Három jó könyv?

Az utóbbi időben nagyon eltűntem a blogról, úgyhogy ideje visszatérnem, mert olvasni olvastam ám, csak írni nem írtam. Nem is tudom miért, úgyhogy nézzük is azt a három könyvet! :)

Kastélyok, rejtélyek, gyilkosságok és leányiskolák

Libba Bray: Rettentő gyönyörűség

Gemma Doyle-történetek 1.

Libba Bray A Látók sorozata nagyon a szívemhez nőtt, mint már akkor is leírtam, nem gondoltam volna, hogy egy természetfeletti young adult sorozat és én, ilyen jó barátságot köthet, a bejegyzéseimet a sorozatról itt és itt tudjátok elolvasni. De mivel most éppen A Látók sorozat harmadik részére várok, arra gondoltam, hogy miért ne adhatnék egy esélyt Libba Bray egy másik sorozatának is, így került a kezembe ez a könyv.

Alan Bradley: A titokzatos bábjátékos

Flavia de Luce, a veszélyesen intelligens tizenegy éves lány szenvedélye a kémia. Zsenialitását gyilkosságok megoldására használja Bishop's Lacy-ben. Hű társa a nyomozásban Gladys, a kerékpárja. Elszántságát pedig csak gonosz nővéreinek mesterkedése múlja felül.

Most ismét egy rejtélyes bűntény megoldásán fáradozik: a tehetséges bábos, Rupert Porson halálának ügyét próbálja felgöngyölíteni, akit áramütés ért a színfalak mögött. Csupán véletlen vagy kegyetlen gyilkosság? De ki tenne ilyet, és miért? Vajon az őrült nő volt, aki az erdőben él? Vagy Porson bájos, de kiszámíthatatlan asszisztense, Nialla?

A rendőrség a sötétben tapogatózik, de Flavia rájön, hogy valaki megbabrálta az elektromos rendszert a színpadon. A  lány nyomozás közben egy másik rejtélyes halálesetet is felderít.

És ahogy Flavia követi a nyomokat, az események szépen lassan a helyükre kerülnek, és a lány hamarosan szembetalálja magát a bábmester gyilkosával...

Kezdem is ezt az értékelést egy kis fülszöveg elemezgetéssel. :)
Jó fülszöveget írni biztos nehéz dolog, nehéz lehet megtalálni az egyensúlyt aközött, hogy egy kicsit betekintést is kapjunk a történetbe, de azért ne tudjunk meg túl sokat sem a cselekményből.
Ennek a könyvnek a fülszövegével az a helyzet, hogy Rupert Porson, a bábmester halála igazából csak a könyv közepe felé következik be, így ezt ez információt én nem feltétlenül osztottam volna meg az olvasókkal a fülszövegben. Bár azt elismerem, hogy szinte minden kriminek már a fülszövegéből megtudhatjuk az áldozat kilétét. És mint a legtöbb krimi esetében, és Flavia de Luce eseteinél is egyáltalán nem fontos az áldozat személye, annál inkább a halál oka, s az áldozat titkos múltja.

Flavia ebben a részben is remekelt, olyan pompásan összerakta a nyomokat, hogy bizony még a felnőtteket is lekörözte. Persze a bűntény megoldásához annak is köze volt, hogy Flavia bárhová könnyen besurranhatott, vagy éppen rosszullétet színlelve, egy csésze tea és pemetefű cukorka szopogatása közben került közelebb Bishop's Lacey lakóihoz, mesteri cselekkel szerezve meg a számára fontos információkat.

A nővéreinek indokolatlan (na jó, a legtöbb esetben indokolatlan) kegyetlenkedése sokszor megdöbbentett, és megsajnáltam Flaviát, de végül ő is mindig nagyon jó kis bosszúkat eszelt ki a nővérei bosszantására.
Flavia kotyvasztásai pedig szintén fantasztikusak voltak, azért bevallom, nem mindig értettem, hogy akkor most mit és miért önt bele a kémcsőbe, de a kémiatudása így is lenyűgözött.
Bishop' Lacey-be és Buckshaw-ba is szívesen beköltöznék, imádom az ilyen helyeket, s a könyv angolos hangulatát is.

