2017. március 31., péntek

Vesalius titka és Az elveszett világ

Jordi Llobregat: Vesalius titka

A molyon több figyeltünk között is nagy sikert aratott ez a könyv, így amint megláttam, hogy megvan a könyvtárunkban, gyorsan elő is jegyeztem.

Nem csalódtam, egy jóféle régimódi, anatómiai ínyencségekkel felturbózott, szépen kidolgozott krimivel volt dolgom.

A történet elején még Angliában vagyunk de az egyik főszereplő, Daniel Amatnak címzett levél által egy fejezettel később már a 19. század végi Barcelonában találjuk magunkat.

2017. március 30., csütörtök

Benedek Szabolcs: Beatles vágatlanul

Ez a könyv most nagyon jó emlékeket idézett fel bennem. Volt ugye az az időszakom, amikor elkezdtük felfedezni a Beatles zenéjét. Pár nap alatt végighallgattuk az összes albumukat, aztán szintén pár nap múlva már kivülről fújtuk az össszes számot. 

Youtube videókat néztünk, ott voltak ezek a pimasz, ámde mégis roppantul szimpatikus fiatalemberek, akik a zenéjükkel egy jobb és őrültebb hellyé tették a világot.

Megnéztük az Egy nehéz nap éjszakáját, aztán napokig valami furcsa eksztázisban lebegtünk, van másik filmjük kérdeztük, hát akkor az is nézzük meg gyorsan. Megnéztük, az is fantasztikus volt. Éreztük, hogy egy életre elköteleződtünk a Beatles mellett.

2017. március 29., szerda

Stephen King: Agykontroll

Mr. Mercedes 3.

Az első dolog, ami az eszembe jut a Mr. Mercedes trilógiáról, az az, hogy ez egy "semmi extra, de mégis olyan jó" típusú sorozat.

Ez pedig ugye csakis Mr. Kingnek köszönhető, akinek fantasztikus stílusa van.

Na, hát egy kicsit elfogult vagyok vele kapcsolatban, elismerem.

Az első része tök izgalmas volt, s a szívbaj jött rám, amikor az elvetemült gyilkos Odellt, az egyik főszereplő ír szetterét vette célpontba, sohasem bocsátottam volna meg Stephen Kingnek, ha végzett volna Odellel! :)

2017. március 28., kedd

Kristin Hannah: Szentjánosbogár lányok

A könyvre a molyos figyeltjeink öt csillagos értékelései által figyeltem fel. Aztán elolvastam a fülszöveget, megláttam, hogy a történet a hetvenes évek elején játszódik (ami, ugye még majdnem a hatvanas évek), a még több öt csillagos értékelést, és mivel voltak már jó tapasztalataim aranypöttyös könyvekkel, ezért úgy döntöttem, vágjunk bele.

A történet elején megismerünk két tizenéves fiatal lányt, akik mindketten kilógnak egy kicsit a sorból. Katie Mularkey, aki szerető családban nőtt fel, kilóg a kortársai közül és nagy könyvmoly, a szöges ellentéte Tully Hartnak, aki szintén kilóg a többiek közül, de teljesen más okokból, mint Katie.

2017. március 27., hétfő

Carrie Fisher: A hercegnő naplója

Ha az ember lánya egy Star Wars rajongó apával és két, szintén Star Wars rajongó öccsel van körülvéve, akkor előbb utóbb ő maga is Star Wars rajongóvá válik. Hát, velem is pontosan ez történt.
Bevallom, az elején még voltak hiányosságaim az univerzummal kapcsolatban, nem értettem, hogy az a negyedik, ötödik és hatodik rész hogy készülhetett el sok-sok évvel korábban, mint az első, második és harmadik, de szerencsére mindig volt valaki, aki válaszolt az idegesítő kérdéseimre, így most már azt hiszem, hogy egy Star Wars fanatikussal is eredményes eszmecseréket tudnék lefolytatni (hisz mindennap ezt teszem ;)).

2017. március 24., péntek

Kertész Erzsi: Panthera

A hógömb fogságában

Nagyon szerettem gyerekkoromban azokat a történeteket olvasni, amiben valaki nagyon pici, vagy éppen nagyon nagy. Nagy kedvencem volt Erich Kästner Emberkéje, aki mindössze 5 cm volt és egy gyufásdobozban lakott, de éppen ennyire szerettem Móricz Zsigmond Iciri-piciri meséjét, Nils Holgersont és Babszem Jankót. De szerettem Roald Dahl barátságos óriását is és a népmesék óriásait is mindig nagyon szívesen képzeltem el. Többször láttam már a Drágám, a kölykök összementek című filmet is, azt gondolom, hogy ebből már látszik, hogy valamiért különös rajongás fűz a szélsőséges méretű hősökhöz.


2017. március 23., csütörtök

Valuch Tibor: Hétköznapi élet Kádár János korában

Mindennapi történelem

Egy véletlen találkozás volt ez a könyv, de feldobta pár napomat. A Kádár-korszak  1956-ban kezdődött, és 1989-ben ért véget. Közben valamikor én is megszülettem és fiatal felnőtt lett belőlem. Azt gondolhatnánk, hogy akkor biztos jó sokat tudok mesélni erről a korszakról én is. Közben én meg úgy érzem, nem. 

Ebben nőttem fel, akkor ezek a dolgok nekem nem voltak furcsák. Nem volt furcsa az, hogy a nagymamám "titokban" hordott magával a templomba, mert a családban volt egy párttag

2017. március 22., szerda

Hajdú-Antal Zsuzsanna: Léggömbök

Tőlem időben kissé már távol állnak a középiskolai évek, valamiért mégis szeretem az ifjúsági irodalmat, sokkal jobban, mint Zsófi, aki pedig korban közelebb van még jóval ehhez a korosztályhoz, mint én. És még azt sem mondhatom, hogy ilyenkor szülői szemmel olvasom, és anyai nézőpontból értékelem a könyvet.

Nem, ilyesmiről szó sincs. A fiatal hősnővel, a fiatal főszereplővel tudok azonosulni, és ugyanúgy elégedetlenkedek, miközben a szülők akadékoskodnak bizonyos dolgokban, ugyanúgy fiatalnak és középiskolásnak érzem magam én is. Azaz helyesbítek, egy nekem tetsző, jó könyv esetében ezt érzem.