Susanna Kearsley: Az emlékek háza

Erről a könyvről egy olyan cikkben olvastam először, amely időutazásos regényekről szólt, és mivel különösen szeretem ezt a témát, azonnal kerestem is a könyvtárban. Ha szeretitek ti is az időutazós történeteket, ajánlom ezt a könyvet, mert szerintem fantáziadús megoldással utaztatja a szerző a könyv főhősét, Julia Beckett-et a múltba és vissza a jelenbe. Úgy gondolom, ez a legnehezebb része egy ilyen könyvnek abból a szempontból, hogy az olvasó is elhiggye és ne érezze erőltetettnek. 

Legelőször a jelen tetszett meg, s annak szereplői lopták magukat a szívembe, akiket akkor ismertem meg, amikor Julia beköltözött egy régi vidéki házba, amely már évtizedek óta hívogatja, és szépen lassan megismerte a falu lakóit.

A házat kezdettől fogva körbelengi valami titokzatosság, amit az is tetéz, hogy Juliával furcsa dolgok történnek. Egyszer csak a 17. századi Londonban találja magát, Mariana a neve, majd ezután egyre gyakrabban fordul elő, hogy váratlanul a múltba utazik, majd egy idő után arra is rájön, hogyan tudja ezt valamennyire befolyásolni. 

Nem is tudom, hogy időutazás vagy inkább reinkarnáció volt ez, vagy inkább a kettő keveréke, mert Julia nem önmaga volt a 17. században, hanem egy Mariana nevű lány, tehát inkább egy reinkarnációs időutazás volt, ami meglehetősen különös és érdekes összefonódása a regénybeli szereplők életének.

Julia a jelenben könyvillusztrátor, Londonból költözik vidékre, amikor nagynénjétől nagyobb összeget örököl. 

Mariana szintén Londonból költözik vidékre, éppen abba a házba, de ő a pestisjárvány miatt keres menedéket érzéketlen nagybátyja házában. Julia próbál rájönni, hogy miért kerül időnként Mariana életébe, mi dolga van neki abban a korban, miközben egyre jobban bevonódik abba az életbe, megszeret embereket, különösen egy bizonyos ember kerül közel hozzá. 

A jelenben Julia kellemes barátságokat köt a faluban élő fiatalokkal, a múltban tett látogatása miatt nagyon érdekli a falu történelme, ezért szívesen látogatja meg a faluban lévő kastélyt és uradalmat, amelynek lakója nagyon kedvesen mutat meg a lánynak mindent és mesél a kastély történetéről is. 

Mariana élete lassanként elkezdi befolyásolni Julia életét, és a múltban meg kell történnie bizonyos dolgoknak, hogy Julia is saját életét élhesse, a saját érzelmeit érezze és ne legyen teljesen összekeveredve. És mint már említettem az elején, mi olvasók viszont nem voltunk összekeveredve, soha nem kellett találgatnom, hol járok éppen, és nem éreztem semmi kényelmetlenséget az időváltás miatt.

Egy kellemes, romantikus olvasmány, egy elbűvölő mese, melyben hamar otthon érezzük magunkat, néha a kíváncsiság hajt előre bennünket, néha az izgalmak, de legtöbbször egyszerűen csak jó olvasni, annyira élveztem ezt a vidéki környezetet, a házat, a kastélyt, a tájat és az ott élő embereket. Hamar a szívemhez nőttek, sajnáltam, hogy el kell válnom tőlük, a jelen eseményei határozottan kellemesebbek voltak és a végére még egy meglepetést is tartogatott nekünk a szerző. 

Bea

"(...) éljük az életünket szerelemben, mert az életben megszabott időnk óráról órára múlik el,
míg csak a megbánás marad."

*****

"Az élet lényege a változás, és mindig előre kell lépnünk,
különben a lélek elfonnyad és elhal."

*****

"Ha nem keresed a múlt tanulságait, a múlt fog téged megkeresni."