Madame Curie, Veled teljes a világ, Lizanka, A lélekdoki

Susanna Leonard: Madame Curie és a teremtő álmok

Most is éppen egy olyan könyvet olvasok, melynek központi témája, hogy mennyire nem látják szívesen a nőket a tudományban (1961-ben vagyunk és a Minden kémia ez a könyv). Marie Curie-nek az 1800-as évek végén még nehezebb dolga volt. 

Elképzelni sem tudták, vagy inkább akarták, hogy egy nő is lehet okos és intelligens, hogy részt vehet a tudományos kutatásokban, inkább kinevették és kigúnyolták a férfiak akkoriban az anyaságnál és a háziasszony szerepnél többre vágyó nőket. 

Ez a könyv Marie Curie életét kíséri végig, lengyelországi gyermekkorától egészen idős koráig megismerhetjük az életét, küzdelmeit a tanulás és a kutatások terén, szerelmeit, és élete nagy szerelmét Pierre Curievel kötött házasságát, gyermekeiket, családi életüket és közösen végzett kutatásokat. 

Megtudjuk, hogyan jutottak el a Nobel-díjig, és pontosabban belelátunk abba is, hogy tulajdonképpen milyen kutatásokat végeztek. 

Nekem nagyon tetszett ez a könyv, amúgy is szeretem a Kossuth Kiadónak ezt a nőkről szóló sorozatát, mert nagyon inspiráló és általában jó stílusban vannak megírva. Eddig ez a könyv a kedvencem a sorozatból. Ki is kölcsönöztem gyorsan a könyvtárból egy Marie Curie életéről szóló másik könyvet, amit a lánya Eve Curie írt. 

Kristin Hannah: Menekülés Alaszkába

Nagy lendülettel vágtam bele ebbe a könyvbe és hamar átéreztem Leni, a mindig különálló lány történetét, akinek édesapja vietnámi háborús veteránként nem találja a helyét a világban, nem tud megmaradni egy munkahelyen sem, és amikor ismét elveszti a munkahelyét, egy levelet kap régi katonatársa édesapjától, hogy fia ráhagyta az Alaszkában lévő házát és birtokát. 

Ernt tehát úgy dönt, költöznek, végre egyenesbe jöhet az életük, lelkesen pakolja fel családját, fiatal, csinos feleségét Corát és a tizenhárom éves Lenit egy kisbuszba. Alaszkában azonban kiderül, hogy nem igazán készültek fel ennek a gyönyörű, ámde kegyetlen tájnak a nehézségeire, tudatlanul vágtak bele a nagy kalandba.

Emma Robinson: A férjem lánya

Ismét egy szívszorító regényre bukkantam, mely az anyaságról szól, illetve arról, hogy milyen egy olyan nő élete, aki nyíltan vállalja, hogy nem szeretne gyereket, mert soha nem érezte magát anyatípusnak és nem is érzi magában az olthatatlan vágyódást a gyermek után. 

Igen ám, de mi történik ezzel a nővel, Rebeccával, ha egy este becsenget a férje volt barátnője és azt állítja a kezét fogó négyéves gyerekről, hogy a férje kislánya. 

Rebecca és Jack öt éve házasok, elégedettek az életükkel, a munkájában és magánéletében is tökéletességre törekvő, mindent alaposan megtervező Rebecca sikeres, boldog életet tudhat magáénak és az a tény is megnyugtatja, hogy Jack sem szeretne gyereket.  

Lucy Maud Montgomery: Anne karácsonya

Ezt a könyvet karácsonyi hangolódós olvasmánynak választottam ki a könyvtárban  és tökéletesen hozta a tőle elvárt élményt és történeteket. Azt a békés, bájos hangulatot, amit az Anne könyvekben is kaptam a szerzőtől, megtaláltam ezekben az ünnepi novellákban is. 

