2019. augusztus 28., szerda

C.S.Lewis: Narnia krónikái 1-7.


Régóta szerettem volna már újraolvasni az egész Narnia sorozatot, ezt most végre meg is tettem, örülök, hogy ezt ezzel a csodálatos kiadvánnyal tehettem meg, amely mind a hét kötetet tartalmazza. 

Nagyszerű így egybefűzve mind a hét könyv, ráadásul hasznos, mivel a Narnia-sorozat sok utalást tartalmaz az előző részekre, azok szereplőire, az azokban történt eseményekre, így ha esetleg valamire nem emlékszünk, egyszerűen kikereshetjük az előző részekből.


Külön plusz pont, hogy a kiadványban az eredeti Narnia illusztrációk szerepelnek, amelyeknek mindig is nagyon tetszett az egyszerű és bájos stílusa. A kötetek elején lévő összes térképet is magtalálhatjuk a könyvben.

És hát maguk a történetek... Nehéz egységesen beszélni róluk, hiszen annyi minden történik a hét könyv során, narniai léptékkel mérve több ezer év telik el,  vannak amelyekben teljesen másak az események és a szereplők, de mindegyikben ott van a jóságba és a feltétlen szeretetbe vetett hit.

Az első részben Narnia létrejöttéről olvashatunk, aztán ott van a második és harmadik rész, amelyekben a négy Pevensie testvér kalandjait követhetjük nyomon (nekem talán ezek a kedvenc részeim),  A hajnalvándor útjában még szintén benne van Lucy és Edmund Pevensie, de megjelenik egy új szereplő Eustace Scrubb, aki  Jill Pole-lal egyetemben a későbbi kötetek főszereplője lesz, így a sorozat legutolsó kötetének is, mely nagyon izgalmas, ugyanakkor végig ott lappang benne a szomorúság is.

C. S. Lewis egy nagyszerű és egyedülálló világot alkotott meg a Narnia-krónikáiban, mely a legelső fantasy sorozatok egyike volt és ami valószínűleg további fantasy történetek nemzedékeire lehetett hatással, mindezt mégis úgy, hogy a sorozat mer nagyon más lenni. 

Lewis bátran ötvözi a görög mitológiából ismert lényeket az angol nyelvterületen élő legendák, tündérmesék teremtményeivel és szereplőivel és a keresztény tanításokból vett elemekkel, létrehozva ezzel egy olyan különleges elegyet, egy világot, mely csak rá jellemző, amely mély nyomot hagy az emberben, s mikor évek múltán újra találkozunk ezzel a világgal, egyből eszünkbe jut milyen is volt először belépni oda. 


Mindezek közben a sorozat mégsem felejt el egy elsősorban gyerekeknek szóló történetnek lenni. Az író stílusa néhol különös, nagyon közvetlen, többször is megszólítja az olvasót, visszautal az előző részekre, mintha személyesen mesélné a  történetet. A nyelvezete egyébként könnyed, egyszerű, itt- ott  a humort sem nélkülözi. Szinte folyamatosan történik benne valami, épp ezért lendületes, és izgalmas olvasmány, aminek a sajátos világa örökké emlékezetes marad az olvasó számára.

És egy érdekesség: mindig is gondolkoztam azon, hogy miért van hasonlóság az Aslan és az oroszlán szó között, ezért végeztem is egy kis kutatómunkát, amiben kiderült, hogy az írót a török aslan szó ihlette meg, aminek a jelentése oroszlán.  Valószínűleg a magyar oroszlán szó is ebből ered, innen ez a furcsa hasonlóság.

- Bence -

A könyvet megvásárolhatjátok IDE KATTINTVA.

"Nincs olyan mese, amiben a kismadár gonosz volna."



*****



"A dolgok természetük szerint működnek."

*****

"A baj ritkán jár egyedül, és nem könnyű kiböjtölni, míg a csapások véget érnek. 
De ha egyszer beüt a szerencse, akkor aztán csőstül jön az áldás."



*****

"Vagyok, aki vagyok."


*****
Akárhogyan is, az ember megkönnyebbül, ha elhatározásra jutott.

2 megjegyzés: