. Nagypapája lerobbant, most már gyógyulgat, ő mindent megtesz, amit csak tud, de egyre gyakrabban merül fel az idősek otthonának lehetősége, ami nagyon szomorúvá teszi. Még letargikusabbá változtatja az elmúlás gondolatának lehetősége, úrrá lesz rajta a rosszkedv és nem várja a karácsonyt. Egy napra még el is tűnik. Ahol mellesleg nagyon érdekes és vicces kalandban volt része.

Nincsenek sütik és nincs kórus, nincs öröm és nincs várakozás. Ezt azonban még Dash is megelégeli és meglepi Oscarral, aki egy leendő karácsonyfa. 

Azt vettem észre, hogy két fiatal főhősünk elbeszél egymás mellett, azért nem értik egymást. Illetve nem is annyira elbeszél, hanem éppenhogy alig beszél, a jelentéktelen dolgokról sem, és a fontosakról sem osztják meg egymással gondolataikat, így távolodnak egymástól, kapcsolatuk, szerelmük szála foszladozni kezd.

Dash azonban tudja, hogy ezt nem hagyhatja, Lily pedig teljesen mást gondol, ezért még a félreértések, egymást meg nem értések is szerepet kapnak és tolják őket egy bizonyos irányba. Lilyéknél otthon is vannak problémák, a bátyja is jelentős bejelentést tesz, és Lily nem találja a sok gond között a saját boldogságát. De szerencsére ott van neki Dash...

Viszontláthatjuk a régi ismerősöket, Sofiát és Bumit, Bennyt és Langstont, Mrs. Basil E.-t, a nagypapát, Edgar Thibaud-t, az egész rokonságot, a rengeteg unokatestvért és természetesen Boriszt. Látunk még rengeteg részeg Mikulást, bűnöző kórust, sok-sok könyvtárost. Részt vehetünk a Nagy Csillámkoris Mészárláson, figyelemmel kísérhetjük Dash kalózkalandjait, miközben tanúi lehetünk annak, ahogyan helyre teszik a kapcsolatukat. 

A végén a nagy családi boldogság mellett a dolgok a helyükre kerülnek, és szerencsére a karácsony az idén sem marad el. 

Jó kis folytatás volt ez, éppen az tetszett benne, hogy nem volt minden egy nagy boldogság, hanem a jó dolgokért tenni kellett, meg kellett küzdeni, és miután elkísértük Dasht és Lilyt ezeken a küzdelmeken keresztül, mi is bizakodva tekinthetünk a jövőbe.

Szerelem, barátság, család, szeretet, tél, hóesés, ajándékok, meglepetés, finom vacsorák, bulik, egy kis magány - mi más kell egy jó karácsonyhoz, egy jó karácsonyi könyvhöz? Ezt mind megtaláltam ebben a részben, így jó szívvel ajánlom. 

A könyvet köszönöm a Tilos az Á Kiadónak!

9/10

Bea

Karácsonyi ajándékfaktor: Tiniknek, fiataloknak egy szép, mai karácsonyi történet, amely róluk, fiatalokról, kamaszokról, első szerelemről, annak a problémáiról és családi gondokról is szól. Szülőknek sem árt elolvasni. Nekem határozottan jót tett. :)

Az előző részről írt értékelésünket IDE KATTINTVA olvashatjátok el!

A fa alá...#4

Ismét jelentkezünk ajánlónkkal, amelyben felsoroljuk, hogy nálunk milyen könyvek  kerülnek a karácsonyfa alá, és milyen jó olvasmányélmények állnak még előttünk.  Talán még ti sem döntöttetek mindenki ajándékáról, így akár találhattok egy-két ötletet is ebben a válogatásban.

Rachel Cohn - David Levithan: Dash és Lily/Kihívások könyve

Kétféle ember létezik: aki imádja a karácsonyt, és aki szívből gyűlöli. Dash az utóbbi csoporthoz tartozik. Ám úgy tűnik, ez a karácsony más lesz, mint a többi: egy könyvesboltban - kedvenc írója műveinek szomszédságában - egy piros noteszt talál. 