A gyilkosság és a nyomozás nekem sokkal jobban tetszett ebben a részben, mint az előzőben,  szerintem sokkal követhetőbb és agyafúrtabb volt, meg persze azért néhol hátborzongató is.
Kíváncsian várom Miss de Luce következő kalandját! :)

9/10

Zsófi

Alan Bradley: De mi került a pitébe?

A bűbájos, gazdag képzelőerővel megáldott Flavia de Luce két undok nővérével és özvegy édesapjával Buckshaw valaha jobb időket látott kastélyában él. A szemfüles és kíváncsi lány a családi birtokon felfedez egy elhagyott viktoriánus laboratóriumot, ahol kitanulja a vegyészetet - főként a méregkeverést.

Egy különös haláleset és számos megmagyarázhatatlan rejtély arra sarkallja Flaviát, hogy nyomozásba kezdjen. Mikor édesapját letartóztatják gyilkosság vádjával, felgyorsulnak az események. A félelmet nem ismerő lány a kémia segítségével fedez fel ellentmondásokat és kapcsolódási pontokat, és fejti fel a bűnügy szövevényes szálait.

Lendületes stílusú, lebilincselően izgalmas regény, amelyben a fiatal elbeszélő-főszereplő igazi Agatha Christie-krimibe illő leleményességgel ered a bűnügy nyomába.

Először is, jaj de jó, hogy van már több része is a könyvnek, ide velük!

Nem szeretem, ha a fülszövegben mindenféle más írók műveihez hasonlítják a könyveket, de ebben az esetben teljesen jogos az Agatha Christiehez való hasonlítás, mert ez nekem is eszembe jutott a könyvről. Ennek a Wednesday Addams-szerű, kissé különc és furi tizenegy éves lánynak, Flavia de Luce-nek a személyében pedig ismét megismertem egy nagyszerű ifjú detektívet. (Sőt, ő is bekerül Miss Marple és Mr. Poirot, a kedvenc detektívjeim közé).

Adott egy régi kastély, egy tipikusan angol falucska, tipikusan angol lakókkal, egy múltból felbukkanó idegen és egy gyilkosság, meg egy talpraesett ifjú hölgy, aki majd végére jár a rejtélynek egyszóval minden, ami egy jó régimódi krimihez szükségeltetik.

Flavia családja sem mondható éppen mindennapinak, hisz ott van a zárkózott és titokzatos apja, és a két kiállhatatlan nővére (megjegyezném, hogy Flaviát sem kellett azért félteni, ha a nővérei bosszantásáról volt szó),   Daphne és Ophélia.

De Doggert a kertészt, és a házvezetőnőt, Mullet asszonyt is megkedveltem.

A gyilkosság, majd a bűntény felderítése és megoldása is kellőképpen mozgalmas és agyafúrt volt. Flavia egy másik hobbija, a nővérei bosszantásán kívül még a kémialaborjában való kotyvasztás és kísérletezgetés volt, aminek a nyomozás során is nagy hasznát vette. És itt volt még nekünk Hewitt felügyelő, a rendőrségi nyomozást vezető detektív, Flaviával közös párbeszédeiken nagyon jót mosolyogtam, Hewitt nagy türelemmel viseltetett Flavia iránt, jó kis páros voltak ők szerintem. 

Az ifjúsági címke ne ijesszen el senkit a könyv olvasásától, mert ez szerintem felnőttek (esetleg Agatha Christie rajongó felnőttek) számára is szórakoztató olvasmány lehet. Én mindenesetre már alig várom, hogy újra Flaviával tarthassak majd a következő nyomozása során. 

9/10

Zsófi