A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Budapest. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Budapest. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. december 25., vasárnap

Pöttyös olvasmányok

Bálint Ágnes: Madárfürdő

Ez a könyv visszarepített az időben, gyermekkorom élményeit hozta vissza. Nyaralás a nagyszülőknél, panellakásba költözés, vidéki élet, igazi retro érzéseket idézett.

A háromgyermekes család története a Gőzmozdony utcából, a nagyszülők házából indul, amit már eléggé kinőttek és a vasút semmiféle bővítést nem engedélyez, mert hamarosan kisajátítás alá kerül a telek és az épület. Kutya, macska, papagáj is van a nagyszülőknél, amit a gyerekek nagyon élveznek. 

2022. október 21., péntek

Trogmayer Éva: Frida és Gubanc Budapesten


Ez a könyv két ember tökéletes együttműködésével valósult meg, mert Egervölgyi Lilla illusztrátornak is hatalmas szerepe van abban, hogy a könyv egy szépséges albumnak is tekinthető, illetve pontosan az, egy szépséges album, egy nagyon kedves, bájos, jól kitalált mesével, amiben ezeken kívül nagyon sok ismeretterjesztő és történelmi információt találunk, főként gyerekeknek címezve, de felnőttként is sok érdekességet találtam, ami új volt nekem. 

Annál is inkább, mert jelenleg 200 km-re élek a fővárostól, de régebben ez a távolság még ettől is több volt, ezért legtöbbször egy izgalmas kiruccanásnak tekintjük, ha Budapestre kell utaznunk és mindig csak egy-egy kis szeletét nézzük meg, amerre éppen dolgunk van. 

2022. május 26., csütörtök

Koniorczyk Borbála - Merker Dávid: Hosszúlépés Budapesten

Séták, titkok, történetek

Budapestet alig ismerő vidékiként nagy érdeklődéssel fogtam kezembe ezt a könyvet. Éppen valami hasonlót képzeltem el, amikor először olvastam róla.

Egy nem hagyományos útikönyvet Budapest egyes részeiről, a házak és lakóinak történetével. Sétáink közben bárhol meglátok egy érdekes, hangulatos, különös házat, mely lehet hogy a szépségével, de az is lehet, hogy a csúnyaságával, elárvultságával hívja fel magára a figyelmemet, mindig kíváncsi vagyok arra, kik lakhatnak benne, kik építhették, vajon milyen története van. 

2020. szeptember 25., péntek

Vámos Miklós: Dunapest

"Ha ezek a falak beszélni tudnának..." - halljuk, olvassuk, gondoljuk sokszor életünk során. Milyen jó volna néha egy ház, egy épület régi lakóit megismerni, visszamenni a múltba, megtudni, miért fognak el bizonyos érzések, hangulatok bennünk egy régi ház falai között, miért érzünk szomorúságot vagy éppen miért áraszt el bennünket valami nagy-nagy nyugalom egy régi szobában sétálva.

Vámos Miklós megtette nekünk azt a szívességet, hogy egy budapesti ház életét felkutatta, megírta, ezzel emléket állítva a lakóknak, a múltnak. A Pozsonyi út 38-40. szám alatti Dunapark-ház 1930-ban épült, mi két korban nézhetünk be a szerző által a ház lakásaiba. 

2020. január 30., csütörtök

Steinbach Annamária: 3 nővér és 1 fiú

Piros

Szerelmes regény? Krimi? Thriller? Nehéz kategorizálni a könyvet, és talán inkább az a helyes, ha azt mondom, hogy mindhárom együtt. Egy jól kitalált és megalkotott pszichothriller, szerelmi szállal. Az biztos, hogy nem mindennapi, érdekes, szórakoztató, és a krimibe illő csavar is megvan a történet végén, sőt többszörös meglepetésről is beszélhetünk.

Steinbach Annamária egy olyan regénysorozatot tervez, amely 3 nővér történetét meséli el, ami a kezdet alapján ígéretes történetnek tűnik és igazán izgalmas kérdés az is, hogy ki a fiú. Kíváncsian várom a sorozat további részeit.

2019. március 12., kedd

Bálint Erika: Adj esélyt!


