A Hónap Könyve(i) januárban

Dorothy Koomson: Az utolsó csepp

Megrázó történet volt ez két lányról, majd felnőtt nőről. Akik a kislánykorukban elszenvedett traumát egész életükben magukkal hurcolják, tulajdonképpen magukba zárták a szörnyűségeket, a tényeket. Nem kértek és nem is kaptak segítséget. Poppy élete 20 év börtön után kezdődhetne el, de a múlt szörnyűségei még nem engedik. Serena élete látszólag tökéletes, boldognak tűnik, de lassan ráébredünk vele együtt, hogy olyan ingatag lábakon áll ez az élet, mint egy kártyavár. Megrázó könyv volt, sajnos teljesen el tudom képzelni a valóságban is. /Bea/

John Elder Robison: Nézz a szemembe

Hát az biztos, hogy Jonh Elder Robisonnak cseppet sem volt mindennapinak mondható az élete. De nem csak azért volt nagyon érdekes a könyv, mert olvashattunk például a hangmérnöki munkájáról, vagy láthattuk, hogy hogyan tervezte meg, majd készítette el a Kiss együttes híres robbanó-füstőlő gitárjait, vagy, hogy miként igazodott el a grupiktól és drogoktól hemzsegő zenészvilágban, hanem azért, mert mindezeket a dolgokat egy Asperger szindrómával élő ember szemén keresztül láthattuk. Csodálatos könyv volt ez a küzdelemről az elfogadásról és a szereteről. És azt is megtudhattuk, hogy mi, nem Aspik, milyen logikátlanul is gondolkodunk, és döntünk az élet különféle dolgairól. Mert ha például egy mosógépet, vagy egy kocsit választunk magunknak, azt többféle szempont alapján is megvizsgáljuk, és ez alapján mérlegeljük, hogy megvesszük-e vagy sem, de ha párt kell választanunk magunknak, akkor mit sem törődünk a különféle előnyökkel és ésszerű döntésekkel, ez pedig egy Aspi szemével a legnagyobb logikátlanságnak tűnik. Hát, be kell látnom, van benne valami... :) /Zsófi/

Sue Monk Kidd: Szárnyak nélkül szabadon

Egy megható történet az amerikai dél 1800-as éveinek elejéről. Valamiért én kifejezetten szeretem a délen, és az ebben a korszakban játszódó könyveket. Biztos az Elfújta a szél indított el ezen az úton. :)

Ez a könyv nagyon elgondolkodtatott engem azon, hogy vajon én mit tettem volna a főszereplő Sarah helyében, egy előkelő déli család sarjaként. Az elején egy kicsit idegesített, úgy éreztem, nem tesz meg mindent, amit megtehetne, nem áll ki  az elvei mellett, de a végére rájöttem, hogy ő igenis egy bátor és erős nő volt, aki szembe mert szállni a családjával,  és nőként is fel merte vállani a véleményét, ami abban az időben megbotránkoztató dolognak számított. A másik főszereplőnk a rabszolgalány Hetty története,a rabszolgák bensőséges, összetartó világa és mindennapjaik is nagyon megérintettek. /Zsófi/ 

Tan Twan Eng: Esti ködök kertje

A nyugalom, a szépség, a felejtés és az emlékezés könyve. A háború borzalmai szemben a természet szépségével. A zen nyugalma, a  japánkertek titka. Olvassátok! /Bea/

Angela Marson: Elfojtott sikoly

Nagyon szimpatikus nyomozónővel egy múltbeli szörnyűség és jelenbéli gyilkosságok utáni nyomozás, izgalmakkal, titkokkal és egyéni tragédiákkal. /Bea/

Rick Yancey: Végtelen tenger

Az ötödik hullám 2. része is hasonló izgalmakat ígér. Bővelkedik akciókban és meglepetésekben. Zseniális! /Bea/

Jonas Jonasson: Gyilkos Anders és barátai (meg akik nem azok) 

Humor kategóriában mindenképpen megérdemli a Hónap Könyve(i) között a jelenlétet, mert én bizony nagyon jól szórakoztam és sokat nevettem az olvasása közben. Az egész könyv egy nagy vicc, nem kell komolyan venni, egyszerűen csak élvezni kell. /Bea/

Sophie Kinsella: Hová lett Audrey?

