Játszik a család: Carta Impera Victoria, azaz CIV

Ma családunk 3 tagjának véleményét olvashatjátok el erről a társasjátékról, nagy örömünkre úgy néz ki, hogy a Játszik a család rovatunkkal is rendszeresen tudunk majd jelentkezni.

Bence:

A Carta Impera Victoria, vagyis röviden CIV egy nagyszerű stratégiai kártyajáték. A játék során kártyáinkat pakolgatva arra törekszünk, hogy a mi civilizációnk legyen  a legfejlettebb, ezt ráadásul 104 darab kártyával tesszük, ami római számokkal írva pont CIV.

Milly Johnson: Délutáni tea a Napraforgó kávéházban

Milly Johnson könyvei mindig olyan vidámak és tetszetős borítóval jelennek meg, hogy már ránézésre is jó kedve van tőle az embernek. Ez a könyv a címével megduplázta ezt a hatást, mert egy délutáni tea egy Napraforgó nevű kávéházban, milyen is lehet. Olyan csajos, vidám, tele női dolgokkal, beszélgetésekkel, baráti érzésekkel.

Pontosan ezt kínálja nekünk ez a könyv, garantált kikapcsolódást, jó szórakozást, vidám órákat, legfőképpen női társaságban, de azért ahol nők vannak, ott természetesen férfiak is vannak, így jó pár figyelemre méltó szereplőt megismerhetünk az ő soraikból is. 

Mezítláb a selymes fűben és Pár női név

Carolina Schutti: Mezítláb a selymes fűben

A Noran Libro Kiadó Európa női szemmel sorozatának egyik darabja ez a gyönyörű című könyv. Mezítláb a selymes fűben egy csodálatos érzés, olyan, ami méltán maradhat életünk egyik meghatározó emléke. Legyen az a fű a kertünkben, vagy egy meleg, tücsökciripeléses mező kellős közepén, ahol egyszer régen meztelen talpunkkal éreztük a fű bársonyosságát és simogatását. Imádom ezt a címet!

Bjorn Berge: Eltűnt országok nyomában

Egy különös könyvet ajánlok figyelmetekbe, amelyről én azt hittem, amikor felületesen elolvastam valahol a fülszövegét, hogy kitalált történelem, kitalált országokról. 

Így is kíváncsi voltam rá, de amikor beleolvastam, rá kellett jönnöm, hogy ez bizony valós, egykor létezett országokkal ismertet meg, ezáltal még érdekesebb olvasnivalóvá vált.

Cara Hunter: Egy közeli ismerős

Adam Fawley sorozat 1. 

Ha most azonnal ajánlanom kellene egy thrillert, ami letehetetlenül leköti a figyelmet, a feszültség minden oldallal nőttön-nő, ami végig izgalomban tart, és szinte biztos, hogy nagyon gyorsan elolvasod, akkor bátran ajánlanám ezt a könyvet.

Ami még nagyon jó hír, hogy egy sorozat első része, tehát mindig lehet várni a következőre, ami az első részből kiindulva szintén remek élmény ígéretével kecsegtet. 

Kathryn Hughes: A titok

Ide nekem Kathryn Hughes másik magyarul megjelent könyvét is! A titok annyira olvasmányos és hangulatos történet, hogy nehezen tudtam elszakadni tőle. Egy titkot nehéz megtartani, de még nehezebb kideríteni, felfedni, megtudni. Vannak olyan esetek, amikor a titkok nem maradhatnak többé titkok.

Mert emberi életeket tettek tönkre, tettek jobbá, változtattak meg, és a legnagyobb titkok talán sosem derülnek ki. Pedig a titkok akár életeket is menthetnek.

Játszik a család: Carcassonne Star Wars

Az első társasjátékos bejegyzésünk a Catan telepesei nevű társasjáték volt, amelyről IDE KATTINTVA bővebben is olvashattok. Új sorozatot indítunk útjára ezzel a második társasjátékos bejegyzéssel és mint a rovat címéből láthatjátok, családi körben fogjuk kipróbálni ezeket a játékokat, és írjuk meg tapasztalatainkat. Ötfős családunk tagjai: Anya (Bea), Apa, Zsófi (23), Bence (21) és Titusz (13). A mi csapatunk alkotja a fő magot a társasjátékok esetében, amely csapat időnként nagyszülőkkel is kiegészülhet majd, a helyzettől függően. Mindenképpen szeretnénk  a család több korosztályával kipróbálni, mert mindenkinek más és más okoz örömet, más okból élvezi ezeket a közös játékokat, és más célok vezérelhetik.

Törpék és madárijesztők

Ismét két gyerekkönyvről írok, mindkettő kedves, aranyos és vicces. Bátran olvassátok el őket gyerekeiteknek, ha szembetalálkoztok velük a könyvesboltokban vagy akár a könyvtárban.

Mózer Erzsébet: A monotípia titkai

Fessünk grafikát! 

A monotípia technikáról érdemes tudni, hogy nem egy újkeletű technika, már a 17. században felbukkant, de méltatlanul feledésbe merült, viszont a 19. században újra megjelent, a művészek szívesen használták alapozáshoz, érdekes, tapadós felületek létrehozásához.

A mai művészetben is egyre inkább megjelenik a monotípia, a kortárs művészek szívesen használják, mint kiegészítő technikát. Könnyűnek tűnik, és végtelen számú lehetőség, variáció létezik, amiket ezzel a technikával ki tudunk próbálni, meg tudunk alkotni.

Dániel András: A nyúlformájú kutya

Dániel András nevéről a legtöbbünknek a kuflik jutnak eszébe, és hasonlóan vidám, zakkant történetre számítunk, amikor A nyúlformájú kutyát kézbe vesszük. Legalábbis ezt gondolom a molyos értékelésekből, mert csodálkozva vettem észre, hogy ez a könyv mindössze 67 %-os a molyon. 

Igaz, az értékelések között vannak 5 csillagosok is, és vannak jóval kevesebbek is.  Már a könyv első oldala után éreztem, hogy nekem tetszeni fog Dániel András kutyája, azaz nyúlban kutyája. Vagy kutyanyula.