Napjainkban már nem kellene, hogy kényes téma legyen a homoszexualitás, egyre többen coming outolnak, állnak a nyilvánosság elé, vállalva önmagukat, nemi identitásukat, ezért azt gondolnánk, hogy ez már egy hétköznapi téma is lehetne, de az a tapasztalatom, hogy nem az. Addig, amíg vannak olyan emberek, akik félnek attól, hogy mit szól a családjuk, mit szól a munkahelyük, ha felvállalják nemi irányultságukat, addig ez nem hétköznapi téma.

Ennek a könyvnek a főhőse szintén ebben a helyzetben van. Jó nevű sebészorvos, aki fiatalon a társadalmi elvárások szerint élt és bár már akkor érezte, hogy ő a férfiakhoz vonzódik, mégis megnősült és gyermeke is született. Évekig élt ebben a házasságban, egyre keservesebben, ám egyszer találkozott egy férfival, aki miatt kilépett a kapcsolatból.

2018. május 16., szerda

Finy Petra: Akkor is

Nagyon érdekesen alakult a kapcsolatom ezzel a könyvvel. Nem is igazán terveztem elolvasni, de a körülmények alakulása (baráti vélemények, elolvasott interjúk, stb) folytán végül nagyon kíváncsi lettem rá. 

Igazából azt sem tudom megmondani, hogy miért nem akartam elolvasni, csupán azon egyszerű ok jut eszembe: annyi könyv van, hogy a szokásos szelekciónak esett áldozatul, hiszen nem olvashatunk el minden könyvet, hacsak nincs egy jó időnyerő szerkezetünk.

2018. január 2., kedd

Hajdú-Antal Zsuzsanna: Utánad

Ez a könyv kezdetben teljesen más érzéseket váltott ki belőlem, mint első része, a Léggömbök.

Mielőtt ezt tovább olvasnátok, javaslom olvassátok el IDE KATTINTVA azt az értékelésemet is.

Míg a Léggömbök felébresztette a fiatal, középiskolai énemet, együtt éltem és éreztem a szereplőkkel, visszafiatalodtam és fiatalkori fejemmel éltem bele magam a történetbe, ennél a résznél viszont idő kellett arra, hogy ismét előtörjenek ezek az érzések. 

2017. május 29., hétfő

Pál Dániel Levente: Az Úr Nyolcadik Kerülete

Nagy érdeklődéssel olvastam ezt a novellagyűjteményt, ugyanis Budapest nekem eddig kimaradt az életemből. 

Nem azt mondom, hogy sosem jártam ott, mert voltam gyermekkoromban családi kirándulásokon, amikor megnéztük a főbb nevezetességeket, állatkertet, iskolai kiránduláson, ekkor a Parlamentben is tehettünk egy sétát, munkahelyi rendezvényen, amikor is  a célobjektumon kívül nem sok mindent láttam, másik munkahelyi kiküldetésen, ahol a vonatról leszállva magamban kellett megtalálnom az úticélt (ez még a mobiltelefonok nélküli világban történt, térkép volt akkor erre a célra :D ), voltunk a tavalyi könyvhéten és ilyen-olyan egyéb más célokkal.

2016. november 8., kedd

Tímár Gábor: Isteni igazság

A második világháború javában dúl, a Harmadik Birodalom egyre erősödik. Paul egy szinte gyermekként tisztté avatott, tehetséges német katona, akinek a csatatéren kell nemcsak felnőtté, de háborús hőssé is válnia. Eszter a nácik, aztán a szovjetek elől menekülő, családjától elszakított magyar zsidó lány. Életük egy váratlan, sorsdöntő pillanatban összefonódik, majd attól kezdve a harcok megpróbáltatásai, a nehéz döntések és hitük megrendülése mellett még egy akadállyal szembe kell nézniük: a távolsággal.

A szerző 1932-ben született Budapesten. Kadétiskolában tanult, a második világháború alatt látta a könyörtelen bombázásokat, a nyilas rémuralmat. Az 1956-os forradalomban fegyvert fogott a diktatúra ellen. A várható megtorlás ellen Kanadába menekült. Mérnökként dolgozott, még a sarkvidéken is vezetett munkálatokat, ám élete legizgalmasabb éveit Afrikában töltötte. Végül Kanadában, egy neves főiskolán tanított, 2011-ben végleg hazatelepült, azóta Budapesten él.