Igaza volt Zsófinak, nekem nagyon tetszett ez a könyv. Annyira, hogy nálam simán megkapja a 10 pontot. Sok könyvet olvastam már az írótól, de nekem eddig ez tetszett a legjobban. Mert bár könnyed és vicces, mégis nagyon komoly témát jár körül. Számomra kiderült, ami Zsófinak nem, vagyis inkább azt mondom, hogy nekem tökéletesen elég volt annyi, amit kaptam belőle. Nagyon sajnáltam, amikor vége lett, annyira olvastam volna még. Megszerettem benne mindenkit, megértettem mindenki álláspontját. Ami viszont fantasztikus volt benne, az a humor. Nyilván közrejátszott, hogy egy dilis családról szólt, nagyon sok mindenben magunkra, az Anya szerepében magamra ismertem, de régen olvastam olyan könyvet, amin hangosan nevettem. Képzeljétek el a helyzetet: egyedül ülök a szobában a kanapén, olvasok és hangosan nevetek, de annyira, hogy nem bírom abbahagyni. :) /Bea/

A Hónap Könyve(i) decemberben

2015 utolsó Hónap(jának) Könyvei 2016-ban! 

Sokat gondolkodtunk Anyával, hogy csináljunk-e évi összefoglalót, de arra jutottunk, hogy  a Hónap Könvye(i) rovatban végül is mindig kiválasztottuk a hónap legjobbjait, és azokból nem tudnánk külön kiemelni csak párat, mert mindet nagyon szerettük.

Bár novemberben is elcsúsztunk egy kicsit, mert nem sikerült mind a kettőnknek elolvasnunk  a hónap könyvének választott könyveket. De ezt idén úgyis bepótoljuk majd, mert addig úgysem nyugszik egyikünk se, míg a másikunk el nem olvassa azokat a könyveket, amiket mi szeretnénk, hogy elolvasson. Igazából addig zaklatjuk majd egymást ezekkel az olvasnivalókkal, míg végül egyikünknek elege nem lesz belőle, és a béke meg a nyugalom érdekében elolvassa a zaklatás tárgyát, aztán majd a fejére csap, hogy "azta, ez egy nagyon jó könyv volt miért vártam vele ennyit?", a másikunk meg azt mondja majd, hogy látod én megmondtam! :)

Na de akkor lássuk 2015 december legjobb könyveit:

Sara Crowe: Campari reggelire

Ez a könyv már szeptemberben említésre került, mint hónap könyve, de akkor még én nem olvastam el. Most pótoltam, és meg kell mondanom, hogy nem tudom miért vártam vele idáig. Nagyon angol, nagyon bájos, nagyon kedves, nagyon angol humorral, nagyon angol szereplőkkel. Amiért különösen tetszett még az az, hogy az írás volt az egyik központi téma, volt íróklub,  naplórészletek, irodalmi pályázat, szóval igazán dorbézolhattam a nekem való témákban, stílusban. Igazi, nekem/nekünk való könyv volt!! - Bea

Lucinda Riley: Éjféli rózsa

Ennek a könyvnek az elolvasását minél előbb be fogom hajtani Anyán, mert ez olyan fajta könyv volt, amit tudom, hogy mindketten nagyon szeretünk. 

