Raphael Bob-Waksberg: Aki még romjaidban is szeret

Különös történetek gyűjteménye, melyekre az összes létező jelző közül talán az abszurd a legjellemzőbb. Abszurdan  romantikus, abszurdan szomorú, abszurdan vicces és így tovább.  Eredeti stílus, szokatlan humor, meglepő végkifejletek. 

A novellák nagyon változatosak és nemhogy azt sem tudtam, mit hoz a következő novella, de azt sem, hogy mit hoz a következő oldal egy novellán belül. Abszolút nem kiszámítható és megjósolható tartalmakkal lep meg bennünket ez a kötet, sőt engem még azzal is meglepett, hogy akadt olyan novella, amelyiken hiába törtem a fejem, nem teljesen értettem. De még azt is nagyon bírtam, leginkább azért, mert többször is elolvastam és próbáltam értelmezni. Ami a végére talán sikerült, talán nem. 

Clare Mackintosh: Nyugodj békében!

Ha egy izgalmas thrillerre vágysz, akkor ez a könyvet bátran ajánlom olvasásra. Azonnal megragad a történet, elültetődik a kétely a fejünkben és oldalról oldalra haladva változik a véleményünk. Hol erre, hol arra. Legalábbis én így voltam ezzel a könyvvel.

Anna rövid időn belül mindkét szülőjét elvesztette, először az édesapját, majd néhány hónap múlva az édesanyját is. Ez még nem is volna annyira különös és szokatlan, de az már igen, hogy mindketten öngyilkosok lettek, az pedig, hogy mind a ketten ugyanúgy vetettek véget életüknek, az már annál inkább meglepő és hátborzongató. 

Anna megpróbálja élni tovább az életét a szüleitől örökölt lakásában, ahol most már nem egyedül él. Nemrég született kisbabájával és annak édesapjával próbálta normális mederbe terelni az életét, ugyanis szülei halála után pszichológus segítségét vette igénybe, aki viszont beleszeretett a lányba és hamarosan közös gyermekük született.

Czakó Zsófia: Szívhang

Annyit tudtam a könyvről, hogy egy vetélés története, ezért kicsit félve kezdtem bele. Féltem attól a könyvnyi fájdalomtól, amit a magzata elvesztését megélő főszereplőtől kapok majd. Féltem, megélni azt a pillanatot, amikor egy vetélés tényét közlik egy nővel, aki elveszti meg nem született gyermekét. És félelmeim nem voltak alaptalanok. 

Az a rideg, személytelen hang, amivel közölték a főszereplővel, hogy itt nincs szívhang és kaparás szükséges, sajnos nagyon ismerős lehet sokunknak, és nem csak abortusz kapcsán, hanem bármilyen rosszabb hír, diagnózis, kezeléssel kapcsolatban ismerős lehet a kórházi dolgozók érdektelensége és fásultsága. Mert nekik csak egy beteg az előttük álló, fekvő, ülő, kétségbeesett, félelmek között vergődő illető és (sokszor) nem látják az embert. Természetesen tisztelet a kivételnek. 

Rényi Ádám: A bezzeggyerek és más felnőttmesék

 

Az Osztálytalálkozó és más mesék... után nem volt kérdés, hogy Rényi Ádám új novelláskötetét is el szeretném olvasni. A könyv beváltotta a hozzá fűzött reményeimet. Sőt! Még annál is jobb volt. Nagyon bírtam ezeket a rövid, vicces, hol abszurd, hol teljesen hétköznapi, hol egy kicsit szürreális, hol pedig kritikus történeteket. 

Nagyon-nagyon jól szórakoztam és mivel egy hosszú utazásra vittem magammal, még a férjemnek is felolvastam hangosan, míg ő vezetett. Így ketten derültünk a novellák csattanóin, ketten hatódtunk meg és együtt bólogattunk a kritikus, mai politikai helyzetet kigúnyoló írásokon. 

Linn Skåber: A szívem egy bezárt bódé

Kamaszmonológok

Nemrég olvastam ennek a könyvnek a "párját", melynek hasonlóan eredeti és különös címe van, a Ma négykézláb akarok járni. Korban ahhoz a könyvhöz állok közelebb, de mivel én magam is voltam kamasz és kamaszgyermekeim is voltak és még jelenidőben is van, ez a könyv sem hagyott hidegen. 

