2018. július 11., szerda

Paul Auster: Brooklyni balgaságok

Figyelem, figyelem! Egy kedvenccé vált könyv következik!

Paul Austertől első olvasásom volt a Brooklyni balgaságok és ismerkedésünk meglehetősen jól sikerült. Az első oldaltól az utolsóig imádtam ezt a könyvet, annyira szórakoztató és különös volt, hogy egyszerűen lehetetlen nem szeretni.

Egy nyugodtnak és megállapodottnak ígérkező regény helyett egy fordulatokban és eseményekben bővelkedő történetet kaptam, amelynek minden egyes sorát élveztem. És nem akármilyen fordulatokban volt részem, hanem igazán meglepő, váratlan és imádnivaló eseményekben. 

Ez a rajongás a könyv végéig megmaradt, Paul Auster és főhőse Nathan, nagyszerűen csavartak az ujjuk köré ezzel a majdnem hétköznapi történettel, majdnem hétköznapi emberekkel.  Hősei egyszerre voltak hétköznapiak és különösek, éppen olyanok, mint a mi életünk szereplői, én sok ismerőst találtam közöttük, talán ezért is tetszett annyira.

A szereplők esendőségük, hibáik, életük elrontott lépései miatt közel kerültek hozzám, Nathan éppúgy, mint Tom, az unokaöccse, majd az unokahúga, vagy éppen Harry és Nancy.
Gyanútlanul olvassuk az egyik oldalt és egy teljesen őrült, váratlan dolog történik a másikon, amelyen nem is tudjuk, hogy nevessünk, vagy a fejünket fogjuk, "hogy te jó ég, mi lesz ebből?".

A történet egyszerű, Nathan 62 éves, meggyógyult rákbeteg, feleségétől elvált, Brooklynba költözik, kicsi gyermekkora helyszínére, de nem gyermekkora utáni nosztalgiából költözött vissza, hanem mert egy csendes helyet keresett, ahol békésen készülődhetett a halálra. Mint már írtam, Nathan közben gyógyult rákbeteg lett, tehát hátralévő élete nem a békés és nyugodt szóval jellemezhető. 

Inkább a váratlan fordulatok, meglepő események, új emberek, régi családtagok szaporodnak meg az életében, akikkel mind kezdenie kell valamit, így cseppet sem unatkozik. Mint ahogyan mi sem, nagyon élveztem a brooklyni hétköznapokat, Nathan gondolatait, amiket szorgosan lejegyzett, mert úgy gondolta, hogy összegyűjti egy könyvben élete érdekes és különös pillanatait. Imádtam, hogy szereti a könyveket, hogy a történet egyik fontos helyszíne Harry antikváriuma.

Ez a könyv a boldogságról, váratlan és különleges pillanatokról, hétköznapokról, meghatódásokról, szerelmekről, nőkről és férfiakról, gyönyörű helyekről, szépségekről és nehézségekről is szól. Az élet örökérvényű pillanatait örökíti meg, közben komoly és vicces, szomorú és vidám, megható és mulatságos. Jó volt Brooklynban.


Ha egy olvasmányos, kiszámíthatatlanul fordulatos, szórakoztató, anekdotával teli könyvet szeretnél olvasni, amelynek a főszereplője még könyvmoly is, akkor ez a te könyved, a nyár egyik legjobb meglepetése lehet neked is, nekem az volt.  

10/10

Bea

" Egyik vasárnap délelőtt betértem az abszurd TüziFánk névre keresztelt zsúfolt kis csemegeüzletbe. Fahéjas-mazsolás fánkot akartam kérni, de megbotlott a nyelvem,
és azt mondtam, fahéjas-hozsannás.
A fiatal srác a pult mögött kapásból kontrázott: 
- Sajnálom, de az elfogyott. Almás-miatyánkos nem jó? 
És ezt olyan egyből, olyan természetesen, hogy majd behugyoztam."


*****
"Minden emberben több ember lakik, legtöbben úgy ugrunk egyik énünkről a másikra, 
hogy sosem tudjuk meg, kik is vagyunk valójában."

*****

"- Olyan nagy a baj? - kérdeztem.
- Nem mondom, hogy nagy. De nem is kicsi.
Nem, uram, egyáltalán nem kicsi."

*****

"Az ember sose becsülje alá a könyvek hatalmát."



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése