A következő címkéjű bejegyzések mutatása: képregény. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: képregény. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. július 10., szerda

Stan Lee: Fantasztikus életem


A fiúk annyira megörültek ennek a könyvnek, hogy gyorsan elhappolták előlem. Szerencsére éppen ennyire gyorsan el is olvasták, így most én olvashatom végre. Nagyon tetszik nekem is, de én még nem végeztem vele, így azt gondoltam, hogy most olvassátok el, mit gondolnak a fiúk erről a képregény-könyvről.

Titusz:

A cameók királyáról, és rengeteg híres karakter megalkotójáról kaptunk egy képregényt, ami az életéről szól. Én Marvel rajongóként, csak úgy faltam a lapokat. 

2018. január 16., kedd

Levi & Sinonimo: Királyok és keresztek

Képes krónikák

Akik rendszeresen olvassák a blogot, találkozhattak már képregényekről szóló értékelésekkel, és azt is tudhatják, hogy nagy rajongójuk vagyok. 

Természetesen nem egy könyvhöz kell hasonlítani őket, hanem egy teljesen külön műfajként kezelni, amelyben a kép és a kevés szöveg  - jó esetben - ugyanúgy el tudnak vinni magukkal, mintha egy jó könyvet olvasnánk. 


2017. január 20., péntek

Kimondhatatlanul

Szerzők: Pierdomenico Baccalario, Alessandro Baronciani, Lodovica Cima, Sara Colaone, Antonio Ferrara, Silvana Gandolfi, Beatrice Masini, Luisa Mattia, Antonella Ossorio, Guido Sgardoli, Fabrizio Silei és Paola Zannoner

12 író kapott 12 szót érzelmekről. Érzelmekről, melyek mindannyiunkban ott vannak. Nem mondhatták ki a kapott szót. Mert van, amit kimondhatatlanul nehéz kimondani. Írniuk kellett róluk. Született 10 novella és 2 képregény.

A fülszöveg gépelése közben jöttem rá, hogy az a bizonyos szó, az az érzelem tényleg nem hangzott el konkrétan egyik novellában sem, mégis teljesen ott volt az írásban, én is éreztem a szereplőkkel együtt. Nagyon érdekes játéknak tartanám azt, hogy először a novellát olvasnánk el és utána kitalálnánk a bennük megbúvó érzelmeket, és ezekből kiszűrnénk a legfőbbet, amely a címadó érzés lehetne. Vajon kitalálnánk-e? Vagy néhányan már annyira együtt élünk mi magunk is néhány megírt érzelemmel, hogy észre sem vesszük, hogy ott rejtőzik bennünk és formálja a mindennapjainkat? 

Felnőttként olvasva is nagyon tetszett ez a könyv, de azt gondolom, hogy a novellák egytől egyik alkalmasak lennének kötelező olvasmánynak kiskamaszok és középiskolás fiatalok részére. Segítségükkel talán nagyon sok problémát meg lehetne beszélni, miközben a szereplők tetteit és gondolatait vennék nagyító alá, a fiatalok talán sok mindenre ráismernének a saját életükből, a saját érzéseikből és talán még arra is rájönnének, hogyan lehetne úrrá lenni egy-egy kínzó gondolaton, nehézségen. 

Azt nem írom, hogy arra is rájönnének, hogy nem is olyan nagy dolog, mert igenis nagy dolog és komolyan kell venni, mert abban az időszakban a fiatalnak talán élete legnagyobb problémáját okozza az a bizonyos érzelem, amely eluralkodik rajta, amelynek megoldásában esetleg még segítségre is szorul.

Éppen ezért a fiatalokon kívül, ajánlom a szülőknek is, időnként nagyon elgondolkodtató történeteket olvashatunk, felidézhetjük saját - soha el nem múló, haha - fiatalságunkat is, eszünkbe jutnak majd saját hasonló érzelmeink, az első (vagy második) szerelem, az elnyomhatatlan vágy valami - vagy valaki - után  (húú, én ezt le sem merem írni, Anyukám talán tudna erről beszélni, hogy az eszelős vágyam következtében, milyen követelőző voltam időnként, itt természetes valami utáni vágyról beszélek:)), a szégyen, mert valaki megalázott annyira, hogy egy életre beléd ivódott,  a félénkség, amit mindig próbáltál magadban elnyomni, több-kevesebb sikerrel. A fájdalom című képregény elolvasása után végiggondolhatod, hogy neked mi volt életed legnagyobb fizikai fájdalma, ami azért mindig párosul egy kis lelki fájdalommal is, vagy az Öröm című képregény elgondolkodtat, hogy milyen öröm ért, ami hirtelen jött, mint valami megvilágosodás és boldog lettél tőle.

