Játszik a család: Déjá vu

Bence

A Deja vu egy igazi partijáték. Rövid, pörgős, izgalmas, megmozgatja a memóriánkat és némi gyorsaságra is szükségünk lehet. 

A játék tartalmaz 36 különböző tárgyat formázó és ábrázoló lapkát, valamint 36 kártyát, amelyeken ilyen-olyan elrendezésben a játékban szereplő 36 tárgy szerepel. Van olyan kártya, amelyik három tárgyat is tartalmaz, van amelyik csak egyet vagy kettőt, de a lényeg, hogy mindegy tárgy összesen két kártyán szerepel a pakliban.

Bernhard Schlink: Olga

Egy egyszerű női név: Olga. Mennyi mindent foglal magába ez az egyetlen név. Egy korán elárvult kislányt, egy reménykedő és vágyakkal teli fiatal lányt, egy szerelmes fiatal nőt, és egy bölcs, szeretettel teli életet. Egy egész életen át elkísérhetjük Olgát és mire élete végére érünk, úgy érezzük majd, mintha egy jó barátunkat veszítettük volna el.

A történetet a szerző három részből építette fel, mely három részt Olga személye, szerelme és szeretete köt össze. Az első részben az alig egyéves Olgát ismerjük meg, akit édesanyja gyakran beadott a szomszédasszonyhoz, aki többet látta a szomszédasszonyt, mint a szüleit, és azt is neki köszönhette, hogy egyáltalán megtanult beszélni és megérteni a világot.  Majd megtanította írni és olvasni.

Dan Moore: Sherlock Holmes - Rejtélyek könyve

Nálunk a családban nagy népszerűségnek örvendenek a különböző rejtvényes, rejtélyes feladványokat tartalmazó könyvek, főleg Bence és Titusz forgatja előszeretettel és képesek hosszasan elmélkedni a megoldáson. 

Nem, ez így nem teljesen igaz. Bence képes hosszasan elmélkedni, ami napokat is magában foglal, Titusznál a hosszas elmélkedés max félórát jelent, ha ennyi idő alatt nem találja ki a megoldást, akkor hátralapoz és megnézi.

Jodi Picoult: Életszikra

Jodi Picoult önmagához hűen ismét nagyon érzékeny témához nyúlt. Ebben a regényében a még meg nem született gyermekek, a magzatok jogait, illetve a várandós nő jogait állítja szembe, vagy boncolgatja egymás mellett, mindenféle nézetből és megvilágításban.

Méghozzá egy túszdráma kellős közepén kapcsolódunk be a történetbe, vagy azt is mondhatnám, hogy ott kezdődött minden, de ez nem lenne igaz, mert nem ott és nem akkor kezdődött.

William Paterson: Kalligráfia

Tanuljunk 15 perc alatt

15 feladat  * 15 technika * 15 variáció

Mivel imádom a kalligráfiával foglalkozó könyveket, minden egyes új kiadásnak, új megjelenésnek nagyon örülök. 

Így volt ez most is, nagy boldogsággal lapoztam végig ezt a kisméretű - A5 - könyvet, amely a mérete miatt nagyon kézbevaló, könnyű felkapni, akár magunkkal hurcolászni, lapozgatni, és ha egy filcet is viszünk hozzá, akkor bárhol gyakorolhatunk.

Játszik a család: Luxor

Bence

A Luxor egy több szempontból is nagyon érdekes társasjáték. Már az elején fontos leszögezni, hogy ez egy szórakoztató, a vége felé kifejezetten izgalmas, igazi családi játék. A feladatunk, hogy Luxor piramisában egyre beljebb haladva, minél több kincset és ezáltal pontot gyűjtsünk össze. Ez az egyiptomi téma már az elején erős alaphangulatot kölcsönöz a játéknak.

Azt írtam, nagyon érdekes játék, ezt többek között az alapmechanizmusára értettem, mely egy nagyon tipikus, klasszikus társasjáték-mechanizmus, vagyis az, hogy haladj előre a megadott mezőkön és juss el a célig. A Luxor azonban sok mindenben különbözik a klasszikus dobókockás társasoktól.

Plüssök és hangjegyek

Két olyan gyerekkönyvet szeretnék ma megmutatni, amelyek nem megszokottak, mindkettő eltér a megszokottól, de éppen ezért különös és érdekes mindkettő. 

Olga Kamozina: Játékos szolfézs

Elöljáróban el kell mondanom, hogy bár szerettem énekelni és énekkaros is voltam általános iskolában, a szolfézs az énekórákon nekem mindig igazi mumusnak számított. 

Azt hiszem, ez azért lehetett, mert az énektanár nem fordított nagy gondot arra, hogy mindenki alaposan megtanulja, ezért néhány gyereknek, akik zeneiskolába jártak és valamilyen hangszeren tanultak, jól ment a szolfézs, az osztály többségének pedig nem.

David Walliams: A világ legrosszabb gyerekei

Vigyázat! Ezzel a címmel egy egész sorozat készül, Nagy-Britanniában már a harmadik kötetnél tart a világ legrosszabb gyerekeinek felsorolása. 

Természetesen mindannyian tudjuk, hogy rossz gyerekek nem léteznek. A gyerekek nem rosszak, csak élénkek, energikusak, és mi felnőttek nem értjük meg őket. Mindegyik gyerek jó, szép és aranyos. 

Biztosak vagytok ti ebben????!!!! 

Ha azt hiszitek, hogy nincsenek rossz gyerekek, olvassátok el ezt a könyvet! Olvassátok el a gyerekeiteknek is. 

Elsősorban azért,  mert fergetegesen jól fognak szórakozni, nagyokat hahotáznak majd, amikor erről a gusztustalan 10 gyerekről olvasnak, mert valamiért a gyerekek szeretik az undi dolgokat. 

Jane Corry: A halott ex

Ez a könyv meglehetősen figyelemre méltó írás. Egyrészt, mert  tetszett, letehetetlen volt, és mint ahogy egy thriller, pszichothriller esetében lenni szokott nálam, pörgött az agyam rendesen, hogy mi is fog kisülni ebből az egész történetből. 

Tulajdonképpen kicsoda Vicki, a magányosan élő aromaterapeuta, aki epilepsziában szenved és a rohamai alatt nem emlékszik semmire. Miért olyan magányos és miért él meglehetősen elszigetelten az emberektől. 

Scarlett, az anyja viselkedése  miatt nevelőszülőkhöz kerülő kislány hogyan kapcsolódik a történethez és lesz-e valamiféle szerepe a tulajdonképpeni bűnügyben, lesz-e köze Vicki exférjének az eltűnéséhez.

Roy Jacobsen: A láthatatlanok

Ingrid Barroy 1.

Az utóbbi időben  egyre több skandináv országban játszódó írással találkoztam, amelyek között volt lassabban, nehezebben csordogáló történet, és volt izgalmasabb, cselekménydúsabb is. Mind a két fajta kedvemre való. Tehát kijelenthetem, hogy szeretem a skandináv történeteket.

Emellé pedig még hozzájön az is, hogy azokat a történeteket is nagyon szeretem, ahol távol a világtól, az emberektől, a civilizációtól kell a mindennapokkal megküzdenie a szereplőknek, kemény munkával, ahol látszólag nincs helye az érzelmeknek és a gyengeségnek.