Én pedig azt hiszem, hogy minél előbb el fogom olvasni Lucinda Riley többi könyvét is. - Zsófi

Lissa Evans: Stuart Horten mágikus masinái

Az erről a könyvről írt értékelésem bekerült a moly.hu decemberi Merítésébe is, aminek nagyon örültem, mert tényleg egy fantasztikus könyv volt, ami megérdemli, hogy minél több ifjú és már tapasztalt kalandorhoz eljusson. Az utóbbi időben egyébként nagyon rákaptam az ifjúsági könyvekre, ez biztos Anyától ragadt rám, mert ő mindig is rájuk volt/van kattanva. :) A könyv egyébként most esik át egy igen kritikus tízéves tesztelésén is, és eddig ő is nagyon szereti, úgyhogy együtt átbeszélhetjük a kedvenc részeinket is. :) - Zsófi

M.Kiss Csaba: Czeizel Endre - Két életem, egy halálom

Fantasztikus életrajzi könyv. Czeizel Endre géniuszsága, önbizalma, kalandos élete teljesen magával ragadott. A betegségével szembeni harca, velünk, olvasókkal szembeni őszintesége nagyon tiszteletreméltó volt. Élete küzdelmes, kalandos, értékekkel teli, igazi példakép számomra. - Bea

Els Beerten: Mind a mennybe vágyunk

Ez a könyv volt december váratlan gyöngyszeme. Annyira szép, annyira különös, annyira szeretetteli. A végén pedig gondolkodhatunk, hogy ki az áldozat és ki a hős tulajdonképpen egy háborúban. Azt is megtudhatjuk, hogy a zene csodákra képes. - Bea

Bökös Borbála: Szmirkó

Abszolút kedvenc lett ez a gyönyörűséges könyv. Mind belsőleg, mind külsőleg elvarázsolt, a szereplők fantasztikusak és imádnivalóak (no azért nem mindenki). Tele van kalanddal és varázslattal, hősies tettekkel, igazi tündérmese. - Bea 

Tan Twang Eng: Esőcsináló

Ez a regény egy egzotikus, nagyon távoli helyre, Malajziába repített el. A 2. világháború rémségeivel és ellentmondásaival, a hétköznapi maláj emberek életével és két nagyon különleges férfi kapcsolatával szembesülhettem. A szerző elragadó írásmódjának köszönhetően, azóta is sokszor eszembe jutott ez a történet, annyire magam elé tudtam képzelni a könyv képi világát, mintha én magam is Malajziában, Pinangon lettem volna. - Bea

Maros András: Kávéházi pillanatok

Semmiképpen sem hagyhatom ki a legjobb könyvek közül, hiszen annyira élveztem és jól szórakoztam olvasása közben. Imádtam az illusztrációkat és a rövid, néha gondolkodtató, néha nevettető történeteket. - Bea

Rick Yancey: Az ötödik hullám

Ez a könyv úgy került bele a Hónap Könyve(i) válogatásba, mint nemrégiben A Marsi. Zsófinak nem tetszett, nekem pedig nagyon. Az ötödik hullámmal is így jártunk. Zsófi még most olvassa, de már idáig is elég sok - túl sok - hangot adott nemtetszésének. Jókat vitatkozunk, olykor-olykor kicsit összeveszünk rajta. :) Erről majd később ő is ír egy bejegyzést, vagy esetleg közösen kielemezzük, azaz lefolytatunk egy nyílt vitát.:) Már csak ezért is itt a helye ennek a könyvnek. - Bea

Tan Twang Eng: Esőcsináló

1939, Pinang, Malajzia. A tizenhat éves Philip Hutton mindig is számkivetettnek érezte magát: angol édesapja és kínai édesanyja gyermekeként nem tartozott igazán egyik nemzethez sem. Ezen a nyáron azonban véget ér a magány időszaka: megismer egy japán diplomatát, Hajató Endót, aki a mestere lesz. Philip körbevezeti Endo szant a szigeten, megmutatva mindent, ami fontos és kedves számára, Endo szan pedig harcművészetre és a japánok gondolkodásmódjára tanítja a fiút.

Az újonnan szerzett tudásnak és barátságnak azonban óriási ára van. Endo szant kötelessége a sajátjaihoz fűzi, amire Philip csak akkor döbben rá, amikor a japánok megszállják Malajziát. A fiú kénytelen szembenézni a ténnyel, hogy mestere, akinek ő feltétlen hűséget és engedelmességet fogadott, olyan titkokat rejteget, amelyek Philip egész világát romba dönthetik. Mindent kockára kell tennie, hogy megmentse azokat, akiket akaratlanul is halálos veszélybe sodort.