Nem sok olyan regényt olvastam még, amelynek helyszínein én magam akár a napokban is sétálgathattam. Ez a regény ilyen volt, az események egy része Sopronban történt. Nagyon érdekes élmény volt így követni az eseményeket.

Paul, a bécsújhelyi kadétiskola végzős hallgatója 1944-ben társaival együtt idejekorán, még tanulmányai befejezése előtt kapta meg a tiszti kinevezést és ezzel együtt a nyílt parancsot, egyenruhát és fegyvert, hogy jelentkezzenek a számukra kijelölt állomáshelyen. 

A fiatal férfiak szinte még gyerekek, amikor bedobják őket a mélyvízbe, nem kapnak több időt a felnőtté válásra, egyik napról a másikra kell ennek megtörténnie. Paul első állomáshelyén rögtön egy kivégzés tragédiájával találja magát szembe, ami meghatározza majd az elkövetkezendő heteit, hónapjait, az esemény árnyékában kell élnie, kötelessége és érzései kettőssége igencsak megviseli a fiatal fiút. 

Érdekes volt ebből a szempontból látni a háborút, egy osztrák katona szemszögéből, miközben megismerhettük családi hátterét, édesanyját és a magas katonai tisztséget betöltő nagyapját. 
A háborút nem globálisan szemlélhettük, hanem egy ember életét követve, nem a nagy, átfogó hadieseményekről kaptunk információkat, hanem az egyszerű katonák, az egyszerű tisztek gondolkodását követhettük figyelemmel egészen közelről, láthattuk hétköznapjaikat, harcaikat.

Olvasmányos, eseménydús regény volt a háború utolsó évéről, nagyon szorítottam Paulért, és amikor Sopronban megismerkedett Eszterrel, a magyar zsidó lánnyal, akkor már érte is izgulhattam.  Egy erős nő volt, aki sokat tett a saját életéért, mérlegelte, hogy mit ér meg neki a szerelem, a jövő, ami rá vár, ezért meghozta a maga áldozatait az életben maradásáért. 

Amiért mégis maradt egy kis hiányérzetem, az az volt, hogy mintha nem érintett volna meg érzelmileg a történet annyira, mint ilyen esetekben elvárnám. Talán, ha jobban, mélyebben megismerhetem a szereplőket, többet foglalkozhatok a lelkükkel, az érzéseikkel, a két fiatal gyorsan kialakult szerelmével, akkor nem marad bennem ez az érzés. Kicsit olyan volt, mintha messziről nézném a történetet, mintha Paul és Eszter, és mindenki más csak átsietett volna a történeten, a háborún, hogy legyen már minél hamarabb vége.


A történet tanulsága viszont az volt számomra,  hogy a jóság, a barátság, a szeretet mindig, minden körülmények között megmaradhat az emberben, még akkor is, ha azt gondolja, hogy a helyzet lehetetlensége folytán nem tud adni magából semmi jót egy másik embernek, ha szörnyű dolgokat látott és tett ő maga is parancsra, és mert háború van, még akkor is megtalálhatja magában az emberséget, ami segítségével életben maradhat és talán boldog lehet. 

 A könyvet köszönöm az Athenaeum Kiadónak!

8/10

Bea

2016. szeptember 22., csütörtök

Vancsó Éva (szerk.): Ajtók és átjárók

A Főnix Könyvműhely „Ajtók és átjárók” című fantasy antológiája tizenhárom történetet rejt arról, hogy milyen veszélyekkel és kalandokkal járhat kinyitni egy ajtót. Rejtőzhet mögötte újabb átjárók sora, egy titokzatos kert, egy teljesen idegen világ, esetleg tündérek, törpök, trollok várhatják a gyanútlan utazót. Ráadásul sok átjáró kétirányú, így aztán garázdálkodhatnak vérfarkasok Debrecenben vagy alvilági démonok Budapesten. 
Az antológia különlegessége, hogy a megható emberi történetek, a klasszikus, könnyed kalandok és az urban fantasy novellák tökéletesen megférnek egymás mellett. Mindenki találhat benne ízlésének, hangulatának megfelelőt.

A fantasy, mint stílus nagyon távol áll tőlem, de úgy gondoltam, hogy ezzel a novelláskötettel teszek egy próbát. Mégsem olyan nagy lélegzetvételű, mintha egy regénybe vágnám a fejszémet, kis lépésekkel barátkozhatunk egymással.

