Két ifjúsági regény

 Lindsay Galvin: Barátom, az oktopusz

Egyáltalán nem véletlen, hogy egymás után két polipos olvasmány is a kezeim közé került. Ugyanis a nem régen olvastam el A boldogságnak nyolc karja van című könyvet, amelyben Marcellus, a polip nagyon közel kerül hozzánk, olvasókhoz és sok mindent megtudhatunk a polipokról, annak ellenére, hogy a könyv nem ismeretterjesztő, hanem egy regény.

Amikor az ifjúsági részlegen megláttam ezt a könyvet, már csak a polip miatt is adtam neki egy esélyt és jól tettem, mert egy kedves kis történet nagyobb gyerekeknek és kamaszoknak. Volt benne időnként néhány zavaros rész, legalábbis akkor úgy gondoltam, de a végén minden a helyére került.

Marie Pavlenko: Én vagyok a napod

Nekem ez a könyv volt a Napom azon a néhány napon át, míg olvastam. Annyira melengető, szeretni való, ragyogó, friss és kedves, jó humorú, hogy kedvencem lett. Ifjúsági regény pedig, de szerintem éppen ezért is fantasztikus, mert annyira meg tudott szólítani, annyira a magaménak éreztem, hogy teljesen mindegy volt, hogy ifjúsági történet. 

Amikor úgy adódott Déborah-nak éreztem magam, újra átéltem az utolsó, érettségi előtti évet a középiskolában, a feszültséget, az izgatottságot, a tanácstalanságot, hogy hogyan tovább, mindjárt felnőtt leszek, mit kezdjek magammal, éppen úgy, mint Déborah. 

Ha pedig úgy alakult, akkor a szülei helyzetébe képzeltem bele magam és bárhogy is volt, fantasztikusan élveztem és átéreztem ezt a könyvet. 

Barbara Cantini: Halálka és Stéphanie: Savanyú uborka csokoládéval

 Barbara Cantini: Halálka

A történet, amin meghalsz a nevetéstől

Szerencsére nem haltam meg (upsz, tudom, nem túl jó poén, de annyira adta magát...:D), de nagyon jól szórakoztam és nagyon szerettem ezt a történetet. Halálka, a zombilány a szívembe lopta magát, pedig sosem szerettem a zombis történeteket, sem könyvben, sem filmben. 

De ezt a morbid kis mesét nem lehet nem szeretni. Először is nagyon aranyos az illusztrációja és éppen annyira vicces, mint a történet. Halálka, eltekintve attól, hogy egy zombi, egy magányos kislány, aki nénikéjével él egy roskatag villában. 

Linn Skåber: A szívem egy bezárt bódé

Kamaszmonológok

Nemrég olvastam ennek a könyvnek a "párját", melynek hasonlóan eredeti és különös címe van, a Ma négykézláb akarok járni. Korban ahhoz a könyvhöz állok közelebb, de mivel én magam is voltam kamasz és kamaszgyermekeim is voltak és még jelenidőben is van, ez a könyv sem hagyott hidegen. 

Hasonlóképpen gyönyörűen illusztrált, mint a felnőttmonológok, a képek nagyon megteremtették azt a hangulatot, azt a bizonytalanságot, kíváncsiságot és várakozást, amit a kamaszok éreznek magukban. Az érzések bizonytalanságát és a felnőttlét bizonytalanságát, merre tartanak, mit szeretnének, mi lesz belőlük, ha egyszer felnőnek. 

Michelle Icard: Hogyan beszélgess vele?

14 téma és rengeteg hasznos ötlet, ami segít kapcsolódni a 14 évesekhez

Saját tapasztalat, hogy néha még a 16-17 évesekhez sem könnyű kapcsolódni, beszélgetést kezdeményezni. Amikor hazajön az iskolából és megkérdezem tőle, hogy mi újság, kapásból rávágja, hogy semmi  és már megy is a szobájába. Amikor viszont ismét előbújik néhány perc múlva ebédelni, akkor már legtöbbször lehet vele normális beszélgetést folytatni. 