A könyv előszavából megtudjuk, hogy Lucy Maud Montgomerynek 1972-ben előkerült egy tizenkét kötetre rúgó novellagyűjteménye, melyre Rea Wilmhurst, könyveinek későbbi szerkesztője, az írónő nagy rajongója bukkant rá. A fia segítségével, - aki egy felsorolást is átadott Rea Wilmhurst-nek -, azonnal kutatásba kezdett, hogy megkeresse azokat az írásokat és novellákat is, amelyeket a szerző sosem tett bele egyik könyvébe sem.

Ecsédi Orsolya: A baj nem jár egyedül

Pokkernapló 2.

Végre-végre, megjelent a Pokkernaplók második része! Nagyon megkedveltem Gonit, a kis ördögfiókát, Ecsédi Orsolya Meleg a helyzet! című könyvében. Egy vidám, ötletes, kreatív olvasmány volt a Pokkernaplók első része, és biztos voltam benne, hogy most sem fogok csalódni. 

"Kedves Naplóm, most kicsit könnybe lábadt a szemem. Mert itt viszont egy csepp meleg sincs, nemhogy pokoli hőség. Ronda, ködös november van, és a Tompa Tamásban csak akkor indítják be a fűtést, amikor a szülők már tömegével írják a panaszos leveleket, hogy a sebészeti ügyeleten kellett ellátni gyermekük lefagyott ujjait."

Barbara Cantini: Halálka és Stéphanie: Savanyú uborka csokoládéval

 Barbara Cantini: Halálka

A történet, amin meghalsz a nevetéstől

Szerencsére nem haltam meg (upsz, tudom, nem túl jó poén, de annyira adta magát...:D), de nagyon jól szórakoztam és nagyon szerettem ezt a történetet. Halálka, a zombilány a szívembe lopta magát, pedig sosem szerettem a zombis történeteket, sem könyvben, sem filmben. 

De ezt a morbid kis mesét nem lehet nem szeretni. Először is nagyon aranyos az illusztrációja és éppen annyira vicces, mint a történet. Halálka, eltekintve attól, hogy egy zombi, egy magányos kislány, aki nénikéjével él egy roskatag villában. 

Eszes Rita: Rókatündér

Egy számomra kedves könyvklubban olvastam Eszes Rita könyvéről, így gyorsan megnéztem a könyvtárban és még várnom sem kellett rá, éppen a polcokon csücsült. 

A kicune【狐 (きつね)】 japán szó, jelentése róka. Eredetileg a sintó vallás segítőkész, kedves, róka alakú istene. Sok japán népmesében megtalálható az alakja. A kicunék a legismertebb jókaiok közé tartoznak, szerepük azonban a különböző történetekben sokszor teljesen más. Van, amikor átverik, becsapják az embereket, de van, amikor védelmezik őket, és vannak esetek, amikor az illető szeretője, felesége személyében jelennek meg. A japánok a legtöbb rókának különleges tulajdonságot tulajdonítanak, nem csak a rókaszellemeknek. (Forrás: Wikipédia)

Sarah McCoy: Marilla a Zöld Oromból

Akinek ismerős a Marilla név és a Zöld Orom, az valószínűleg olvasta az Anne-könyveket, vagy látta a filmeket, és talán éppen annyira kíváncsi volt vagy lehet erre a könyvre, mint én.

Kíváncsi arra, hogy Marilla és Matthew, a szeretnivaló testvérpár hogyan maradtak ketten Zöld Oromban, miért nem alapítottak családot, hogyan jutott el az életük odáig, ahonnan megismertük őket. Meg is tudtam mindent, sőt még sokkal többet is, mint vártam. 

Prince Edward szigete - a békesség, a szeretet, a bajtársiasság és összetartás helye, ezek maradtak meg bennem az Anne-könyvekből. Most örülök, hogy nem olvastam még el mindet, mert így ismét visszatérhetek majd Avonlea-be és a szigetre, amikor olvasom majd az elmaradt részeket. 

Ecsédi Orsolya: Meleg a helyzet!

Pokkernapló 1.

Figyelem, figyelem! Ha ez a sorozat így folytatódik, akkor egy jó ideig biztosít remek kikapcsolódást, sok mosolyt és nevetést. Ecsédi Orsit ismerve pedig nem is folytatódhatna másként, eddig minden könyve nagyon eredeti, vicces és szórakoztató volt. 

Kiváló érzékkel szól a könyvbéli korosztályhoz, de Gonival konkrétan azok is tudnak azonosulni, akik nem ebbe a korosztályba tartoznak, mondhatnám azt is, hogy nem ebben a világban élnek, mert Goni is messziről érkezett, pontosabban a pokolból, neki is meg kell tanulnia mindent, amit a földi korosztálya tud, hogyan élnek, gondolkodnak, hogyan viselkednek. 

Én úgy imádom Gonit!! De ki is ő és honnan jött? Tényleg a pokolból?

Marie-Aude Murail: A lélekdoki

A megváltó 1. évad

Ismét egy fantasztikus könyvélmény! Marie-Aude Murailtól nem ez az első olvasásom. A Lakótárs kerestetik könyvéről a blog  első bejegyzései között olvashattok, nekem is érdekes volt újraolvasnom. Az a könyv családi kedvenc lett. 

Az Oh, boy-ról nem tudom, miért nem született blogbejegyzés, pedig az is nagyon-nagyon tetszett és a Lakótárs kerestetik után olvastam. A Tartós hullámról van fent bejegyzés, a címre kattintva el is olvashatjátok. Tulajdonképpen az összes magyarul megjelent könyvét elolvastam a szerzőnek, és ha ennyi könyv alapján kedvencnek jelölhetek valakit, akkor Marie-Aude Murail a kedvenc szerzőim egyike.

Bálint Erika: A nap csókja

Az 50 év férfiak és nők életében is kritikus lehet, mely megviseli az embert, hiszen sajnos úgy általában mindannyian félünk az idő múlásától, de úgy hiszem, talán a nők kerülnek nagyobb hátrányba az idő múlásával. 

Nemcsak a lelki tünetekkel kell megbirkózniuk, hanem testi tüneteik is nehezebbé teszik a napjaikat, és ha még a családi életükben, párkapcsolatukban is negatív változás következik be, akkor végképp maguk alá kerülnek, elveszíthetik önbizalmukat.

Ecsédi Orsolya: Banyavész

Kell egy csapat 1.

A történet három gyerekről szól, akik már talán nem is szeretik, ha gyereknek nevezik őket. Hiszen már ötödik osztályba járnak, talán illene őket kiskamaszoknak nevezni. Lehet, ezt is utálnák. Mint ahogyan a meséket is utálják mind a hárman. Teljes szívükből. Ugyanis, ahogyan szépen nőttek, nődögéltek, rájöttek, hogy a mesék hazudnak. 

Nem léteznek tündérek és manók, tüzet okádó sárkányok sincsenek, királylányok és királyfiak sem kószálnak az utcákon. 

Így mi maradt nekik? Az iskola, meg az utált dolgozatok. Kamaszokhoz illően nem szeretnek szinte semmit, a saját környezetükben sem jó nekik semmi. 

Ecsédi Orsolya: Cirrus a tűzfalon

Egy rendbontó vírus kalandjai

Nem árulok el nagy titkot azzal, hogy háromgyerekes anya létemre nagyon szeretem a gyermek- és ifjúsági könyveket (is). Régebben azért olvastam sok gyerekkönyvet, hogy kiválasszam a gyerekeim olvasmányait, vagy legalább valamennyire terelgessem őket a gyermek- és ifjúsági irodalom egyre bővülő kínálata között. 

Ma már nem szükséges terelgetni őket, mivel ketten már átléptek a felnőtt kategóriába, Titusz pedig állandó látogatója a falu könyvtárának, bizonyos időközönként elszalad, 5 percre van tőlünk és egy könyvvel tér haza. 

Thriller csütörtök: főszerepben a kék thrillerek

Egy érdekes, de annál jelentéktelenebb könyves felfedezésem: nagyon sok thriller jelenik meg kék, vagy kékes árnyalatú borítóval. 