Hasonlóképpen gyönyörűen illusztrált, mint a felnőttmonológok, a képek nagyon megteremtették azt a hangulatot, azt a bizonytalanságot, kíváncsiságot és várakozást, amit a kamaszok éreznek magukban. Az érzések bizonytalanságát és a felnőttlét bizonytalanságát, merre tartanak, mit szeretnének, mi lesz belőlük, ha egyszer felnőnek. 

Kepes András: A boldog hülye és az okos depressziós

Szeretem Kepes András könyveit, stílusát, a Világképet olvastam tőle néhány éve, azt imádtam. Ez a könyv nem lett ugyanakkora kedvenc, de azért egy kellemes kikapcsolódást nyújtó, alapjában véve érdekes olvasmány.

Kepes András a világ nagy dolgairól elmélkedik, ennek kapcsán eszébe jutnak érdekes dolgok, megosztja velünk saját gondolatait, meglátásait, tulajdonképpen olyan, mint egy hosszú beszélgetés, mert közben nekünk is megfogalmazódik a saját véleményünk, amit el is mondunk magunkban, én legalábbis elmondtam magamnak. 

Naszvadi Judith - Kőrösi Papp Kálmán: Mélyről

- soroksári történet -

Naszvadi Judith-ot interjúkötetei kapcsán ismertem meg, olvastam őket és írtam is róluk a blogon, amelyeket IDE és IDE kattintva ti is elolvashattok. Szerzői facebook oldalát követve, csodaszép írásokra találok mindig, melyek hol könnyeket csalnak a szemembe, hol megmosolyogtatnak, hol emlékezésre késztetnek, tele vannak olyan érzelmekkel, amelyek mindannyiunkban ott vannak, talán igyekszünk is elnyomni, nem engedni ki őket magunkból, de Judit írásai és versei megteszik ezt helyettünk. Felszabadítanak és utat engednek az érzelmeknek. 

Sally Rooney: Hová lettél, szép világ?

A szerző Normális emberek című könyve kedvencem lett, ez a második olvasásom tőle. A Hová lettél, szép világ talán kiforrottabb, mélyebbre hatoló írás, mint a Normális emberek, hasonlóan fiatalok útkereséséről és a világban betöltött, betöltendő szerepükről szól. 

Adott két barátnő, Alice és Eileen, akik egyetemi évfolyamtársakként ismerkedtek meg egymással, azóta Alice elismert író lett, Eileen pedig szerkesztő egy irodalmi lapnál. A könyv egyik része a kettőjük levelezése, ami időnként filozofikus magasságokig szárnyalt, miközben a hétköznapi dolgaikat is megbeszélték ezekben a levelekben. Eileen Dublinban él, Alice néhány hónapja vidékre, egy óceánparti falucskába költözött, hogy idegösszeroppanása után magára találjon. 

Alix E. Harrow: Tízezer ajtó

Sokat vártam ettől a könyvtől és nem kellett csalódnom. Ha szeretitek a valóságon túli világot, ha szerettek elgondolkodni párhuzamos valóságokon, ha a képzeletetek tud szárnyalni és mindig is szárnyalt, ha egy különös élmény részesei lennétek, akkor el kell olvasnotok ezt a könyvet.

Olyan fantázia és valóság keveréke ez a történet, ez a könyv a könyvben, amit akkor tudtok értékelni, ha ti magatok is elgondolkodtatok már legalább egyszer, hogy vannak-e a fűben apró tündérkék, ha egy elhagyott ház romos ajtaja, ablaka régi történeteket sugallt, ha kíváncsiak voltatok egy túra alkalmával, hogy  hová vezet a hegy oldalában az elhagyott vasajtó, ha történtek veletek néha olyan dolgok, amiket ti magatok sem tudtatok megmagyarázni. 

Eric Lindstrom: Nem a szemeddel látsz

Ismét egy nagyon jó könyv! Egyszerre könnyed és mély, vicces és szomorú. Fiataloknak szól, de a felnőttek is sok mindent tanulhatnak belőle a fiatalok lelkivilágáról, egymással való kapcsolataikról. 

Parker minden reggel fut. Parker egy fiatal lány. Parker a nagynénjével és annak családjával él. Parker nemrégiben elvesztette az édesapját. Parker sok évvel ezelőtt az édesanyját is elvesztette egy balesetben. Abban a balesetben, amelyben a szeme világát is elveszítette. Parker egy vak, fájdalmakkal, sérülésekkel teli fiatal lány.

