Saroo Brierley: Oroszlán

Nagyon megindított ez a történet. Elképzelhetetlen lehetőség, hogy egy anya két gyerekét is elveszítse egyszerre. Az is elképzelhetetlen, hogy egy ötéves kisfiú magára marad, elveszett, eltéved és sehogyan sem sikerül neki visszajutni a családjához. 

De Indiában olyan dolgok történnek meg, amelyek a mi világunktól nagyon távol állnak, és szinte lehetetlennek tartjuk, hogy kicsi gyerekek tömegesen koldulnak Kalkutta utcáin, csapatokba verődve próbálnak életben maradni, abból élnek, amit az utcán találnak, vagy kapnak és fogalmuk sincs sem a szeretetről, a tartozni valahová érzésről, vagy az otthon melegéről. Magukra maradtak és Kalkutta világában kell valahogyan talpon maradniuk. 

Holden Rose: Hófehér kelepce

Ha akartam volna, sem tudtam volna Titusz előtt elolvasni a könyvet. Amikor meglátta, hogy megérkezett, felkapta és már vitte is. Nagyon örülök, hogy egy könyv ennyire lázba hozza. No és állandóan emlékeztet arra is, hogy nekem még hátra van a Howard sorozatból A fáraó jogara. De megígértem, hamarosan pótolom ezt az elmaradásomat.

Ami amúgy egyáltalán nem nehéz feladat, mert ha elkezdek egy új Howard esetet olvasni, hamarosan annyira belemerülök, hogy le sem tudom tenni. Igen, még én sem. :)

És az is nagyon vicces, hogy Titusz mindig jön kérdezgetni, hogy azt olvastam-e már, és én ilyenkor leállítom, hogy el ne mondjon valamit előre, ezért nekem kell elmondanom, hogy hol járok éppen, és így kiderítjük, hogy olvastam-e már az általa megvitatni kívánt részt. :D

E. K. Johnston: Ahsoka

A Zsivány egyes megnézése után előbújt belőlem a mindig is bennem rejtőző Star Wars fangirl. A fiúknak hála, már kijelenthetem, hogy elértem a Star Wars univerzum kezdő szakértője címet (a nagymesteri fokozat az természetesen a két fiúé, akik alkalomadtán elég hangos és hosszasan elhúzódó Star Wars-vitaesteket is szoktak tartani.).

Természetesen a filmeket is nagyon szeretem, ugyanakkor azt is kijelenthetem, hogy az univerzumhoz kapcsolódó animációs sorozatokkal sokkal közelebbi kapcsolatot ápolok. :)

Az éppen most futó Rebels című sorozat eddig meglévő részeit se perc alatt ledaráltam és hatalmas rajongó lettem. 

Igen ám, de volt nekünk még egy nagy kedvencünk egy régebbi animációs sorozat, mégpedig a Clone Wars, amelynek az egyik főszereplője mostani könyvünk címadó hőse volt, ő pedig nem más, mint Ahsoka Tano.

Kilmister - Garza: Lemmy - White Line Fever

Woody Allen könyve után ismét egy olyan könyv, amit érkezése után Apa ragadott magához, és azonnal olvasni kezdte. Rekordgyorsasággal végzett vele, így már olvashatjátok is a véleményét:

Bár iskolás koromban nem szerettem az írók, költők önéletrajzait olvasni, mikor megláttam ezt a könyvet, mégis úgy éreztem, hogy ez most érdekel. És nagyon jól éreztem. Szeretek "zenei történelmet" olvasni. Nem éppen azért olvastam el ezt a könyvet, mert akkora Motörhead rajongó lennék, bár egy pár számukat szeretem, hanem azért, mert maga Lemmy személyisége érdekelt. 

Olvasás közben az egyik első gondolatom az volt, hogy hogy tud emlékezni ilyen részletesen az elmúlt 40!!! év pillanataira, mikor gyakorlatilag legfőképpen speed és Jack Daniels társaságában töltötte mindennapjait. Soha nem állt meg, folyamatosan úton volt, turnézott. Ha az ember ennyire pörgős, sűrű életet él, akkor hatalmas elmére vall, hogy ennyi mindenre emlékszik. 

Gyerekeknek

Beck Andrea: A titoktündér - Családi könyv

Ez a könyv a Titoktündér hatodikként megjelenő kötete, mely a negyedik és ötödik részhez hasonlóan, bárhová beilleszthető a sorozatba, ha az első könyv meséit már megismertük.

A családdal töltött idő, közös játékok és beszélgetések fonódnak össze benne a  Titoktündértől már megszokott szemlélettel, hogy együtt izgalmas és tanulságos történetekké, varázslatos és segítő mesékké alakuljanak át.