A füzetke eredeti gazdája, Lily, aki rajong a karácsony minden szépségéért, különös rejtvényeket agyalt ki a szerencsés megtalálónak. Dash  úgy dönt, belemegy  játékba. Elkezdik egymásnak küldözgetni a piros noteszt különböző kihívásokkal, mégpedig  és csodabogár rokonok és barátok segítségével. Hiszen idén úgyis mindketten szülők nélkül maradtak karácsonykor: az övék az élet és New York! 

És hogy Lily és Dash végül összetalálkoznak-e? És elég az a szerelemhez, ha két vadidegen - egy mogorva és egy széplélek - egy füzet lapjain levelezget egymással? Aki tudni szeretné a választ, olvassa el, milyen kihívásoknak kell megfelelniük, hogy erre egyáltalán esélyük legyen, és közben merüljön el a városok városának ünnepi forgatagában.

Már tavaly karácsonykor szerettem volna elolvasni ezt a könyvet, de valamiért akkor nem sikerült. Akkor úgy döntöttem, hogy idén is megvárom vele a karácsonyt, vagy legalábbis egy karácsony közeli időpontot.  Eljött ez az idő, ettől tovább már nem bírtam várni, annál is inkább, mert már itt várakozik a második része is, amelynek eseményei szintén karácsonykor történnek.

Ebben a könyvben én mindenkit kedveltem, sikerült az összes szereplőnek a szívembe lopnia magát! Egy nagyon aranyos, nagyon bájos, igazán szerethető történet volt. Ki ne álmodozna egy ilyen helyzetről, legyen az tini vagy akár felnőtt.  Ami tele van titkokkal, rejtélyekkel és még romantikus is. 

Lehet álmodozni, lehet reménykedni ... bármiben. Két nagyon különböző lelkű fiatal Dash és Lily, míg Dash nem szereti a karácsonyt, addig Lily odáig van mindenért, ami a karácsonyt jelképezi. Sütik, kórus, karácsonyi fények, karácsonyi bevásárlások, ajándékok, különleges, ünnepi öltözék.

A piros noteszon keresztül két olyan fiatalt ismerhetünk meg, akik mindketten kilógnak a sorból, különcnek érzik magukat, de azért ugyanúgy vágynak a szerelemre, mint minden más tini, és most úgy tűnik, hogy rokon lelkek találkoztak. 

Őrületes volt Lily családja,  Mrs. Basil E. a nagynénje volt az első a sorban, de említhetném a bátyját és barátját, a nagypapát, aki Florida és New York között ingázott egy Mabel nevű hölgy kedvéért, Markot, az unokatesót a könyvesboltból és a legvégén pedig a családba pottyanó Boriszt, minden kalamajkák okozóját. 

Dash baráti köre is nagyon jó banda volt, Bumit különösen csíptem. Nagyon tetszett, ahogyan Borisz megjelenése után alakultak a dolgok,  nagyon jót nevetgéltem a mamaklubon és tökéletesnek érzem a történet befejezését is. 

Finoman megkomponált történet, nem volt sok a karácsonyból sem, nem volt szirup és mézesmáz, olyan volt, mint egy  finom, meleg, bolyhos karácsonyi takaró. Azt hiszem nem sokáig várok a következő résszel.

A könyvet köszönöm a Tilos az Á Kiadónak!

10/10

Bea

Karácsonyi ajándékfaktor: 14 éven felüli fiúknak és lányoknak  ideális ajándék.  New York, tinik, könyvek,  karácsony, szerelem, barátok, rokonok, szeretet, család és humor. Minden benne van, ami ezt a korosztályt érdekli. Vedd meg a barátnődnek, a barátodnak. De azt gondolom, hogy egy anyuka (mint pl. én), egy nagynéni vagy egy nagyszülő is jól szórakozhat a történeten, nem utolsósorban talán közelebb kerül ehhez a korosztályhoz, kicsit jobban megismerheti gondolataikat, érzéseiket.