James Patterson - J.D. Barker: A madártollas gyilkosságok

Ezt a könyvet akkor kezdjétek el olvasni, amikor semmi nagyobb, komolyabb és fontosabb dolgot nem terveztek az elkövetkező 2-3 napra a család etetésén kívül, de még az is jó ötlet, hogy előtte készítsetek be kétnapi hideg-meleg élelmet, hogy arra se legyen gondotok. 

Egyszerűen letehetetlen volt! A rövid fejezeteknek köszönhetően nem csak elvileg volt letehetetlen, hanem fizikailag is kemény meló volt, ugyanis mindig az járt a fejemben, hogy na, még ezt a rövid fejezetet elolvasom, utána meg ugyanez. Vonultam az egyik szobából a másikba, ahol éppen nem zavart senki, vagy fülhallgatót tettem fel, hogy kizárjam a külvilágot.

Gyerekeknek

Dániel András: Nincs itt semmi látnivaló

Nagyon különös könyv ez, bár azt hiszem a szerző esetében ez a jelző egyáltalán nem meglepő. Sőt, inkább az lenne a különös, ha nem lenne különös.  A téma viszont nem különös, hanem teljesen hétköznapi. Gyermeki szemszögből követhetjük végig az elalvás folyamatát, egy gyerek félelmeit a sötétségtől és az éjszakától. 

De később azt is láthatjuk, hogy jóval több van ebben a könyvben, mint az elalvástól való félelem. Joan Miró és Andy Warhol éppúgy helyet kap, mint a sötétben libbenő függöny és a vajang árnyjáték, no meg a frankák és krippek. 

Leiner Laura: Mindig karácsony

Bár nem én voltam a célközönség már akkor sem, de sok évvel ezelőtt elolvastam a Szent Johanna gimiből két vagy három kötetet. Akkoriban még azt is elhatároztam, hogy folytatom a sorozatot, de úgy alakult, hogy azóta nem olvastam a szerzőtől. 

Még karácsony előtt láttam meg a könyvtár ünnepi ajánlatai között ezt a könyvet, és mivel úgy gondoltam, hogy 2020 karácsonya más lesz kicsit, mint a többi, talán jól jöhet egy kis ráhangolódás.

Végül ezt más könyvvel tettem meg, és nem is volt annyi időm, ahány karácsonyi könyvet betáraztam, így Leiner Laura könyvét február elején olvastam el.

Jennifer Chambliss Bertman: Könyvvadászok

Jennifer Chambliss Bertman: Könyvvadászok

Könyvek, titkosírás, kódfejtés, kalandok, család, új barát, testvér, izgalmak és még sorolhatnám, milyen eseményekkel találkoztok, ha ezt a könyvet elolvassátok. Egy abszolút könyvmolyoknak szóló könyv, melyben a főszereplők is könyvmolyok és a könyvek is nagy szerepet kapnak a történet lapjain.

Felnőttként is nagyon élveztem ezt a könyvet és bátran ki merem jelenteni, hogy a célkorosztálynak, a 9-12 éves korosztálynak is nagy valószínűséggel a kedvence lehet. 

A 12 éves Emily éppen San Franciscoba költözik szüleivel és bátyjával, amikor a Könyvvadászat kitalálóját Garrison Griswoldot megtámadják és utolsó pillanatban elrejt egy fontos könyvet, amit Emily viszont megtalál. Innen indulnak be a különös kalandok és a megszokottnál is érdekesebb és izgalmasabb feladványok.

J. D. Barker: Szíve helyén sötétség

Ez a második szuper olvasmányom ebben az évben. Az éjféli égbolt után egy teljesen más típusú történet, és első találkozásom a szerzővel. Már várólistára is tettem a többi magyarul megjelent könyvét. Ezzel itt most elárultam azt is, hogy nagyon beszippantott ez a könyv. Alig több, mint egy nap alatt elolvastam. Nem tudom, ciki-e bevallani, de semmit nem csináltam aznap az olvasáson és a létszükségleteimen kívül. :D

Fogva tartott és nem engedett. A történetnek sok rétege és sok karaktere van. Mégsem bonyolódtam bele egy percig sem, teljesen világosan és érthetően követték egymást az események, egyszer sem kellett visszalapoznom, egyszer sem volt semmi homály a cselekmények érthetőségében. 