Azt tapasztaltam, hogy az én 16 évesem először letudja a kellemetlen dolgokat, például egy rosszabb jegy, vagy egy dühöngeni való dolog az iskola miatt, és ha ehhez én jól viszonyulok, nem letolást kap a rossz jegyért, hanem érdeklődést és megértést, akkor már tovább folyik a beszélgetés mindenféle olyan dologról, ami őt is érdekli és szívesen beszél róla. 

Wéber Anikó: A platánsor rejtélye

Cseresznyeliget 2.

Ismét találkozhatunk a Cseresznyeliget titkából már megismert kamasz szereplőkkel, aminek nagyon megörültem, mert szerettem azt a könyvet, fiatal hősei a szívembe lopták magukat. Kattints a címre, ha elolvasnád, mit írtam róla. 

Ebben a könyvben ismét egy nyári szünet történetét olvashatjuk, egy év eltelt azóta, Kitti édesanyja két hónapra Kanadába repült dolgozni, ezért Kitti ismét Piroska néninél és Ákos bácsinál tölti ezt a 60 napot Cseresznyeligeten. 

Most várakozással tekintett a nyár elé, nem úgy, mint a tavalyi nyáron, amikor azt gondolta, hogy egy hosszú, unalmas vakáció vár rá egy poros, kietlen helyen.

Gyerekkönyvek nyárra

Ebben a bejegyzésben ismét egy válogatást olvashattok, amelyben a hét-tíz éves korosztálynak és a kamaszoknak is találtok egy-egy olvasnivalót.

Szeretném azt hinni, hogy nyáron még többet olvasnak az emberek, a felnőttek és a gyerekek is, és a felnőttek is többet olvasnak a gyerekeknek, mert talán szabadságon vannak, nyaralnak és egy könyv mindig és bármikor jól jöhet, valamint a gyerekek is gyakrabban vesznek a kezükbe könyvet. 

Mind a három könyvet jó szívvel ajánlom, garantáltan jó szórakozás. 

Eric Lindstrom: Nem a szemeddel látsz

Ismét egy nagyon jó könyv! Egyszerre könnyed és mély, vicces és szomorú. Fiataloknak szól, de a felnőttek is sok mindent tanulhatnak belőle a fiatalok lelkivilágáról, egymással való kapcsolataikról. 

Parker minden reggel fut. Parker egy fiatal lány. Parker a nagynénjével és annak családjával él. Parker nemrégiben elvesztette az édesapját. Parker sok évvel ezelőtt az édesanyját is elvesztette egy balesetben. Abban a balesetben, amelyben a szeme világát is elveszítette. Parker egy vak, fájdalmakkal, sérülésekkel teli fiatal lány.

Eric Walters - Kathy Kacer: Nagyapa hegedűje

Sokszor írtam már ifjúsági regényekről készült bejegyzésekben, hogy ajánlom a felnőtteknek, szülőknek, nagyszülőknek is. Egyrészt azért, mert segítenek a fiatalok nézőpontjából nézni a dolgokat, hiszen elsősorban nekik íródott, az ő gondolataikat, problémáikat és boldogságukat ismerhetjük meg benne, másrészt - jó esetben - ugyanolyan élményt tudnak adni, mint egy felnőtteknek írt könyv.

A Nagyapa hegedűjét tényleg minden korosztálynak ajánlom, már csak azért is, mert a szereplői egy család tagjai. Anya, apa, nagyobb testvér és nagyapa. Főszereplőnk a gimnazista Shirli, aki a történet kezdetén azon izgul, hogy milyen szerepet kap az idei iskolai színdarabban, amely ebben az évben a Hegedűs a háztetőn lesz. 

Gévai Csilla: Lídia, 16

 

Nem tudom, hogy miért csak most találkoztam ezzel a könyvvel, ugyanakkor nagyon örülök, hogy most legalább találkoztam, mert nem szívesen hagytam volna ki.

Nem olyan régen az egyik bejegyzésemben említettem, hogy jó pár évvel ezelőtt elolvastam a Szent Johanna Gimi sorozat első két részét, de valamiért annyiban is maradt a sorozat további olvasása.

