Könyvutca-ajánló #6

Sziasztok!

Ismét itt a Könyvutca-ajánló, amiben azokat a könyveket gyűjtöm össze, amelyek friss megjelenések vagy még megjelenés előtt állnak, esetleg már itt várakoznak nálam a polcon. Két okból is hasznos lehet ez az ajánló, egyrészt talán ti is találtok majd benne olyan könyvet, amiről még nem hallottatok,  talán itt látjátok először és támad fel bennetek a vágy, hogy felvegyétek a várólistátokra (amennyiben így lesz, jelezzétek egy kommentben:)), másrészt nekem is segíthet, hogy fejben tartsam a tervezett olvasnivalóimat.

Kíváncsi Katica kérdez

Játékos könyv interaktív elemekkel

Gyerekkoromban imádtam az ilyen könyveket, sőt az én gyerekeim is imádták és be kell vallanom, hogy most is nagy élvezettel hajtogattam a felhajtogatható füleket és húzgáltam a kihúzható elemeket, amiből ebben a könyvben szerencsére van jónéhány. 

Persze, nemcsak a hajtogatás és kukucskálás miatt szerették a gyerekek, hanem a kérdések miatt is. 

Játszik a család: Cloud Mine

BENCE:

Ez egy nagyon különleges játék. Én alapból nagyon szeretem az asszociációs játékokat, sokféle létezik belőlük, de ennek a játéknak sikerült egy picit új oldalról megközelítenie ezt a műfajt. 

Ivan Szergejevics Turgenyev: Apák és fiúk

Régen olvastam orosz irodalmat, a kötelezőkön kívül amúgy csak néhányat, valószínűleg két kezemen meg tudom számolni, hogy mennyit. Turgenyev regénye után azon véleményen vagyok, hogy időnként bizony nem árt egy-egy jó orosz, régi történetet elolvasni, mert olyan élményben részesít, amelyre talán nem is számítunk.

Én legalábbis így voltam Ivan Szergejevics Turgenyev könyvével. Már alapból is, csak hallgassátok meg ezeket a neveket: Nyikolaj Petrovics Kirszanov, Agafokleja Kuzminyisna Kirszanova, Jevgenyij Vasziljev Bazarov, Pavel Petrovics Kirszanov, Anna Szergejevna Ogyincova, szinte mind-mind egy költemény. Imádom őket!!

Michel Bussi: Fekete vízililiomok

Egy faluban élt három hölgy.
Az egyik gonosz, lelketlen volt, a másik csalárd, a harmadik önző.

Michel Bussi nevét jól jegyezzétek meg! Szerintem fantasztikus könyvet írt, amely könyv egy krimi, de egyáltalán nem egy sablonos bűnügyi regény. És itt nem csak a végére gondolok, ami szenzációs, hanem az egész könyv hangulatára, ami egyszerre megnyugtató és feszültséget keltő, gyönyörű képeket varázsol elénk és álmélkodva csatangolunk Givernyben, a Párizstól mindössze 70 km-re lévő csodálatos falucskában, miközben azon gondolkodunk, hogy ki ölhette meg Jerome Morvalt, a sikeres szemészt, Giverny lakóját.

Játszik a család: Kuflik itt, kuflik ott

Dániel András: Kuflik a föld alatt

A 11. Kufli könyv méltó volt a címéhez, mert bár már régebben elolvastam, úgy eltűnt, mintha a föld nyelte volna el. De egyszer csak Ficánka nem bírta tovább, és kikiabált egy hatalmas könyvhalom aljáról, hogy most már ideje lenne kiszednem onnan őket, mert ő bármennyire is szeret a föld alatt lenni, azért ezt a bezártságot hosszú távon nem érdemlik meg. 

Így én is örültem, mert megkerültek és ők is örültek, mert végre kinyílt számukra a világ, a nap is süt, szóval akár mehetnek is a kertbe elültetni a magvakat végre. Azt sem bánom, ha hernyótökmagot ültetnek. Még egy nyuszink is van, akinek a segítségével ki tudják mérni a húsz nyúlláb mélységet.

Jodi Picoult: Szívverés

Már éppen azt akartam írni, hogy nem értem, mi történhetett Jodival, ugyanis egy kicsit más ez a könyv, mint amit megszoktam tőle, amikor észrevettem, hogy ezt bizony nem most írta, hanem 1993-ban. Ha jól tudom, akkor ez a második regénye. Így már megbocsátom neki azokat a kifogásaimat, amelyek olvasás közben felmerültek bennem. 

Ebben a könyvben adott egy fiatal lány, Paige, akit édesanyja ötéves korában elhagyott. A lányt az édesapja nevelte fel. Mi ott kapcsolódunk a történetbe, hogy Paige elköltözött apjától Chicagóba. Van egy különös tehetsége, fantasztikusan rajzol és nemcsak az embereket látja meg, hanem a lelkük mélyére lát, rajzain mindig feltűnik valami titok, valami múlt, valami vágyálom a lerajzolt emberből. 

Takis Würger: Stella

Szerelem a háború idején. Eszmélés. Útkeresés. Menekülés. Árulás. Naivitás Szerelem. Háború. Fiatalság. Álomvilág. Rejtély. Horogkereszt. Svájc. Berlin. Igazoltatás. Deportálás. Dzsesszklubok. Holokauszt. 

Ezek a szavak jutnak eszembe, elsőként a könyvről, és azért jutottak eszembe csak szavak, mert ez nagyon jól jellemzi a könyv hangulatát, titokzatosságát. Mi magunk sem tudjuk, hogy hányadán állunk a szereplőkkel. Hogy kedveljük-e őket egyáltalán. Furcsának tartjuk-e a svájci Fritz naivitását, aki a háború közepén utazik Berlinbe, és ott egy szállodában éli a napjait, az apja pénzéből, közben szerelmes lesz Kristinbe, akit a festőiskolában ismer meg.

Penny Vincenzi: Bizalmi kérdés

Nem olvastam még Pennyi Vincenzitől könyvet, és sajnos ez az utolsó befejezett könyve,  amit 2018-ban bekövetkezett halála előtt írt. A stílusa engem egy kicsit Jeffrey Archerre emlékeztet, és mivel az ő könyveit nagyon szeretem, Penny Vincenzi is nyitott kapukat döngetett nálam és bár ez volt az első könyv, amit olvastam a szerzőtől, biztos vagyok benne, hogy nem az utolsó.

Egy nagyszerűen szórakoztató történet, mely különböző társadalmi rétegben élő emberek életéről mesél, az 1936-os évektől kezdődően néhány évtizedet átívelve. Sokszereplős könyv, jelentős eseményekkel, kis politikával, szerelemmel és vággyal, tisztességgel és csalárdsággal, konfliktusokkal és szeretettel.

Michael Ward: A Narnia-kód

C. S. Lewis és a hét szféra titka

Mindig is érdekesnek tartottam, ahogy a különböző epikus, nagy ívű sci-fi és fantasy történetekben egymástól, és az íróik szándékától függetlenül, újra és újra hasonló karakterek bukkannak fel, és történések mennek végbe, a szereplők hasonló eseményeken küzdik át magukat. 

Mintha egy idő után ezek a történetek saját magukat kezdenék el írni és önmagukon túlmutatva valami nagyobb, egyetemes dolog részévé válnának. 

Mintha ezeknek a műveknek lenne egy titkos mondanivalója, mely szerint a szereplők sorsának alakulását rejtett erők irányítják, melyek szándékai kifürkészhetetlenek ugyan, de mégis mindig a jóság, a béke és a szeretet győzelme a végső cél.