Nagyon érzelemdús történeteket olvashattam, mindegyik nagyon tetszett, volt azonban egy-két különösen nagy kedvencem,  a félelem megjelenítése,  Andreas a 14 éves földrengést átélt fiú történetében nagyon erős hatást tett rám, a bátorság megtalálása pedig a törpe növésű, fantasztikusan zongorázó Michel személyében igencsak megdolgoztatott, mindamellett, hogy kiváló, mozgalmas történet volt, imádtam, akár egy egész regényt el tudtam volna Michel életéről olvasni. 

A bűn novellája nagyon emberi, a beskatulyázás hatása és következményei két fiatal életére elszomorító volt, ugyanakkor a végére felszabadító, a féltékenység története pedig bebizonyította, hogy ez egy sötét érzelem és nem sok jót szül, ha ezzel az érzéssel vagyunk kénytelenek együtt élni.

Nagyon érdekes szempontokból láthatjuk a könyvben megörökített 12 érzést, a vágyat, a szégyent, a félénkséget, a fájdalmat, a szerelmet, a kétségbeesést, a félelmet, az örömöt, a bátorságot, a bűnt, a féltékenységet és a gyűlöletet az emberi életekben megjelenni, belekúszni a mindennapokba, látni azoknak a hatását, és a fiatalokat, akiknek az életét alakítják, változtatják, javítják vagy éppen nehezítik ezek a - tulajdonképpen - csöppet sem különleges,  hétköznapi érzések meglehetősen elgondolkodtató volt.


A novellák és képregények szerzői Olaszországban mindannyian ismert írók, illusztrátorok, ifjúsági és felnőtt regények szerzői, van köztük tanárnő, egyetemi professzor, fordító, blogger és még egy állatorvos is.  Olvassátok el ezt a fiatalos, eredeti hangú novellaválogatást, nekem nagyon jó olvasmányélmény volt.

A könyvet köszönöm a Betűtészta Kiadónak!

10/10

Bea

2016. április 6., szerda

Képregények

Gárdonyi Géza - Korcsmáros Pál: Egri csillagok
Gárdonyi Géza Egri csillagok című művéből, Magyarország Nagy Könyvéből Korcsmáros Pál 1959-ben rajzolt képregényt. Közel két évtized története tárul elénk, amely a hatalmas túlerővel aratott egri végvári győzelemmel zárul. A képregény nemcsak gondosan felépített historikus korrajz, hanem igazi kalandregény, hősi és szerelmi történet is egyben.

Tulajdonképpen a fiúknak hoztam ki a könyvtárból, mivel nagy képregényrajongók, időnként ők maguk is készítenek egyet-egyet. Belenéztem, és annyira elbűvöltek a rajzok, hogy először azokat tanulmányoztam jó ideig, aztán ha már a kezemben volt, gondoltam elolvasom. Érdekes volt ilyen formában viszontlátni az Egri csillagok történetét, és ami meglepett, így is kerek, egész volt a történet. Sok év távlatából az ember már nagyjából amúgy is csak egy tartalmi kivonatra emlékszik egy-egy könyvből. Ez a képregény éppen ezt tartalmazta, és nagyon tetszett nekem. Elolvasás után mégegyszer áttanulmányoztam Korcsmáros Pál rajzait,  imádom őket, az sem zavar, hogy fekete-fehérek. (10)

Sarlós Endre: Szigetvár ostroma - 1566
Magyar történelmi képregény a világ leghősiesebb csatájáról. A kereszt harca a féldhold ellen.
A szigetvári vár sok török támadást élt át. E támadások közül a legnevezetesebb, amelyet 1566 nyarán hajtottak végre a törökök. A várnak akkor Zrínyi Miklós volt a kapitánya, aki 2300 katonával védelmezte a várat. Sokan hősi halált haltak ebben a csatában, a törökök a várat elfoglalták, de nyugaton a Szigetváriak véráldozatát nagy jelentőségűnek tartották. XIII. Lajos francia király miniszterelnöke, Richelieu így ír egyik levelében:
„Csodára volt szükség, hogy a Habsburg birodalom fenn maradjon és ez a csoda Szigetváron történt meg. Itt dőlt el a kérdés, hogy kereszt, vagy félhold nyomja-e rá egész Európára évszázadokig a bélyegét.”