Nagy Anikó Johanna: Egy szót se szólj

A tizenöt éves Hanga életét apja halála óta a depresszió uralja. Minta semmi sem akarna összejönni: képtelen a tanulásra koncentrálni, rengeteget hízott, ráadásul három lány az osztályából folyamatosan szekálja. Minden napja ugyanolyan egyhangúan telik, míg be nem költözik a szomszédba egy házaspár. A férfi, Balázs szinte apjaként gondoskodik róla: segít neki a tanulásban, jókat beszélgetnek és ajándékokkal lepi meg a lányt. Hanga egyre vidámabb és magabiztosabb lesz, úgy tűnik, végre minden jóra fordul. 

Ám egy idő után kiderül, hogy Balázs nem az, akinek mutatja magát, a lány élete pedig rémálommá változik...

A könyv nagyon fontos témát jelenít meg Hanga, a 15 éves lány szemén keresztül. Iskolai zaklatás, az elhagyatottság érzése, a feldolgozatlan trauma, amit édesapja halála miatt érez, mindebben része van a lánynak. Édesanyja szintén nehezen tudja feldolgozni rákban meghalt férje elvesztését, ezért mindketten csak élik egy napot a másik után, az édesanya nem veszi észre a lánya problémáit, iskolai nehézségeit,  a lány az egyetlen tevékenységbe menekül, amiben sikerei vannak, a rajzolásba. Az evést is valamiféle vigaszként használja, ezért sokat hízott, osztálytársnői pedig ezért is zaklatják. 

Senki nem veszi észre, hogy valami nincs rendben vele, csak a szomszédba költöző házaspár férfi tagja, Balázs. Ő viszont kitüntetett figyelemben részesíti, meghallgatja, dicséri a lány eszét, tehetségét és külsejét, sokat beszélgetnek, majd elvállalja, hogy segít neki tanulni, korrepetálja. Édesanyja beleegyezésével a lány átjár a házaspárhoz a szomszédba, közösen tanulnak, ám egyre több az olyan alkalom, amikor Balázs felesége nincs otthon. A tanulást kiterjesztik közös parkbeli sétákra, sőt Balázs az iskolába is elé megy.  

Egyszer pedig bekövetkezik az, amikor Balázs túllép a kedves, szomszéd szerepén, felszínre kerül addig elfojtott - tulajdonképpen - perverziója és Hangának egy életre szóló, elfelejthetetlen szörnyűségben lesz része.

Innentől összecsapnak feje felett a hullámok, és egyre kevesebb az esélye arra, hogy felnőtt segítsége nélkül meg tudja oldani a helyzetét, az életét.

Szerintem a könyv egy nagyon fontos figyelemfelhívó, segítő könyv, szülőknek és hasonló helyzetbe került kamaszoknak.  Egy ilyen rossz élmény egy egész életre rányomja a bélyegét, ami túlér a kamaszkoron, és egy felnőtt életére is kiszámíthatatlan hatással lehet, az emlék ott lapul mindig mélyen, és a körülmények hatására bármikor lesből támadhat. 

Felhívhatja a kamaszok figyelmét a jelekre, arra, hogy ne legyenek naivak, ha azt érzik, hogy a közvetlen környezetükben veszély fenyegeti őket, kérjenek segítséget. Ne engedjétek fiatal fiúk és lányok, hogy ilyen élményetek legyen, az első gyanús jelre forduljatok ahhoz, akiben megbíztok.

A könyv végén telefonszámok és honlapok találhatók, ahová segítségért lehet fordulni. 

Szülőknek is ajánlom ezt a könyvet, mert akiknek nem volt kamaszgyereke, annak majd lesz, és bizony meglehetősen nehéz kor is lehet, ha nem találjuk meg a gyerekhez való utat, nem találjuk egymással a hangot, nagyon fontos, hogy a gyermekünk bármikor merjen hozzánk fordulni és bízzon bennünk.

A könyvet köszönöm a Tilos az Á Könyvek Kiadónak!

