Beatrix Potter összes meséje: Nyúl Péter és barátai

Imádom Beatrix Potter rajzait, gyönyörűségesek. Amikor megláttam, hogy egy könyvben jelenik meg az összes meséje, úgy éreztem, hogy de jó lenne a polcomon tudni. Igazából az illusztrációkért vagyok odáig, amiket ebben a könyvben jól megcsodálhattam. 

A molyon megkérdezte tőlem valaki, hogy a súlyát nézve mennyire nehéz a könyv, és azt kell mondjam, hogy nagyon nehéz. Fekve nem lehet olvasni az biztos, de kézben tartva sem volt túl könnyű. Szerintem simán megvan egy kiló (de lehet, hogy keveset mondok), tehát ha a kényelmi szempontokat néznénk, akkor nem javasolnám megvenni.

Fekete István: Régi karácsony

Még karácsony előtt olvastam a könyvet, és egyben el is határoztam, hogy Fekete István könyveit is felveszem a várólistámra. Persze a Tüskevárat olvastam régen és a Vukot is, sőt a Lutra gyermekkorom egyik nagy kedvence volt, de bőven van még mit olvasni tőle, pl. a téli, karácsonyi történeteit, nagyon sok írását kiszemeltem még magamnak.

Ez a könyv egy gyönyörűséges ünnepváró és ünnepi könyv. Meg kell állni hozzá, lelassulni, ízlelgetni a szerző szépségesen egybefűzött mondatait, amelyek éppen annyira egyszerűek és szeretnivalóak, mint a benne szereplő emberek. 

Ivan Szergejevics Turgenyev: Apák és fiúk

Régen olvastam orosz irodalmat, a kötelezőkön kívül amúgy csak néhányat, valószínűleg két kezemen meg tudom számolni, hogy mennyit. Turgenyev regénye után azon véleményen vagyok, hogy időnként bizony nem árt egy-egy jó orosz, régi történetet elolvasni, mert olyan élményben részesít, amelyre talán nem is számítunk.

Én legalábbis így voltam Ivan Szergejevics Turgenyev könyvével. Már alapból is, csak hallgassátok meg ezeket a neveket: Nyikolaj Petrovics Kirszanov, Agafokleja Kuzminyisna Kirszanova, Jevgenyij Vasziljev Bazarov, Pavel Petrovics Kirszanov, Anna Szergejevna Ogyincova, szinte mind-mind egy költemény. Imádom őket!!