A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Bosnyák Viktória. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Bosnyák Viktória. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. június 3., hétfő

Gyerekek, gyerekek, szeretik a ... könyveket?


Most találtam ki ezt a címet, remélem nem gagyi nagyon. ;) Van az úgy - gyerekkönyvek esetében többször is -, amikor egy bejegyzésben nem csak egy könyvről írok, hanem összegyűjtök néhányat, mert a gyerekkönyvekről nem feltétlenül lehet annyit írni, mint egy regényről, de azért mindenképpen szeretném megmutatni őket. Ennek a többkönyves bejegyzésnek nem volt állandó címe, mindig csak úgy kitaláltam ezt-azt. Most ezt, de nem tudom végleges lesz-e. Ha van jó ötletetek, írjátok meg!

2018. március 26., hétfő

Fénysebesség, egyszínű kaméleon és vadak


Három különleges gyerekkönyvről írok ma, mindegyik nagyon figyelemre méltó. Azt is elárulom, hogy két könyv esetében igencsak sokat gondolkodtam azon, hogyan fogalmazzam meg a véleményemet és egyáltalán mit is gondoljak róluk.

Nem azért, mert nem tetszettek, hanem azért, mert éppenhogy igen, de nem tudom, hogy a gyerekek mennyit értenek meg belőle, vagy egyáltalán fontos-e tudnom ezt. Azt is gondolom, hogy ők sokkal többet megértenek bizonyos dolgokból, mint mi felnőttek azt gondoljuk, és a megértésnél még talán az is fontosabb, hogy milyen érzéseket és kérdéseket váltanak ki belőlük ezek a könyvek.


2017. április 3., hétfő

Miú, Vau és a Mantyusok

Timo Parvela: Miú és Vau esti meséi


Miúval és Vauval nemrégiben ismerkedtem meg, és ha azzal a résszel nem vettek volna le a lábamról, akkor most válnék rajongójukká.

Nagyon szeretem ezt a két kedves állatot, Miút és Vaut. No jó, Miú nem annyira kedves, inkább amolyan nyávogi, hisztis, nyughatatlan, mindig azt szeretné, hogy az legyen, amit ő akar, és Vau egyfolytában csak vele foglalkozzon. De ezen nincs is semmi meglepő, hiszen Miú egy macska, annak minden jellemző tulajdonságával együtt. 

2017. március 16., csütörtök

Gyerekeknek

Palya Bea: Nappali dalok

Ezt a könyvet nézve a bejegyzés címe nem igazán állja meg a helyét, inkább "Családoknak" lenne a megfelelő cím. Palya Bea játékossága és zenei tehetsége ebben a kis könyvecskében is maximálisan tettenérhető. 

Megverseli és megzenésíti a mindennapok hangjait, a húsklopfolást, a porszívózást, a fogmosást, az esőt, a mosást, a reggeli kávéfőzést, Lili lábát, apa vezetését, a kopogós csizmát, a színes ételeket. 

2017. február 1., szerda

Gyerekeknek

Molnár Krisztina Rita: Kréta-rajz

Molnár Krisztina Rita könyve három gyerekhangon, a Maléna kertjéből megismert barátok hangján meséli el a három nyaralás történetét. 

Nem olvastam a Maléna kertjét, de mindenképpen szeretnék majd sort keríteni az elolvasására. Ezért pontosan nem tudtam meg Szibill, a varázstücsök történetét, de így is értettem a történetet. A három barát naplót vezet a nyaralás idejéről, hogy majd hazatérve még jobban emlékezzenek a nyaralás érdekes perceire és jobban el tudják mesélni, vagy elolvasni egymásnak az élményeiket.

2016. szeptember 6., kedd

Bosnyák Viktória: Elképesztő!

Elképesztő álmai mindenkinek vannak. A tiéd mi? Luxusnyaralás? Léghajózás? Száguldozás egy spéci terepjáróval? Hogy felvegyenek a legmenőbb gimibe? Vagy egy olyan őrült barátot szeretnél, aki betör a kedvedért egy múzeumba? Esetleg valami különleges tehetségre vágysz? 