A kötetben szereplő 13 novella közül voltak olyanok, amelyek nagyon tetszettek,  és voltak, amelyek kevésbé. Volt, ami nagyon távol állt tőlem, de azért igyekeztem barátságot kötni vele. Néha sikerült, néha nem. Akkor merültek fel kifogásaim olvasás közben, amikor kurtán-furcsán, hirtelen lett vége a történetnek.  Amúgy is nehezen tudtam átvenni a hangulatát, de amikor sikerült, már ott voltam a történetben, akkor egyszer csak vége lett. Persze vannak efféle szépirodalmi és egyéb novellák is, úgyhogy itt nem a fantasy jelleggel volt bajom, alapból nem annyira kedvemre valók a hirtelen véget érő történetek. 

Nincs ellenemre, sőt esetenként szeretem, ha gondolkodni kell a történetek végén, a könyvben ilyen lehetőségeket is kaptam, és mivel a műfajban való járatlanságom okán, halvány elképzelésem sem volt arról, hogyan néznek ki egyes teremtmények, a képzelőerőmet és a fantáziámat igazán meg kellett dolgoztatnom. 

Olyan volt ez nekem, mintha egy elvarázsolt kastélyban járnék, rácsodálkoztam erre a világra, kíváncsian vártam mit hoz a következő történet, milyen világra nyílik a soron következő ajtó. Varázslók, csontvázfarkas, rúnajelek,sárkányok, démonok, nexusok, mágia, máguskirály, vérfarkasok,arkánum, manók,orkok, vámpírok, mind-mind távoliak számomra, ám most kinyitottam az ajtót a világukra és tettem egy rövid kirándulást.

Nem mondom, hogy gyakran szeretnék velük találkozni, de igazán rendkívüli kalandokban lehetett részem ezeket a történeteket olvasva, és hálás vagyok, hogy valamiféle mágia a kezembe varázsolta a könyvet.


Élveztem, jól szórakoztam, egy-két történetben szerelem, szeretet is helyet kapott, még megható írást is olvastam, amit egyáltalán nem vártam, elégedett vagyok a könyv nyújtotta élménnyel.

Azt gondolom, ha valaki hozzám hasonlóan járatlan a fantasy világában, de szeretne egy kicsit bekukkantani, annak megfelelő választás lehet akár ez a könyv, segítségével képet alkothat arról, hogy érdekli-e ez a műfaj, szeretne-e egyáltalán a témában még olvasni. Az a véleményem, hogy én fogok még kirándulást tenni ilyen témájú könyvek, történetek felé, ha nem is túl gyakran, de szeretnék még benézni, óvatosan barátkozni ezzel a műfajjal.

A könyvet köszönöm a Főnix Könyvműhelynek!

8/10

Bea

2016. szeptember 19., hétfő

Kordos Szabolcs: Luxushotel, Hungary

A budapesti szállodák legféltettebb titkai

Kordos Szabolcs bejutott a budapesti szállodák diszkrét és zárt világába. Hónapokat töltött az ötcsillagos ipar szorgos hangyáival és csúcsragadozóival, hogy megtudja mi zajlik a forgóajtón túl. Az informátorok meséltek a sztárok vad partijairól, eltusolt politikai botrányokról, lobbiban hallgatózó kémekről, bogaras vendégekről, és kiteregették a saját szennyesüket is. Ismerje meg a luxushotelek életét a takarítónő, a boy, a recepciós és a menedzser szemszögéből. Meglátja, hogy ez a világ romantikusabb, romlottabb, és főként sokkal izgalmasabb, mint azt valaha gondolta volna.

Kordos Szabolcs általam korábban olvasott két könyve, a Turista from Hungary (bejegyzésért KATT IDE) és az Eszem-iszom, Hungary (bejegyzésért KATT IDE) is nagyon érdekes információkat, meglepő dolgokat tartalmazott, de azt hiszem ebben a részben jártam a számomra leginkább ismeretlen terepen. 