Bár én nem olvastam még a Titoktündér könyveiből, teljesen megállta a helyét ez a Családi könyv önálló kötetként is. Nagyon tetszett, ahogyan Tündérország keveredett a valós világgal, ahogyan megtudtam, hogy a gyerekeknek vannak segítő tündéreik, vagyis a gyerekek tulajdonképpen a tündérek tanítványai, akik a tündérektől csupa jó tanácsot és segítséget kapnak a problémáik megoldásához.

Heti ez + az

Zsófi:

Miközben írom ezt a bejegyzést Anya és Titi épp itt jógáznak mellettem, én pedig jókat mosolygok magamban, pedig jobban tenném ha én is jógáznék velük. 

Már annyiszor megfogadtam én is, hogy nekilátok, de aztán persze mindig közbe jött valami.

Amúgy, ha jobban belegondolok, akkor végül is okolhatom a külső körülményeket is. Ugyanis van egy jó kis jógás könyvem nekem is, de két alkalom könyves jógázás után rájöttem, hogy utálok így könyvből, úgy legalábbis, hogy nem tudom folyamatosan csinálni, mert két gyakorlat között mindig meg kell állnom elolvasnom a következőt (mondjuk ez a probléma magától is megoldódna, mert gondolom előbb-utóbb menne könyv nélkül is.)

Persze jógázhatnék videók után is, de ebben az esetben is különféle nehézségekbe ütköznék, például a laptopot nem látom szemüveg nélkül (szemüvegben meg ugye nagy hülyeség lenne jógázni), tv meg csak a fiúk szobájában van, ők meg gondolom milyen vicces dolgokat tudnának kitalálni, ha ott jógáznék, szóval ez is kilőve.

Jó, jó persze tudom, hogy most csak a kifogásokat keresem, de ha nem lesz már ilyen hideg, majd eljárok megint futni. (tudom megint itt egy újabb kifogás) :).

Váczi Vincent: Képeslapok

Turistaúton a lélek 1. rész

"Te mit tennél, ha kapnál egy képeslapot életed legjobb pillanatáról?"

Ha csak egyet kapnék, akkor bizony kicsit szomorú lennék. Nem egy legjobb pillanatot tartok számon az életemben, úgy gondolom, nagyon sok legjobb pillanatom volt már, lehetetlen egyet kiválasztani belőle. 

Amy Stewart: Lány pisztollyal

A könyv iránti véleményem szépen lassan, lépcsőzetesen alakult: az első szint, volt a "hm ez egész jó", aztán jött a "hűha, ebben a történetben sokkal több van, mit gondoltam", ezután a "hát ez nagyon-nagyon tetszik" szint következett,  aztán amikor a végére értem azt mondtam, hogy "remélem hamarosan jön a következő" rész (amit én már most rögtön olvasni szeretnék).

A történet középpontjában a Kopp nővérek álltak: Constance, a merész; Norma, a bölcs; és Fleurette a bájos és rendkívül agyafúrt kishúg.

A nővérek nagy "kalandja" egy szerencsétlen közúti baleset által veszi kezdetét, ugyanis a lovas szekerükbe pont a város legsemmirekellőbb és legalávalóbb személyének sikerült belehajtania, ezt a rettegett alakot pedig Henry Kaufmannak hívják, s a város egyik nagy selyemgyárának tulajdonosa.

Münz András: Szerelemszombat

Münz András írásait még az internet világa előttről ismerem, amikor hű olvasója voltam  a Nők Lapjának. Hűű, hogy akkor már én sem vagyok mai csirke?! :D Akkor helyesbítek, Münz Andrást egészen kicsi, szinte pelenkás koromban olvastam a nyomtatott Nők Lapja oldalain.  Így már mindjárt jobban hangzik, nem? 

Már akkor is kedveltem a cikkeit,  a szarkasztikus, saját magát is kifigurázó humorát, azt gondolom, ha valakinek jó a humorérzéke, talán saját magán tud a legjobban nevetni. Bírtam ezt a hétköznapi pasast, aki kicsit határozatlan, kicsit önbizalomhiányos, (gyanítom csak az írásaiban), aki szereti és tiszteli a nőket, aki észreveszi az apró hétköznapi történések fonákságait, megmosolyogni való pillanatait, vagy egyszerűen kitalál egy remek történetet két betonban megörökült lábnyomból.

Gyerekeknek

Molnár Krisztina Rita: Kréta-rajz

Molnár Krisztina Rita könyve három gyerekhangon, a Maléna kertjéből megismert barátok hangján meséli el a három nyaralás történetét. 

Nem olvastam a Maléna kertjét, de mindenképpen szeretnék majd sort keríteni az elolvasására. Ezért pontosan nem tudtam meg Szibill, a varázstücsök történetét, de így is értettem a történetet. A három barát naplót vezet a nyaralás idejéről, hogy majd hazatérve még jobban emlékezzenek a nyaralás érdekes perceire és jobban el tudják mesélni, vagy elolvasni egymásnak az élményeiket.