Szögyal Rinpocse: Tibeti könyv életről és halálról

Bár számíthattam volna rá, de mégsem gondoltam, hogy egy ennyire erőteljesen ható, ennyire mélyen megérintő könyvet fogok olvasni halálról, életről, vallásról. Egy másfajta kultúráról, ahol nem tabu a halál témája, hiszen a tibetiek azt gondolják, hogy a halál nem a vég, hanem a kezdet.

Egy újjászületés kezdete, egy olyan újjászületésé, mely buddhista szemszögből nagyon fontos dolog. A könyv a buddhizmus elméleteit és alapjait ismerteti, az ősi tanításokat, melyek segíthetnek nekünk életünk és halálunk minden egyes szakaszában.

Susan Barker: Inkarnációk

Ezer éve rólunk álmodom

Nagyon különleges olvasási élményt nyújtott ez a könyv. Teljesen beszippantott magába, pedig volt amikor egyáltalán nem voltak egyértelműek az érzéseim a történettel kapcsolatban. Nem tudtam eldönteni, hogy elborzaszt amit olvasok, vagy lenyűgöz. Aztán megértettem, hogy nem kell eldöntenem. Elborzaszthat és lenyűgözhet egyszerre. 

A történet középpontjában egy Vang nevű, a harmincas éveiben járó taxisofőr áll, aki feleségével és kislányával él, egy teljesen hétköznapi, átlagos, már-már elszürkült kapcsolatban. Egy nap titokzatos levelet kap, amit nem tud mire vélni. Majd kap még egyet és még egyet. 

Jan-Philipp Sendker: Szívszelídítő

Összességében végül is tetszett ez a könyv. Az elején egy kicsit lassabban indult el a történet, de aztán elrepültünk Burmába, és szépen elkezdett a könyv magával ragadni.

Julia Amerikában él és ügyvédként dolgozik. A családjával nem túl meghitt a viszonya, szinte csak a munkájának él. 

Nu Nu Burmában él, férjével Maung Szejnnel nagyon szeretik egymást, mindenben számíthatnak a másikra. Nu Nu egy gyermeknek ad életet aki kitölti az életében folyton jelen lévő lelki magányosságot és hiányt, aztán Nu Nu újból terhes lesz. Vajon ezt a gyermeket is tudja majd úgy szeretni, mint az elsőszülött fiát?

Julia és Nu Nu élete összefonódik, Julia Burmába utazik, hogy segítsen Nu Nu-nak megnyugvást találni.

Egy kicsit nekem egyik kedvenc írónőm Pearl S. Buck stílusát juttatta eszembe ez a könyv, az ő történetei is mindig mesés, távoli vidékeken játszódnak.

Julia nem volt nekem annyira szimpatikus, és az elején Amy buddhista bölcsességei is egy kicsit idegesítettek. De másoknak lehet éppen ezek tetszettek volna. (szerintem lehet Anyának is :). Az egész könyvet mélyen áthatotta a buddhizmus, a buddhizmus eszméi, és hát igen lehet nem voltam valami Buddhás hangulatomban.

A  könyv másik főszereplőjét, Nu Nu-t sem sikerült megszeretnem. Nu Nu kórképét a mai világban bipoláris zavarral diagnosztizálnák, Burmában meggyötört léleknek nevezték, de nekem ez sem magyarázat arra, hogy egy anya jobban szeretheti az egyik gyermekét a másiknál.

Tar Tart nagyon megszerettem és tiszteltem, méltósággal, és elképesztően nagy erővel viselte egész életében azt, hogy az anyja jobban szerette a testvérét.

Julia bátyja, U Ba is kedvenc szereplőmmé vált, jó volna olyan szemmel nézni a világot, ahogy ő tette.

Amit még hiányoltam, hogy egy kicsit több betekintést, esetleg magyarázatot vártam Burma politikai helyzetével kapcsolatban, mind a jelenkori, és a múltbéli szál esetében is.

8/10

Zsófi