Ismét egy könyv, ami a kedvenceim közé került. Egy egzotikus, különleges, az érzelmek változatosságát és mélységét bemutató történet volt az Esőcsináló. Főszereplője Philip, az angol-kínai fiú, aki szemünk láttára érik férfivá.  Az idős Philip története keretbe foglalja a régi eseményeket, tulajdonképpen ő meséli el Micsikónak, a japán asszonynak Endo szannal közös múltjukat, a háborúban hozott döntéseit és azoknak következményeit. Elmeséli és közben leteszi a múlt terheit, amit egész életén át cipelt magában, hogy megkönnyebbülten élhesse hátralévő éveit. A fiatal Philip nagyon megfontolt, komoly fiatalember volt, először vele ismerkedhetünk meg a könyv lapjain, majd Endo szannal, és tanúi lehetünk annak, amint Endo szan a tanítványául fogadja Philipet, majd japán harcművészetre, aikidóra tanítja. Első pillanattól kezdve érezni lehetett közöttük a különleges kapcsolat erejét, az összetartozásukat, mint akik nem most találkoznak először. 

A könyv hangulata, írásmódja rabul ejtett, gyönyörűség volt olvasni. Külön élmény volt látni Malajzia szépségeit, az ott élő nemzetek, kínaiak, angolok, japánok sokszínűségét,  a gazdagokat és szegényeket, a hagyományokat tisztelő malájokat, az uralkodó angolokat, és a diplomatikus japánokat. Nagyon megkedveltem Philip kínai nagyapját és édesapját is, irigylésre méltó volt a szeretetteljes kapcsolat, ami ezek között a férfiak között végül kialakult. 

Ahogyan egyre mélyebbre jutottak Endo szan tanításaiban, úgy értette meg Philip egyre jobban a családtagjait, az életet, tanult meg uralkodni az érzelmein, a tettein és megtanulta irányítani az életét. Még akkor is, ha minden előre meg van írva. Mert az embernek, mindig van választási lehetősége, nem a sors uralja az életét, hanem ő irányítja a sorsát. 

Amikor a háború elérte Pinangot, Philip azt tette, amit helyesnek gondolt, amivel meg tudja menteni a családját, a családi vállalkozást. A döntése alakította az életét. Dönthetett volna másképpen?  Az, hogy jól döntött-e, attól függ, honnan nézzük. Ő maga sem tudta, és azt hiszem egész életére rányomta bélyegét az akkori döntése.  A szereplők fantasztikusak voltak, Philip és Endo szan barátsága, tiszteleten és szereteten alapuló kapcsolata nagy hatással volt rám, megérintett és elgondolkodtatott. Mindig valami nagy megnyugvás töltött el, amikor a kezembe vettem a könyvet, mintha Endo szan tanítása átlépte volna a könyv dimenzióit és rám is hatottak volna az elmére, az önmagunk uralására, a szeretet erejére irányuló tanai.
A szeretetről, a szeretet erejéről szól ez a könyv. A barátság nagyszerűségéről és megbízhatóságáról.  Az élet folytonosságáról, a karmáról, előző életekről, jelenről és jövőről. A háború értelmetlenségéről, kegyetlenségéről, bátorságról, nagyon nehéz döntésekről. Arról, hogy egyszer minden a helyére kerül az életben, minden értelmet nyer, mert a sors nem hagyja annyiban, tesz arról, hogy így legyen. Nehéz volt ettől a történettől elszakadni.

A könyvet köszönöm a Tarandus Kiadónak!

10/10

Bea

Karácsonyi ajándékfaktor: Gyönyörű ajándék lehet mindenkinek. Ezoterikus témákat kedvelőknek, japán harcművészet kedvelőinek, és mindazoknak, akiket egy csodaszép történettel szeretnénk megajándékozni.