Ti észrevettétek már ezt? :)

És akkor most jöjjön is három (!) kék thriller, amiket mostanában olvastam el:

Sara Pennypacker: Pax

Pax és Peter, róka és ember története ez a csodálatosan szép könyv. Ha az első mondattal mindent el lehet árulni, én ezennel el is árultam a véleményemet erről a könyvről. Imádtam, ám hatalmas feszültséggel olvastam, mert nagyon drukkoltam nekik.

Peter kicsi korától neveli Paxot, akit az erdőben talált elárvulva, elválaszthatatlanok voltak ők ketten, a fiú el sem tudta képzelni, hogy volna ok, amiért ő elhagyná hű társát, Paxot.

A fiú az édesapjával él, aki bevonul a hadseregbe, ezért fiát a háromszáz mérföldnyire élő nagyapjához küldi. De előtte Peternek szabadon kell engednie Paxot, mert az apja nem engedi, hogy magával vigye.

Marie-Aude Murail: Tartós hullám

A szerzőtől nagy kedvencünk családilag a Lakótárs kerestetik (értékelésünket a címre kattintva elolvashatod), de az Oh, boy-t is elolvasta mindenki. Az elsőn sokat nevettünk, a másodikon meghatódtunk. Kíváncsian vártam, hogy a Tartós hullám melyik könyv mellé sorolható be.  Egyikbe sem, Marie-Aude Murail egy teljesen más témát hozott nekünk ezzel a könyvével.

Mégpedig az elfogadást, önmagunk vállalását, kitartást a céljaink mellett, akkor is, ha nehézségekbe ütközünk. Szól szülőknek és kamaszoknak. Szülőknek azért, mert megmutathatja, hogy milyenek ne legyünk a gyerekeinkkel. 

Kastélyok, rejtélyek, gyilkosságok és leányiskolák

Libba Bray: Rettentő gyönyörűség

Gemma Doyle-történetek 1.

Libba Bray A Látók sorozata nagyon a szívemhez nőtt, mint már akkor is leírtam, nem gondoltam volna, hogy egy természetfeletti young adult sorozat és én, ilyen jó barátságot köthet, a bejegyzéseimet a sorozatról itt és itt tudjátok elolvasni. De mivel most éppen A Látók sorozat harmadik részére várok, arra gondoltam, hogy miért ne adhatnék egy esélyt Libba Bray egy másik sorozatának is, így került a kezembe ez a könyv.

Matt Baglio: A rítus

Egyetlenegy ördögűzős filmet láttam, s könyvet is csak egyet olvastam a témában, mind a két alkotás fikción alapuló történet volt, így nagy izgalommal vágtam bele ebbe a dokumentumregénybe, mely egy amerikai katolikus pap, Gary atya ördögűzővé válását követte nyomon, az ördögűző tanfolyamtól kezdve (úgy ám!), egészen az ördögűzésekig.

Egy ilyen könyvet olvasva, azt hiszem normális, hogy olyan kérdések merülnek fel bennünk, amikkel amúgy egyáltalán nem foglalkozunk napi szinten

Hiszek Istenben, egyáltalán hiszek valamiben? Mit jelent számomra a vallás?

Kristin Hannah: Szentjánosbogár lányok

A könyvre a molyos figyeltjeink öt csillagos értékelései által figyeltem fel. Aztán elolvastam a fülszöveget, megláttam, hogy a történet a hetvenes évek elején játszódik (ami, ugye még majdnem a hatvanas évek), a még több öt csillagos értékelést, és mivel voltak már jó tapasztalataim aranypöttyös könyvekkel, ezért úgy döntöttem, vágjunk bele.

A történet elején megismerünk két tizenéves fiatal lányt, akik mindketten kilógnak egy kicsit a sorból. Katie Mularkey, aki szerető családban nőtt fel, kilóg a kortársai közül és nagy könyvmoly, a szöges ellentéte Tully Hartnak, aki szintén kilóg a többiek közül, de teljesen más okokból, mint Katie.