Czakó Zsófia: Szívhang

Annyit tudtam a könyvről, hogy egy vetélés története, ezért kicsit félve kezdtem bele. Féltem attól a könyvnyi fájdalomtól, amit a magzata elvesztését megélő főszereplőtől kapok majd. Féltem, megélni azt a pillanatot, amikor egy vetélés tényét közlik egy nővel, aki elveszti meg nem született gyermekét. És félelmeim nem voltak alaptalanok. 

Az a rideg, személytelen hang, amivel közölték a főszereplővel, hogy itt nincs szívhang és kaparás szükséges, sajnos nagyon ismerős lehet sokunknak, és nem csak abortusz kapcsán, hanem bármilyen rosszabb hír, diagnózis, kezeléssel kapcsolatban ismerős lehet a kórházi dolgozók érdektelensége és fásultsága. Mert nekik csak egy beteg az előttük álló, fekvő, ülő, kétségbeesett, félelmek között vergődő illető és (sokszor) nem látják az embert. Természetesen tisztelet a kivételnek. 

Linn Skaber: Ma négykézláb akarok járni

Felnőttmonológok

"Felnőttnek lenni nagyon könnyűnek tűnik. Egy felnőtt már sok mindent tud, nem kell annyit kérdeznie, hosszú élet áll mögötte, túljutott a kamaszkoron, tud vigyázni másokra, tud vigyázni magára, tud válaszolni kérdésekre, és képes begyújtani egy faszenes grillt."

Ennek a könyvnek a maximális megéléséhez, átéléséhez és teljeskörű be- és elfogadásához bizony már benne kell lenni a korban. Nem tudom elképzelni, mennyire jöhet át ez egy fiatal felnőttnek, egy 20-30 évesnek, aki talán csak elképzelésekkel, könyvből olvasott információkkal, esetleg a környezetében tapasztaltak alapján rendelkezik ismeretekkel arról, hogy milyen is az öregedés. 

Jodie Cook: Instagram

A brand-, az üzlet- és a közösségépítés 125 szabálya

Sohasem volt egységes a feedem. Sokáig azt sem tudtam, mi az a feed. Néha már megkapom, hogy boomer vagyok. (boomer jelentése azoknak, akik nem tudják, mert higgyétek el, sokan vannak még most is: boomer (szleng) angol, jelentése: a második világháború után született, baby boom generáció tagja, mai, friss, lesajnáló értelemben: olyan idős, idősödő ember, aki nem értheti a fiatalokat. 

Szóval visszatérve a feedre. A feed a képek összességét jelenti az instagram oldalunkon. Azt a benyomást alakítja ki, amit először megpillantanak az oldalunkra tévedők. Ez lehet egy szép egységes, hasonló színvilágú kép, lehet bármilyen koncepció, ami állítólag nagyon sokat jelent abban, hogy kövessék az oldalunkat. 

Herczeg Szonja: Képzeletbeli ház

"Mi az igazság, és egyáltalán mi történik a Képzeletbeli házban? Lehet, az olvasó sem tudja majd eldönteni."

Lehet, hogy nem tudja eldönteni, mint ahogyan én is csak találgattam az elejétől a végéig, de nem volt rossz olvasni ezeket az apró élettöredékeket és megpróbálni összerakni belőle egy nagy egészet, mint amikor a puzzle-t illesztgetjük, pakolgatjuk ide-oda.

Amikor azt gondoljuk, hogy oda biztosan jó lesz, akkor kiderül, hogy egyáltalán nem is oda való, hanem egy teljesen másik oldalra. Nehezen megy nekünk, de azért jó csinálni, jó rakosgatni.

Robin Williams: Tervezz bátran

Ez a könyv nagyon hasznos olvasmány lehet bárkinek, aki szövegek megformázásával kapcsolatban szeretné bővíteni ismereteit, legyen szó akár nyomtatványok, plakátok tervezéséről, esszéírásról, vagy akár csak a saját jegyzeteink, írásunk átláthatóbbá tételéről.

Az oldaltervezés és a  tipográfia szabályait négy egyszerű alapelvre bontja le, ezek a tagolás, az elrendezés, az ismétlés és a kontraszt. 