A könyv olvasása közben többször is felmerült bennem: hiszen az a kis könyvecske jobb, mint a SZJG! 

Lídia 16 éves és egy év kihagyás után újra naplóírásba kezd. Méghozzá úgy, hogy a géppel írt sorokat kinyomtatja, a kinyomtatott lapokra rajzolgat és ragasztgat, és így kész művészeti alkotás is lesz egyben a naplója, ugyanis Lídia képregényrajzoló szeretne lenni, ha nagy lesz. 

Gyerekkönyvek három korosztálynak

Régen sokkal nehezebb volt könyvet választani, mint napjainkban. Vagy most a nehezebb, amikor akkora a kínálat, hogy egy könyvesbolt polcai előtt állva habozva nyújtjuk előre a kezünket és nem tudjuk eldönteni, melyik könyvet is vegyük le a polcról? Az biztos, hogy bőven van miből válogatni, és ha rászánjuk az időt, akkor szerintem nagy megelégedéssel jöhetünk ki egy könyvesboltból, ahol a legjobb karácsonyi ajándékokat szerezhetjük be.

Ebben a bejegyzésben három különböző korosztálynak való könyveket mutatok, az egészen kicsiknek egy szuper aranyos lapozót, a már nagyobbaknak, akik végig bírnak érdeklődéssel hallgatni fejezeteket is egy történetből egy kalandos mesét és a még nagyobbaknak, akik már maguk is olvasnak, egy szívet melengető kisregényt Jackról, akinek problémája sok kiskamasznak ismerős lehet. 

Wéber Anikó: Cseresznyeliget titka

Első olvasásom Wéber Anikótól Az osztály vesztese volt. Az a történet azért érintett közelről, mert amikor Titusz elolvasta a fülszövegét, azt mondta, hogy ez a könyv akár rólam is szólhatna. Tulajdonképpen megrázó volt, hogy ő is hasonlóképpen érzi magát az iskolában, mint a könyv főhőse.

A Cseresznyeliget titka egy kora délután érkezett, Titusz éppen hazajött az iskolából, elolvasta a fülszövegét és azt  mondta: Ez akár én is lehetnék, csak fiúban. 

Wéber Anikó jól ismeri a gyerekeket és az őket érintő problémákat, ezt már bizonyította az előző könyveiben is.

Takeshi Kitano: Fiú

Takeshi Kitano könyve egy szerény, csendes kötet, mely meglepően hatásosan mutatja be a japán kamaszfiúk lelkét és a kamaszkor, a gyermeki lét bizonytalanságait. Három egyszerű elbeszélés japán fiatalokról, amelyek egy-egy részletet mutatnak be ezeknek a gyerekeknek, fiúknak az életéből. Vágyaikról, gondolataikról, mindennapjaikról.

Japán egy nagyon érdekes ország, azt is mondhatnám, hogy egy teljesen más világ a mi szemünkkel nézve. Talán mégsem kell ezen csodálkoznunk, hiszen a világ másik felén fekszik, és az egzotikus, különleges, izgalmas, meglepő jelzők jutnak eszembe az országról. 

Anna Woltz: Gipsz, avagy hogyan szereltem meg egy nap alatt a világot?

A Pagony Kiadó Abszolút Könyvek sorozata fantasztikusan jól indult Anna Woltz könyvével. Anna Woltz neve nem volt ismeretlen számomra, három könyvét is olvastam már korábban, melyekről IDE, IDE és IDE KATTINTVA olvashattok. 

Mindet nagyon szerettem, már azokban is a kamaszok és a gyerekek voltak a főhősei, akárcsak ebben a könyvben, és olyan témákat érintett, amelyek számukra is elgondolkodtatóak, szórakoztatóak és fontosak. 

A kiadó Abszolút Könyvek sorozata olyan könyvek sorát ígéri, mely a 9-12 éves korosztályt célozza meg, nagyon olvasmányos, érdekes, izgalmas, lendületes, fiatalos témákkal, komoly tartalommal. 