A luxushotelek világa igen távol áll tőlem, és szerintem a magyar emberek nagy százalékától is. Ezért talán még jobban érdekelt ez a helyszín, és nemcsak azért, mert még sosem szemléltem belülről és közelről akár egyet is, hanem azért is, mert azt is tudom, hogy ha esetleg megnyerném a lottó ötöst, és világkörüli útra indulnék, akkor sem szállnék meg egy luxushotelben. Túl előkelő, túl elegáns, én, mint egyszerű ember irtózatosan feszélyezettnek érezném magam benne. 

Ennek a könyvnek a segítségével ismét a kulisszák mögé láthattam, megtudtam ki a szállodavezető után a leghatalmasabb "úr" egy szállodában, kinek mi a dolga, és hogyan épül fel a szállodai dolgozók hierarchiája. A szállodai alkalmazottak nagyon sok mindent látnak, de úgy csinálnak, mintha nem látnának semmit, nagyon sok mindent hallanak, de süketnek tettetik magukat és természetesen sohasem beszélnek arról, amit látnak.   

A hotel jó híre érdekében minden a falak között marad, legyen az egy politikus gyomorforgató szexuális kalandja, külföldi üzletember házasságtörő eseménye, a két ismert magyar fotómodell éjszakai pillangóskodása vagy éppen a japán maffiózók, a Yakuzák látogatása.

Bizalmi munka a szállodai, és igen gyakran, nagyon erős gyomor szükséges hozzá, valamint rezzenéstelen arc, nagyfokú tűrőképesség és szervezőkészség. Természetesen itt is megy a trükközés, az alkalmazottak a saját zsebükre is dolgoznak, aki nincs benne a buliban, annak nincs helye a csapatban, mert később ő lehet a tégla. Italokkal, szobákkal, egyéb magánakciókkal ügyeskednek a hotelalkalmazottak.
Egy hotelban a főportás a "keresztapa", ő az, aki mindent lát, mindent hall, mindenről tud, de a bár a legnagyobb lehetőségek színhelye az ügyeskedők számára. 

Bár a szobalányi munka meglehetősen embert próbáló néha, időnként érdekes dolgokat találnak a szobákban. Maradt már felfújt gumibaba a szekrényben, fürdőköpenyben felejtett fogsor, középkorú hölgy szobájában lovaglóostor és egymillió forint egy reptérre tartó üzletember ágyán. Persze ebből nem sok minden marad nekik, le kell adniuk a talált tárgyak közé, amennyiben nem így tesznek az állásukat kockáztatják.

Megtudtam, hogy Gerard Depardieu Magyarországon sem veti meg a jó bulit, és igazán közvetlen, félmeztelenül ölelgeti a pincéreket, amikor a hangulata a tetőfokára ér és szeret jókedvében kurjongatni. Jean Reno rajongója a magyar konyhának és a Gellért fürdőnek, Brad Pitt szerény és figyelmes, még a takarítókkal is nagyon tiszteletreméltóan beszél.  
Többek között Carlos Santana, Amy Winehouse, Arnold Schwarzenegger, Michael Jackson magyarországi tartózkodásáról is tudhatunk meg érdekességeket.

Izgalmas információ volt az elnöki lakosztály nagysága, berendezése és nem utolsó sorban az ára. No és maguk az elnöki lakosztályok lakói is.

Betekintést nyerhettem az ultragazdagok világába, és a vendégeket szemlélve ismét megerősítést nyert, hogy a gazdagság, a luxus nem mindig jár együtt intelligenciával, boldogsággal és erkölcsi tartással.


Na jó, felülbírálom az értékelésem elején tett kijelentésemet, talán egy hétre szívesen beköltöznék egy luxusszállóba, hogy utána elmesélhessem, nem nagy cucc, luxusitalokat ittam  és luxusételeket ettem egy hétig, a reggelit a szobámba szervírozták, az ágyneműmet áthúzták, a szobámat kitakarították, az ajtót sarkig tárták előttem, egész nap a medencében ücsörögtem, vagy mellette, egy könyvvel a kezemben, iszogattam a koktélomat, rágcsáltam az olívabogyókat és a szobámba menet még Jean Renoval is összefutottam a folyosón, a szobaajtómat pedig Brad Pitt nyitotta ki nekem,  aki éppen arra járt, az én kezeim pedig tele voltak... akármivel, mert Brad olyan tisztelettudó. :) És akkor most leszállok a földre és megyek mosogatni. :D

Elmondhatom, hogy kíváncsiságomat maximálisan kielégítette ez a könyv, nagyon jól szórakoztam, kellőképpen hüledeztem és elámultam ezen a nagyságrendekkel másabb világon, mint az én hétköznapi életem. 