Jóhegyi Laci, Dóri és Sári - a népszerű Tündérboszorkány-trilógia szereplői - rejtélyes meghívót kapnak egy ismeretlen suli gólyatáborába. De vajon miért tilos az internet és a mobil használata? Ez gáz! Elmenjenek egyáltalán?

De talán épp ez lesz az a nyár, amikor a legelképesztőbb álmaik is valóra válnak.

Azt nem tudom, hogy a legelképesztőbb álmaik váltak-e valóra, de az biztos, hogy fantasztikus, különleges kalandban volt részük, az unalmas nyár végefelé, mielőtt még elkezdődne a gimi. 

A barna Sári és a szőke Dóri ikrek, mindkettőjüket felvették abba a gimnáziumba, amelybe szerettek volna menni. Eseménytelen napokkal várták a gimi kezdetét, amikor a kopasz, kigyúrt, nyakig tetovált Robi postás levelet hozott részükre, amelyben egyhetes ingyenes jutalomtábor ajánlata volt a jó tanulmányi eredményeikért. Részleteket nem közöltek velük, csak a helyszínt és időpontot, ahol a szülők kíséretében meg kell jelenniük.  Hogy hol volt ez a helyszín, azt még meg kellett fejteniük a levélben közöltek alapján, ez volt a belépőjük a táborba. 

Azzal még nem árulok el semmit, ha megmondom, hogy a Gellért szálló volt a megfejtés, meg is jelentek a közölt időpontban a szüleikkel együtt és sok velük egyidős gyereket találtak a helyszínen. Meglepetésükre pedig egy ismerőst is, Jóhegyi Lacit, aki legtöbbször a könyvébe temetkezik. Miután elbúcsúztak a szüleiktől és a mobiljaiktól, elkezdődött számukra a nagy kaland. 

Ezután idejük egy részét a Gellért fürdőben tölthetik, ahol találkoztak volt osztályfőnökükkel és tesitanárukkal Klott Gatyával, azaz Klott Kálmán tanár úrral, aki úszómesterként tevékenykedett igazán sajátságos módon a fürdőben. A csapat kiegészül Yvette-tel és Eszterrel, majd később melléjük rendelik a magas, fekete, kócos Ajtósi Dénest, akinek komoly feladata lesz a továbbiakban. Ő rajzolja a képregényeket, ugyanis a könyv rendelkezik egy nagyon eredeti sajátossággal, történetesen, hogy a kalandjaikat képregényekkel illusztrálják, amiket az események után Dénes készít el, bizonyságot téve hatalmas rajztehetségéről. 

Ezek a kalandok a Nemzeti Galériában zajlanak, ahol olyan dolgok történnek velük, amit mindannyian szívesen kipróbálnánk, örömmel lennénk részesei a rejtélyes utazásoknak.  Még fel sem ocsúdnak a megmagyarázhatatlan dolgokból, amikor egy bűnbanda is a képbe kerül. 

A képregények miatt nem csak egy jó ifjúsági regényt olvashattunk, hanem élvezhettük a képregény által életre keltett csodálatos kalandokat, utazásokat. Mozgalmas, jó humorú, eredeti ifjúsági regény. A rajzok nagyszerűek voltak, nagyon jól rajzol ez a Dénes. :D A dicséret persze Bernát Barbarát illeti, rajzai sokat hozzátettek a könyvhöz, nagyon tetszettek a festmények rajzai, Yvette, mint a naivitás szobra fantasztikus, de imádtam Sárit és Dénest is a Klimt adaptációban. 


A végén fény derül a rejtélyre, a megmagyarázhatatlan "utazásokra", de csak addig leszünk nyugodtak, amíg nem kapunk egy másik igen rejtélyes és titokzatos információt, hogy kellőképpen felcsigázva várhassuk a következő részt.

A könyvet köszönöm a Kolibri Kiadónak!

10/10

Bea