Ez a képregény annyira profi munka, hogy még engem is levett a lábamról, pedig a történelem nem tartozott a kedvenc tantárgyaim közé. Ott lehettem a szigetvári csata sűrűjében, beleláthattam a törökök táboraiba és a szervezkedéseikbe, és ott voltam a várban is, Zrínyi Miklós mellett. Megtapasztaltam a magyar vitézek bátorságát és hősiességét, teljesen beleéltem magam a csatába, és jobban el tudnám most mesélni a csatát, mint amikor az iskolai tanulmányaimban kellett számot adnom róla. A tananyag mellé a csaták és más fontos jelentőségű események ilyenféle feldolgozása nagyon hasznos segédlet lenne, a gyerekek sokkal gyorsabban és jobb kedvvel szippantanák magukba az ismereteket (10) 

Rejtő Jenő - Korcsmáros Pál: A három testőr Afrikában

Csülök, Tuskó Hopkins és Senki Alfonz kalandjai a légióban, szökéssel, kalandokkal, sok-sok verekedéssel. Remek poénok, nagyszerű rajzok, jól kitalált karakterek jellemezték ezt a képregényt. Jól szórakoztam, sokat nevettem, remek kikapcsolódás volt. (10) 
„A Grand Hotel egyik asztalánál négy különböző nemzetiség képviselője van jelen: egy amerikai gyalogos, egy francia őrvezető, egy angol géppuskás és egy orosz hússaláta. A hússaláta egészen kitűnő, és ezen a tényen az sem változtat, hogy egy kevéssé használt lámpabél volt benne.”

Bea

2015. július 16., csütörtök

R.Goscinny-A.Uderzo: Asterix képregények

Asterix, a gall
Asterix és Kleopátra
Asterix a helvéteknél


Ismét három képregény, amit azért (is) olvastam el, mint már a Lucky Luke bejegyzésnél is írtam, mert rájöttem, hogy remek kikapcsolódás két komolyabb /rendes :)/ könyv között. A fiúk jókat nevetgéltek rajta olvasás közben, én pedig emlékeztem arra, hogy milyen jó volt velük együtt nevetgélni, amikor elolvasás után megbeszéltük a poénokat. Az Asterix képregények is tele vannak jobbnál jobb poénokkal, Asterix és Obelix ügyefogyottsága igazán szórakoztató. 

Az Asterix, a gall a kezdő történet, amikor megismerjük a szereplőket, persze egy kalandba ágyazva, bár a nevek között vannak eltérések a filmhez képest.

Az Asterix és Kleopátra részben egy palota építése körül folynak a bonyodalmak és ármánykodások, említésre méltó és sokat emlegetett Kleopátra fitos orra.:)

Az Asterix a Helvéteknél című történet pedig a római kormányzók visszaéléseit és dorbézolását mutatják be, ahol természetesen hőseink ismét a jó oldalon állnak és segítenek egy megmérgezett római ellenőrnek, sok kalanddal és humorral átszőve.


Bea

2015. július 13., hétfő

Goscinny - Morris: Lucky Luke kalandjai

A 20. Lovasezred
A fejvadász 
Daltonok a hóviharban


Szintén fiúknak kölcsönzött könyvek, azaz képregények.  Első találkozásom Lucky Luke-al igazán szerencsésen alakult. Gondoltam, jól megnézem magamnak ezt a fickót. Hamar belopta magát a szívembe magabiztosságával, jóképűségével, jó szívével, kedvességével. Megszerettem a lovát Jolly Jumpert is, és a különböző részekben melléjük csapódó vicces figurákat. 
Ilyenek voltak  a 20. Lovasezredben az indián törzsek törzsfőnökei és az ő füstjelzéseik, Ming Li Fu a kantoni mosodás, Kéttollas Róka (akiből a végére Émelygő Róka lett), A Fejvadászban szintén az indiánok, Kis Hal Kés és társai voltak a legfőbb mókamesterek, a Daltonok a hóviharban című részben pedig jót szórakoztam szegény, ügyefogyott Dalton (bocsánat Jones:)) fivéreken.
Máskor is kölcsönzök majd a fiúknak Lucky Luke képregényeket. :)

Bea