Ezen elveket követve megtanulhatjuk, hogyan tegyük oldalainkat mozgalmassá, de mégis könnyen követhetővé és értelmezhetővé, hogyan tegyük lehetővé az információk akadálymentes közvetítését, hogyan hívjuk fel a figyelmet még jobban a mondanivalónkra vizuális eszközökkel.

Hartay Csaba: Átkiáltani az őszbe

Versekről tudok a legnehezebben írni. Mit akart a költő mondani? - ez a sokszor hallott mondat jut eszembe középiskolás koromból. Már akkor sem az érdekelt, hogy mit akar a költő mondani, hanem az, hogy amit mond, az milyen hatással van rám. 

Tetszenek-e a szavai, a versei, tesznek-e rám bármilyen hatást, mit érzek, miközben olvasom őket, érzek-e valamit és szeretem-e amit érzek. Kell-e szeretnem, amit érzek, vagy az is jó, ha rossz érzéseket vált ki belőlem? Mi a rossz és mi a jó egyáltalán?

Csaba versei az időről, az idő múlásáról, a világ és az ember változásáról közöltek velem tényeket. Mindegy, hogy férfi vagy nő vagy, az idő telik, és már megint ősz van, és tarthatsz attól, ami előtted áll, ami vár rád, de nem tudod megmásítani. 

Kocsis Noémi: Bakancslista Magyarország

777 lenyűgöző hazai kaland és úti cél

Az ősz közeledtével szembejöttek velem instagramon, youtube videókon az őszi bakancslisták és elgondolkodtam azon, hogy én vajon miért nem írtam sosem bakancslistát. Pedig elég nagy listagyártó vagyok, legalábbis a teendőimről szeretek listát írni, mert úgy nem csúsznak szét annyira a kezemből az elvégzendő feladatok.

Bakancslistát talán azért nem írtam még soha, mert túl sok minden kerülne rá, nem tudnék szelektálni és nem tudom, hogyan élném meg, ha sokáig nem sikerülne valami. És ahogyan magamat ismerem, mindig újabb és újabb dolog kerülne a listára és sosem lenne vége. 

Amikor pedig a kezembe kerül egy ilyen nagyszerű könyv, mint a Bakancslista Magyarország, akkor mégis elfog a vágy, hogy teleragasztgassam jelölő címkékkel, hogy hová szeretnék  a felsorolt úticélok közül eljutni, mi az, amit nagyon szívesen meglátogatnék.

Ellen de Visser: A gyógyító beteg

Orvosok és ápolók történetei

Nem kevesen lehetnek, akiknek már volt rossz, kellemetlen, akár megalázó élményük az egészségügyben, ami olyannyira mély nyomokat hagyott bennük, hogy egy életre szóló szorongást alakított ki a kórházi vizsgálatokkal, kezelésekkel, de akár csak egy egyszerű vérvétellel szemben. 

Ilyenkor gondolhatunk arra, hogy az orvos, az ápoló is ember, lehet rossz napja, de azt gondolom, hogy ezeket a gondokat otthon kell hagynia, és nem a pácienseken, betegeken levezetni a feszültséget. 

Persze van, amikor semmiféle magyarázatot nem találunk az orvos, vagy egy ápoló viselkedésére, nem értjük, miért viselkedik velünk kiállhatatlanul és miért nem végzi lelkiismeretesen a munkáját.

Mike Barfield: Bajkeverők kézikönyve

Ehhez a könyvhöz szükséges kellő mennyiségű humorérzék (sok), zsiványság, huncutság, gyerek (aki végrehajtja ezeket a huncutságokat) vagy nosztalgiázó felnőtt, aki szívesen visszarepül gyerekkorába és néhány trükköt szívesen kipróbál a könyvből. 

Csak hogy a legegyszerűbbektől kezdjük, ki ne hajtogatott volna már papírrepülőt, kinek ne zenéltek volna a szülei vagy nagyszülei egy fésű és egy vékony papír segítségével, vagy a kígyózó ujjak trükköt kinek ne mutatták volna a felnőttek gyerekkorában.