Köszönöm a könyvet a 21. Század Kiadónak!

10/10

Bea

2016. augusztus 16., kedd

Menyhért Anna: Egy szabad nő

Erdős Renée regényes élete

"Öngyilkos lett korunk legnagyobb írója, Bródy Sándor..." - kiáltozza egy rikkancs 1905. július 3-án Budapesten. Egy konflis suhan el mellette, benne egy nő megdöbbenve, rémülten hallgatja a hírt. Az író szeretője az, Erdős Renée. Csak nem ő, csak nem a szakításuk okozta a tragédiát?

Erdős Renée-t a Bródy Sándorhoz fűződő viharos szerelme mellett erotikus regényeiről ismeri az utókor. De ki is volt ő valójában? Egy győri zsidó lány, aki családját hátrahagyva Budapestre költözött, hogy megvalósítsa álmát, hogy színésznő legyen a fővárosban? Formabontó, modern költőnő, aki az írásnak élt, és az első nő, aki meg is tudott élni belőle? Ünnepelt szerző, aki először vetette papírra kendőzetlenül, mi a női vágy, és akiért tömegek rajongtak? Az élet királynője, akinek a lába előtt összetört szívek hevertek? Vagy egy magányos lélek, aki saját magát kereste, és egy olyan világban kellett helytállnia, amely gyanakodva figyelte, ha egy nő többet, mást akart, mint amit a normák előírtak számára?

Menyhért Anna regényében megismerkedhetünk a huszadik század elejének legnépszerűbb magyar írónőjével, szerelmeivel, vívódásaival, a boldogságért folytatott küzdelmével: egy érzékeny, szeretetre éhes asszonnyal - egy szabad nővel.

Az irodalomórákon sokat tanulunk magyar szerzőinkről, tudjuk, mikor és hol születtek, azt is, mikor és hol haltak meg, hol végezték tanulmányaikat, főbb műveik címét, keletkezési körülményeit, feleségeik nevét. Ám mégis sokszor idegenek maradnak számunkra, csak nevek amikhez évszámokat társítunk.
Ezért nekem ilyen szempontból is nagy élményt jelentett Menyhért Anna könyve, itt Molnár Ferenc nemcsak két évszám volt, aki nem mellesleg a Pál utcai fiúkat írta, hanem egy férfi, aki bizony nem vetette meg az élet örömeit, a szórakozást. De ugyanez elmondható a könyvben megjelent többi íróról, költőről is, ez a könyv sokkal közelebb hozta őket hozzám.

Erdős Renée munkásságáról én eddig nem sokat tudtam, de így a történetét megismerve, mindenképpen szeretném majd egy kicsit jobban is megismerni.
A könyvön keresztül végigkísérhetjük, hogyan lett egy vidéki kislányból a magyar irodalom egyik legismertebb és legrajongottabb nőalakja.
Renée nagymamájával való kapcsolata nagyon érdekes és megható volt számomra, és tulajdonképpen a nagymamája volt az is, aki lehetővé tette Renée számára, hogy elinduljon azon az úton, amerre a szíve húzta.

Az 1900-as évek elején nőként Renée-nek sok nehézséggel kellett megküzdenie, ebben a férfiak uralta  világban, mire rátalált a saját útjára. Persze azért őt sem kellett nagyon félteni, erős egyéniségével, talpraesettségével nagyon jól elboldogult, s semmilyen nehézségtől nem riadt vissza.
Egyéni hangja, érzelmes művei sikeres fogadtatásra találtak, sok rajongója volt mindkét nem képviselői közül.

Bródy Sándorral való kapcsolatának is megismerhettük minden apró mozzanatát, az érzelmek erős viharát, ami kettejük szerelmét uralta.



Örülök, hogy megismerhettem a magyar irodalom eme időszakának egy kis részletét, a kávéházakban folyó irodalmi megbeszéléseket, a századeleji főváros életét, és magát Erdős Renée-t, a szabad nőt is.

9/10

A könyvet köszönöm a General Press Kiadónak!

Zsófi