Alex North: A Suttogó

"Ajtódat, ha kicsit nyitod, a Suttogót meghallhatod.
Odakint, ha magad játszol, könnyen eltűnhetsz a házból.
Ha nem zárod az ablakot, kopogását meghallhatod.
Hogyha könnyed millió, jön érted a Suttogó."

Izgalmas,  letehetetlen történet, pici misztikummal fűszerezve. Thriller a javából, én az ilyenfajta thrillereket szeretem a leginkább. Amiben nem csak a bűnesetről, a gyilkosságról és az azt követő nyomozásról olvashatunk, hanem mélyre hatolhatunk a szereplők lelkében, megismerhetjük őket, az érzéseiket, a gondolataikat, a félelmeiket.

Tom Kennedy és fia Jake, Featherbanks nevű kisvárosba költözik, egy meglehetősen furcsa kinézetű házba. Tom új életet szeretne kezdeni fiával, hogy túltegyék magukat felesége, Rebecca hirtelen és váratlanul bekövetkezett halálán. 

Két könyv az ifjúságnak

Ebben a bejegyzésben két olyan ifjúsági könyvet ajánlok, melyek fontos témákat járnak körül, segítséget jelenthetnek a megcélzott korosztálynak, de nagyon ajánlom szülőknek is elolvasásra. 

David Almond: A nap színe

David Almondtól a Csókás nyár című története nagyon emlékezetes maradt, ezért kíváncsisággal fogtam kezembe ezt a könyvét is. Egy nap története, melyben követjük Davie-t, amint bepakol a hátizsákjába és elindul otthonról. Elindul a faluba, ahol találkozik bizonyos emberekkel, majd történik valami, ezért a napja minden pillanatban változik, ezek a találkozások formálják percről percre, ő pedig alkalmazkodik minden változáshoz.

Jón Kalman Stefánsson: A halaknak nincs lábuk

Nagyon fura a véleményem erről a könyvről. Ugyanis egyrészt mire elolvastam, tele volt idézetjelölő cédulákkal és azt éreztem, hogy az egész egy gyönyörű költészet, és az írás stílusa, a szépséges fordítás nagyon illik a történet fekete, sötét, borongós, emlékezős, megtépázott hangulatához, már-már hallom a szelet, a tenger zúgását és érzem a borzongató hideget. 

Látom az összegörnyedve munkába siető embereket, mosolytalan arcukat, néma megkeseredettségüket. Látom életek kiüresedését, értelmének keresgélését, látok keserűséget és hiábavalóságot. Nem találok viszont egyensúlyt, nem találok boldogságot és örömet, az egész történet lehangolttá tett, még annak ellenére is, hogy a szépségei elbűvöltek. 

Cecelia Ahern: Utóirat: Még most is szeretlek!

Jó régen olvastam már az előző részt és szinte ugyanilyen régen láttam a belőle készült filmet. Ebben az esetben először a filmet láttam, utána olvastam a könyvet. Tartottam tőle, hogy a hatalmas időkiesés miatt mennyire fogom érteni és mennyire fog tetszeni ez a folytatás. 

Amint elkezdtem olvasni a könyvet, meg is nyugodtam, Cecelia gondoskodott arról, hogy ne maradjunk kétségek között és ne szenvedjünk információhiányban az előzményeket illetően, tehát kijelenthetem, hogy azok is elolvashatják bátran, akik az első részt nem olvasták, vagy nem látták, mert így is teljesen képbe kerülhetünk nagyon hamar. 

Matt Haig: Én és az emberek

Matt Haig már a gyerekkönyveivel belopta magát a szívembe, bár legelőször a Miért érdemes életben életben maradni? című könyvet olvastam tőle, melyet a depressziójáról írt, és arról, hogyan jött ki belőle. Utána jöttek a karácsonyi könyvei, amelyeket imádtam, majd a Ha megáll az idő című könyve. 

Ezekről a könyvekről írt bejegyzéseimet el is olvashatod, ha a címekre kattintasz.

Miért érdemes életben maradni?
A fiú, akit Karácsonynak hívnak
A lány, aki megmenti a karácsonyt
Karácsony apó és a csokitojás
Ha megáll az idő