8/10

Bea

Louise O' Neill: Örökké a tiéd

Egy szép új világ, ahol a lányok már nem természetes úton születnek. Ahol a nőket az iskolákban csak arra tanítják meg, hogyan tudnak örömet okozni a férfiaknak, miután kikerültek a való világba... A végzős év után a legmagasabb értékelést kapott lányok házastársakká válhatnak, hogy tehetős és befolyásos férfiak mellett fiúkat szüljenek. A több lány jövője - mint szeretők és tanárok - leírhatatlanul kegyetlen.

freida és isabel legjobb barátnők, és biztosak abban, hogy évfolyamuk kiválóságaiként mindketten feleségek lesznek. De ahogy egyre feszültebbé válik az utolsó év, ahogy egyre nő a nyomás, hogy tökéletesek legyenek, isabel önsanyargatásba kezd, veszélyeztetve ezzel az egyetlen lényeges dolgot: a szépségét.

A leendő férjek pedig megérkeznek, csak arra várva, hogy menyasszonyt válasszanak maguknak... freidának meg kell küzdenie a jövőéért - még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy el kell árulnia az egyetlen embert, akit szeret és  aki viszontszereti... 

Ez a könyv kegyetlen. Megtévesztő. Disztópia, és mégis nagyon sok ijesztő hasonlóságot fel lehet fedezni a mai világunkban lévő dolgokkal.

Az elején azt gondoltam, hogy ez egy amolyan szerelmes, tinis, párválasztós disztópia lesz, ahogyan a címe sugallta, és ahogyan a történet elején levontam magamnak a következtetéseimet és próbáltam összerakni, hogy miről is szól a könyv. Voltak a lányok, az évák, akik azért "születtek" meg, hogy majd a a férfiak kiválasszák közülük a házastársnak valókat. Életük 16 éve arról szólt, hogy szépek legyenek, tartsák a súlyukat, megőrizzék bőrük szépségét, megtalálják az aznapi legjobban passzoló ruhájukat, sminkeljenek, és versengjenek egymással. Amikor itt tartottam, akkor azt gondoltam, hogy húúú, hogy fogom én ezt a könyvet végigolvasni.

Aztán volt egy pont, amikor rájöttem, hogy ez akár a mai világunk karikatúrája is lehet, egy igazságmondó tükör, ami megmutatja, hogy merrefelé tarthatunk, ha fontosabbnak tartjuk a külsőségeket, a gondolatoknál, a belső értékeknél. Nagyon hidegrázós volt ez a világ, és nagyon kiábrándító.  Szívesen tudtam volna meg többet a kinti világról is, ám én is csak annyit tudhattam, mint az évák, az intézetben lakó lányok.  Ezért írtam, hogy megtévesztő volt. Mert először kiakasztott, aztán egyszer csak elragadott ez a történet,  nem tudtam, hogy iszonyodjam, vagy kíváncsi legyek, szeressem a lányokat, vagy inkább szánjam őket. 

El sem tudom képzelni, milyen lehet így felnőni, család nélkül, szülők nélkül, egy intézetben, nem természetesen. 

freida és isabel példáján keresztül érezhettük, hogy milyen érzelmekkel küszködhetnek, hogy mégis érzik a szeretet hiányát, de nem tudják, hogy mit kell tenniük érte, és hogy helyes-e egyáltalán, hogy ilyen érzéseik támadnak, hogy egyáltalán másra is gondolnak. 

Nagyon ijesztő volt  a könyvben létrehozott világ, és bár megvolt a magyarázat arra, hogy miért ilyen, nem tudom, hogy így életnek lehet-e nevezni ezt az életformát, mert úgy éreztem nem foglalja magában az élet lényegét, a szeretetet, a családot, a szerelmet, a szépet, a csúnyát, a jót és a rosszat, a gyerekeket, a szülőket, a nagyszülőket. Az élet értelmei maradnak ki ebből a fajta létből, akkor meg azt kérdezem, hogy mi az értelme. Talán az intézeten kívüli világban megtalálhatnánk az értelmét, mert gondolom, hogy  ott  vannak, akik élvezik, és vannak, akiken csak átgázolnak.

Engem szomorúvá tett ez a könyv, a női nemnek eme "felhasználása, kihasználása" felháborított, de azt gondolom, hogy nagyon figyelemre méltó, elgondolkodtató történet.

A könyvet köszönöm a Tilos az Á Kiadónak!

9/10

Bea