A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Böszörményi Gyula. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Böszörményi Gyula. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. augusztus 8., szombat

A Hónap Könyve(i) júliusban

Ebben a rovatban kiválasztjuk a hónap három legjobb könyvét. Főleg olyan könyvek ezek, amiket mind a ketten elolvastunk, azaz annyira tetszett egyikünknek, hogy ajánlotta a másikunknak. :)

Akkor lássuk  július könyveit.
Nem tudtunk csak három könyvet kiválasztani. :) 
A sorszámozás nem jelent sorrendet :)

Ismét bebizonyosodott, hogy általában egyezik a véleményünk a könyvekről. Volt már azért kivétel, de ez most nem az. :) Az alaptörténetet az indián varázslatok, mesék, és az utánozhatatlan szereplők tették egyedivé.




Néha nekem is befolyásolja véleményemet a borító, bár nem olyan mértékben, mint Zsófiét, mert én ilyen téren azért több tapasztalattal rendelkezem, (már csak azért is, mert jó pár év előnyöm van Zsófival szemben (úgy egy anyányi:)), ezért igyekszem nem hinni a borítóknak. Persze azért azt be kell látnom, hogy egy jó címlap már fél siker. Egy rossz borító nem jelenti azonban azt, hogy egy rossz könyvet fogok olvasni.  Ennyit a borítókról, annál is inkább, mivel ebben az esetben teljesen közömbös volt számomra, sőt a könyvről sem tudtam  semmit.
Így teljesen "szűz" , vélemény nélküli fejjel kezdtem bele az olvasásba, és nagyon hamar kialakult az a véleményem, hogy ez a könyv nekem nagyon tetszik. Eleanorral nagyon tudtam azonosulni, mert én is mindig úgy éreztem az iskolában, hogy valamiért kilógok a sorból, nem tudok beolvadni a divatos lányok tömegébe, és ki ne álmodozna egy ilyen barátról, aki szintén nem átlagos,  mint Park.  Nagyon szép könyv volt.

Itt Zsófinak kellene egy pár szót írnia :), de kicsit el van csúszva az olvasnivalóival és még nem került sorra nála Böszörményi Gyula könyve.  Ragaszkodtam hozzá azonban, hogy ez a könyv is felkerüljön a hónap könyvei közé, biztos vagyok benne, hogy Zsófi utólag egyet fog érteni velem.


Zsófi ajánlásával kezdtem el olvasni a könyvet, aki rajong az angol helyszínekért, az igazi angol szereplőkért, így hát nyilvánvaló, hogy neki nagyon tetszett. Bennem nem volt ezidáig ilyenfajta rajongás, de Pettigrew őrnagy felülmúlta minden várakozásomat!! A szarkasztikus humorával és a női nem iránti tiszteletével kedvenc szereplőim sorába lépett.



Ismét Zsófi nélkül sorolom a hónap könyvei közé ezt az állatok iránti tisztelettel és szeretettel teli könyvet.

Ebben a hónapban viszonylag sok könyvet sikerült elolvasunk, így a bőség zavarával küzdünk.  Szívem szerint megemlíteném még Paula Daly: Milyen anya az ilyen? című könyvét, Michael Morpurgo összes könyvét, ami júliusban felkerült a blogra, és Veronica Rossi: Végtelen ég alatt című disztópiáját. Stephen King Blaze című könyve is figyelemre méltó és nekem Rachel Joyce: Ellopott pillanata is tetszett. Szóval ők a különdíjasok. :))

A Hónap Könyve(i):

(Az eredeti bejegyzésekért csak kattints a címekre.)

2015. július 22., szerda

Böszörményi Gyula: Leányrablás Budapesten /Ambrózy báró esetei 1.

Budapest, 1896. 
A békebeli Monarchia minden zugából tízezerszám tódulnak az emberek, hogy megcsodálják az ezeréves Magyarország egybehordott kincseit. Köztük van a Marosvásárhelyről érkezett, 16 éves Hangay Emma kisasszony is, akinek a rendezvények második napján nyoma vész.

Nagyon sok jó véleményt olvastam a könyvről, ezért gyorsan előjegyeztem a könyvtárban és viszonylag hamar hozzám is került. Imádok lomtalanításkor a kirakott dolgok között kutakodni. A családom többi tagja cikinek tartja, de én árgus szemekkel vadászok olyankor régi dolgokra. Így tettem szert régi, kopott, faragott lócára, felnyitható tetejű hokedlikre, régi képkeretekre, katonaládákra és öreg bőröndökre.  A könyv olvasásakor hasonló jó érzés fogott el, mint amikor a régi dolgok között kutakodok, vagy amikor itthon csodálom őket. A régies szavak "meztélláb", a "sifonér", szalmával töltött ágyak, a magasra pakolt dunyhák mind-mind imádott nagymamámat juttatták eszembe, ő használta hasonlóan a szavakat, a hajadonfőtt, a sajtalan, a szoldavíz , a stelázsi, ándungos amiket ő nap, mint nap mondott ma már szállóigévé váltak a családunkban.:)
Ilyen emlékeket, hangulatokat idézett fel bennem ez a könyv, nagyon jó volt a régi, ízes beszédet olvasni, megmosolyogtattak a szegénysorból származó, egyszerű szereplők. Emellett még a történet is izgalmas volt, nem is tudtam nagyon letenni. A szereplők is nagyon szerethetőek voltak, tetszettek a lábjegyzetek is, amiben kicsivel többet megtudhattunk bizonyos nevű és foglalkozású szereplőről, még akkor is, ha több közös vonás nem is volt bennük a könyvbeli alakjukkal. Mégis valamiféle tisztelgés ez a régmúlt emberei iránt, nosztalgia a régi, igazabb életre. Szerettem Ambrózy báró morcos alakját is,  mert tudom, hogy sokkal több rejlik a személyiségében, mint amit ebben az első részben láthattunk, és mint amit a 17 éves Hangay Mili látott benne. Kedvencem volt még Terka néni, és Agáta mama is. Kaméleonka is igazán egyedi szereplő volt, kíváncsi vagyok megtudunk-e még valamit róla, el tudnám képzelni... Tóni és a Donnert cirkusz is a szívemhez nőttek. 
Hangay Mili minden szeleburdisága, makacssága ellenére is nagyon kedves bájos figura volt, és igazán egyetértettem vele abban, amit Ambrózy báró viselkedéséről gondolt.

Nagyon sok minden jót írhatnék még erről a könyvről, ami a kedvencek közé is kerül, de inkább olvassátok el. :)
Egyetlen hibát tudok felróni Böszörményi Gyulának, az pedig az, hogy nem írta meg és adta ki rögtön a második részt is. :)

10/10

Bea