Két könyv az ifjúságnak

Ebben a bejegyzésben két olyan ifjúsági könyvet ajánlok, melyek fontos témákat járnak körül, segítséget jelenthetnek a megcélzott korosztálynak, de nagyon ajánlom szülőknek is elolvasásra. 

David Almond: A nap színe

David Almondtól a Csókás nyár című története nagyon emlékezetes maradt, ezért kíváncsisággal fogtam kezembe ezt a könyvét is. Egy nap története, melyben követjük Davie-t, amint bepakol a hátizsákjába és elindul otthonról. Elindul a faluba, ahol találkozik bizonyos emberekkel, majd történik valami, ezért a napja minden pillanatban változik, ezek a találkozások formálják percről percre, ő pedig alkalmazkodik minden változáshoz.

Joel Meyerowitz: Hogyan fotózok én

A fotográfia mesterei sorozatban nagy fotográfusok fényképezési módszereiket mutatják be. Ebben a kötetben Joel Meyerowitz, a legendás fotós ismertet meg bennünket gondolataival, látásmódjával, fotózási technikáival. 

Személyesen vezet végig bennünket azon a kreatív alkotófolyamaton, amivel a képei megszülettek, az utcai fotózástól megkezdve, a megkomponált képeken át egészen addig, hogyan vegyük észre a pillanatot jártunkban-keltünkben, és hogyan készítsünk egy hatásos képet, melynek akár mondanivalója van, akár csak úgy hat az érzékeinkre. 

Rainbow Rowell: Szív küldi

Rainbow Rowellt már akkor nagyon megkedveltem, amikor az Eleanor és Park könyvét elolvastam. Annyira jó a stílusa, hogy az összes jövőben megjelenő könyvét előjegyeztem magamnak olvasásra. Ebben a történetében is a szerelemé a főszerep, de ez a címből is kitalálható.

A cselekmény lassan halad, főleg az elején, de  nekem nem volt ezzel bajom, hiszen csak a főszereplő viselkedését tükrözte és mutatta be, ezzel a lassúsággal az ő bizonytalanságát, önbizalomhiányát érezhettem át.  Szerettem ezt a könyvet, mert kedves és aranyos, eredeti és vicces,  egyszerűen jó volt olvasni.

Takis Würger: Stella

Szerelem a háború idején. Eszmélés. Útkeresés. Menekülés. Árulás. Naivitás Szerelem. Háború. Fiatalság. Álomvilág. Rejtély. Horogkereszt. Svájc. Berlin. Igazoltatás. Deportálás. Dzsesszklubok. Holokauszt. 

Ezek a szavak jutnak eszembe, elsőként a könyvről, és azért jutottak eszembe csak szavak, mert ez nagyon jól jellemzi a könyv hangulatát, titokzatosságát. Mi magunk sem tudjuk, hogy hányadán állunk a szereplőkkel. Hogy kedveljük-e őket egyáltalán. Furcsának tartjuk-e a svájci Fritz naivitását, aki a háború közepén utazik Berlinbe, és ott egy szállodában éli a napjait, az apja pénzéből, közben szerelmes lesz Kristinbe, akit a festőiskolában ismer meg.

Anna Starmer: Színes otthon

Találjuk meg a kedvenc színeinket

Aki szokott a Pinteresten órákig böngészni és bámészkodni, valamint mappákba gyűjtögetni a lakásdíszítéssel, lakásberendezéssel kapcsolatos fotókat, annak igazi csemege lesz ez a könyv. Egy színek szerint tagolt könyv, melyben szabadon kalandozhatunk a színek, inspirációk, ötletek nagyszerű világában.

Nem szabályokat és követendő trendeket mutat meg, hanem kísérletező, megfigyelő énünket szeretné mozgósítani, arra biztat, hogy szeressük a színeket. A színek már alapjában nem egy unalmas téma.  

Könyvutca-ajánló #3

Sziasztok!

Ismét itt a Könyvutca-ajánló, amiben azokat a könyveket gyűjtöm össze, amelyek friss megjelenések vagy még megjelenés előtt állnak, esetleg már itt várakoznak nálam a polcon. Két okból is hasznos lehet ez az ajánló, egyrészt talán ti is találtok majd benne olyan könyvet, amiről még nem hallottatok,  talán itt látjátok először és támad fel bennetek a vágy, hogy felvegyétek a várólistátokra (amennyiben így lesz, feltétlenül jelezzétek egy kommentben:)), másrészt nekem is segíthet, hogy fejben tartsam a tervezett olvasnivalóimat.

Könyvutca - ajánló #2

Sziasztok!

Ismét itt a Könyvutca-ajánló, amiben azokat a könyveket gyűjtöm össze, amelyek friss megjelenések vagy még megjelenés előtt állnak, esetleg már itt várakoznak nálam a polcon. Két okból is hasznos lehet ez az ajánló, egyrészt talán ti is találtok majd benne olyan könyvet, amiről még nem hallottatok,  talán itt látjátok először és támad fel bennetek a vágy, hogy felvegyétek a várólistátokra (amennyiben így lesz, feltétlenül jelezzétek egy kommentben:)), másrészt nekem is segíthet, hogy fejben tartsam a tervezett olvasnivalóimat.

Per Petterson: Irány Szibéria

Első olvasásom Per Pettersontól, de nagy örömömre már itt várakozik a Lótolvajok című könyve is. Nagyon jó érzés, amikor egy olyan íróra bukkanok, akitől még nem olvastam, sőt, akiről még nem is hallottam, és már az olvasás elején elfog az elégedettség, hogy jaj de jó, hogy rátaláltam.

A történettel Dánia egyik kisvárosába utazhatunk el, ahol megismerjük egy testvérpár és egy család történetét. A főszereplő lány rajongva szereti bátyját Jespert, és tulajdonképpen ez a testvéri szeretet minden gondolatának középpontja és minden tettének mozgatórugója. 

Takeshi Kitano: Fiú

Takeshi Kitano könyve egy szerény, csendes kötet, mely meglepően hatásosan mutatja be a japán kamaszfiúk lelkét és a kamaszkor, a gyermeki lét bizonytalanságait. Három egyszerű elbeszélés japán fiatalokról, amelyek egy-egy részletet mutatnak be ezeknek a gyerekeknek, fiúknak az életéből. Vágyaikról, gondolataikról, mindennapjaikról.

Japán egy nagyon érdekes ország, azt is mondhatnám, hogy egy teljesen más világ a mi szemünkkel nézve. Talán mégsem kell ezen csodálkoznunk, hiszen a világ másik felén fekszik, és az egzotikus, különleges, izgalmas, meglepő jelzők jutnak eszembe az országról. 

Roy Jacobsen: A láthatatlanok

Ingrid Barroy 1.

Az utóbbi időben  egyre több skandináv országban játszódó írással találkoztam, amelyek között volt lassabban, nehezebben csordogáló történet, és volt izgalmasabb, cselekménydúsabb is. Mind a két fajta kedvemre való. Tehát kijelenthetem, hogy szeretem a skandináv történeteket.

Emellé pedig még hozzájön az is, hogy azokat a történeteket is nagyon szeretem, ahol távol a világtól, az emberektől, a civilizációtól kell a mindennapokkal megküzdenie a szereplőknek, kemény munkával, ahol látszólag nincs helye az érzelmeknek és a gyengeségnek.

Darida Benedek (szerk.) - Kis Kós Antal (szerk.): Nagy borbélykönyv modern úriembereknek

Bajusz- és szakállápolási kalauz 

Már a könyv külseje is nagyon impozáns, belül azonban tele van csodás fotókkal, melyekben a végtelenségig lehet gyönyörködni. 

A vintage borbélyholmiktól a fantasztikusnál fantasztikusabb borbélyüzletekig, az igazán fess borbélyokon át a régi plakátokig nagyon el vagyunk kényeztetve ebben a könyvben képekkel.

Peabody Fawcett a brit királyi flotta nyugalmazott kapitánya társaságában járhatjuk be a világot, találkozhatunk rendkívüli emberekkel, akik rendkívüli élettörténetükről és újra divatba jött szakmájukról mesélnek nekünk.