Ákody Zsuzsa: A Völgyben

Ákody Zsuzsa legújabb regénye egy finom szépségű, érzelmekkel teli történet, mely komoly témák közé vezet bennünket. A halál lehetőségén, valódiságán keresztül az életet mutatja meg. Az élet szépségét, nehézségét, bonyolultságát, a szeretet és a szerelem erejét, a döntések hatásait, a mindennapok küzdelmeit. 

Miközben bátran mer beszélni a halálról. A halál még napjainkban is tabutéma a hétköznapokban, sem szeretteink, sem saját halálunkról nem szívesen beszélünk, pedig ez az az élethelyzet, ami mindannyiunk életében bekövetkezik egyszer, és senki sem tudja, mi jön utána. 

Ákody Zsuzsa: Egy csúnya nő

Ez a könyv már a címével hívogat az olvasásra. Egy csúnya nő. Mi jut eszünkbe erről? Szegény, miért ilyen előnytelen külsővel áldotta meg a sors? De jó, nem csak én vagyok csúnya!! Attól, hogy csúnya, még lehetne kedvesebb! Vagy éppen ezért, ha már csúnya, akkor kedves legyen. Vagy okos. Vagy mindkettő. 

De mitől lesz csúnya valaki? A génektől, a családjától örökölt külső jegyektől? Egyáltalán, az számít, ha mások mondják valakiről, hogy csúnya, vagy akkor csúnya valaki, ha magát annak gondolja. Ha mások viszont szépnek látják azt, aki azt gondolja magáról, hogy csúnya, akkor kinek van igaza?

Ákody Zsuzsa: Lélekrablók

Számomra az egyik legnehezebb dolog egy blogbejegyzés írásakor, a kezdő mondat. Könnyűnek látszik és legtöbbször az olvasók át is siklanak gyorsan rajta, mert már olvassák is a következő mondatokat, fel sem merül bennük, hogy mennyit gondolkozhatott ezen az első mondaton az írója.

Nem mindig van ez így, előfordul, hogy már a könyv olvasása közben beugrik egy jó mondat, ami szerencsés esetben az értékelés írásáig meg is marad a fejemben, és akkor nem nehéz a kezdet.

Ennél a könyvnél viszont nem jutott közben eszembe egy első mondat, és még most is keresem a szavakat, hogy is kezdhetném el bemutatni ezt a könyvet, ami hol megrázó és tragikus, hol szomorú, de mindenképpen nagyon olvasmányos és letehetetlen.