Erich Kästner: A repülő osztály

Erich Kästner olvasási szempontból nagyon fontos író számomra. Életem első olvasott könyve Erich Kästnertől A két Lotti volt, és mondhatom azt, hogy a könyv elolvasásával úgy 8 éves korom körül meg is szerettem az olvasást. 

A repülő osztály nagyon sokszor nézett szembe velem a könyvespolcról, de valahogy sosem kerültünk közelebbi kapcsolatba.

Nógrádi Gábor: Lángoló nyaram

Nógrádi Gábortól akkor olvastam először, amikor a nagy gyermekeim még kisebbek voltak, úgy kb. 10-12 évvel ezelőtt. Akkor a Petepite és Az anyu én vagyok nagyon tetszett, azt gondoltam, hogy ez egy jól eltalált témájú gyerekkönyv, jókat nevetgéltem rajta.

Ezzel a könyvvel viszont sikerült igazán meglepnie, vagy inkább meghökkentenie a szerzőnek. A történet úgy nagyjából 7 nap eseményeit foglalja össze, amely 7 nap első napján a 15 éves Dávid, aki Magyaországról érkezett a szüleivel és a bátyjával a görög szigetre, megpillantja Dortét, a dán kamaszlányt és ott menten, a vacsoraasztalnál ülve beleszeret.

Acsai Roland: A betondzsungel könyve

"Egy nagyvárosi Maugli-történetet tartasz a kezedben" - hirdeti a fülszöveg. És valóban, azzal a különbséggel, hogy itt nem egy, hanem egyből két Maugli is van. 

Gólem, az állatkert farkasgondozója, a hatalmas óriás egy sötét éjszakán a folyóban, egy csónakban két csecsemőt talál. Egy fiút és egy lányt. Miután kimenti őket a jeges vízből magával viszi őket az állatkertbe. 

Szabó Borbála: Nincsenapám, seanyám

Ez egy eléggé különös könyv. Vagy inkább különleges és eredeti. Mondhatnám azt is, hogy regény a regényben, de a kerettörténet nem regény, inkább csak egy bevezető és egy levezető rész. 

A történet hőse egy tinédzserlány, akinek az életben minden összejött. Alkoholista anya, alkoholista nevelőapa, aki ráadásul még zaklatja, molesztálja is, egy tutyi-mutyi, felelősséget nem vállaló apa, egy kétszínű, önző testvér és egy nagymama, aki vagy buta, vagy csak annak tetteti magát. 

Győri Katalin: Kupak

Nyár

Ez a furcsa című könyv nagyon kellemes meglepetéssel szolgált számomra. Vékonyka is, nem is egybefüggő a története, hanem történetek folyamata egy 16 éves Kupak nevű fiúról, arról, hogyan tölti a nyári szünidőt, milyen dolgok történnek vele és milyen érzések dúlnak egy 16 éves fiúban. 

Ha hibát kellene mondanom, csak azt tudnám megemlíteni, hogy nagyon rövid volt, szívesen olvasnék még Kupakról, szerintem egy egész könyvet elbírt volna Kupak élete és gondolatai, de ha ennek a résznek Nyár az alcíme, akkor talán számíthatunk a további évszakokra is. Elolvasnám, az biztos. 

Fiona Gibson: Anya randizni kezd

Ez a könyv egy magamfajta anyukának most igen jólesett. No nem azért, mintha én is randizni akarnék,  de nagyon bele tudtam magam élni Alice helyzetébe, aki kamasz fiúk anyukája és több éve egyedül neveli őket, mégha az én helyzetem nem is ugyanez.

Alice negyvenedik évében jár, hétköznapi, átlagos munkája van, egy iskolában iskolatitkár, ahol a szülők, diákok és tanárok ügyes-bajos dolgait intézi. Ám emellett van egy kreatívabb munkája is, gyönyörű és finom habcsókokat süt otthonában, amit különböző boltokban vesznek át tőle és árusítják. A habcsók üzlet kezd fellendülni, egyre több megrendelése van, a fiai, akik 13 és 16 évesek, nyaralni készülnek az apjukkal, annak új feleségével és húgukkal, akit mindketten imádnak.