A következő címkéjű bejegyzések mutatása: régészet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: régészet. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. szeptember 21., csütörtök

Agatha Christie Mallowan: Így éltünk Mezopotámiában

Most már tényleg, hivatalosan is kijelenthetem, hogy az összes AC regényt elolvastam, az összes krimit, az összes nem krimit, az életrajzi regényét, s a kis karácsonyi könyvecskéjét is.

Agatha Christivel tizenéves koromban ismerkedtem meg, s a barátságunk azóta is kitart. Mindegyik könyvét nagyon élveztem, Dame Agatha Christie tényleg a krimi királynője, ezt vitathatatlan ténynek tartom. :)

Azt mondjuk nem tudom, hogy ez a könyvecske miért csak most került elolvasásra, mert nem most fedeztem fel, régebben is tudtam már róla, de a lényeg, hogy végre elolvastam, és hát, kár volt eddig várni vele.


2016. november 28., hétfő

Katherine Webb: Az angol lány

A kezdő régész, Joan Seabrook gyermekkori álma végre beteljesedni látszik, amikor lehetősége nyílik arra, hogy ellátogasson Maszkat ősi városába. A lány egy tragédia elől menekül Ománba, ahol reményei szerint végre feltárhatja a sivatagi erőd, Dzsabrín titkait.

Omán azonban a múltban ragadt - a kemény és rejtélyes országban épp harcok folynak, így hát nem hagyhatja el Maszkat környékét, és a kutatásra sem kap engedélyt. A lány csalódottságát csak az enyhíti, hogy megismerkedhet gyermekkori példaképével, a híres felfedezővel, Maude Vickeryvel, aki súlyos titkot hordoz. A két nő közötti barátság egyre jobban elmélyül, és Joan mindinkább Maude történeteinek a bűvkörébe kerül. Felizzik benne az idős asszony meséi által felkeltett kalandvágy, és szinte elemészti a sóvárgás, hogy végre elsőként léphessen olyan földre, ahol nyugati ember még sosem járt. Mindezzel azonban olyan eseménysort indít el, amely végül talán katasztrófához vezet...

Katherine Webb könyveire jellemző a jelen és múlt összevetése, párhuzamos síkon való megismertetése. Ebben a könyvében is így volt, nagyon feszültségkeltően váltogatta a két kor eseményeit. Amikor már egészen beleéltem magam az egyik eseménybe, teljesen felfokozott hangulatba kerültem, akkor vége lett Joan történetének és kezdődött Maude Vickery története, ami hasonlóan lebilincselő lett a fejezet végére.

Két erős nő történetét ismerhetjük meg ebben a lenyűgöző regényben. Az egyik Joan, aki vőlegényével az ománi Maszkatba utazik, hogy édesapja halála után beteljesítse gyermekkori álmát, elutazzon az Ezeregyéjszaka meséinek helyszínére. Kislánykora óta vágyott arra, hogy utazó, felfedező lehessen, hála édesapjának, aki mindig ebből a könyvből mesélt neki és öccsének, továbbszőtte a meséket, két gyermeke Daniel és Joan pedig lenyűgözve hallgatta estéről estére.

A másik nem mindennapi nő Maude Vickery, akinek történetét az 1890-es évtől követhetjük nyomon. Egy fantasztikus élet tárul a szemünk elé, Maude útja a sivatagban egyszerre mesés, ámulatba ejtő és hihetetlen. A cél, amit kitűzött maga elé, a Rab-el-Háli sivatag átszelése, alapjában is egy nagyon kétséges vállalkozás volt, nőként azonban szinte lehetetlennek tűnt. Hogyan történt, hogy nem ő jutott át legelőször a sivatagon, hanem Nathaniel Elliot, aki szinte Maude családjában nőtt fel, Maude apja pártfogásába vette a félárva fiút, szinte sajátjaként bánt vele. Maude testvéri érzelmeknél azonban többet érzett a fiú iránt. 

Egyrészről tehát volt Maude nagyon izgalmas, csodálatos története arról, hogyan boldogult a sivatagban nőként, férfiakat irányítva, másrészről pedig Joan, aki az 1958-as években akarta a maga első felfedezését, a saját első útját megtenni, de a maszkati helyzet nem igazán volt erre alkalmas a helyi hatalmi harcok miatt. 

Egyre közelebb került Maude-hoz, akinek egy olyan szívességet tett meg, ami később az egész életét megváltoztatta. Beteljesíti-e álmát, hogy elsőként léphessen az áhított hegyre? Miért olyan fontos, hogy megtehesse ezt? 
Az öccse Daniel is éppen Maszkatban állomásozik, a brit hadsereg színeiben, mely hadsereg a szultánt támogatja a harcokban, míg az elégedetlen, helyi őslakosok a szultán hatalmát szeretnék megdönteni. 

Mi történt Joan öccse és édesanyja között az apja halálát követően? 
Miért maradt Maude örökre az országban és miért nem tért haza Angliába? 
Titkok, melyeknek nem szabad kiderülni és titkok, amelyeknek napvilágra kell kerülni. 

Bátorság és vakmerőség jellemezte mindkét nőt, bizonytalanság és a szerelem utáni vágy, a bizonyosság megismerése hajtotta őket. Miközben a világot akarták felfedezni, rájöttek, hogy ugyanolyan fontos önmagukat megismerni, hogy megtalálhassák a boldogságukat.


Katherine Webb stílusát már-már szépirodalminak mondanám ebben a könyvben.  Nagyon tetszett, szerettem olvasni, és most, az értékelés írásakor visszavágyom a könyvben megismert különleges világba.

Lenyűgözött a könyv sokszínűsége, nagyon egzotikus helyszíneken jártam a történet olvasása közben, sivatag, oázisok, áthatolhatatlan hegyek kerültek utamba, ahol Maude, tevék és beduinok voltak az útitársaim. 

A könyvet köszönöm a General Press Kiadónak!

10/10

Bea

2016. november 2., szerda

Robert Masello: Az Einstein - prófécia

1944-ben még javában dúl a második világháború, amikor az amerikai hadsereg ifjú hadnagya, Lucas Athan egy egyiptomi sírboltból származó szarkofágot talál az elszáz-lotaringiai hadszíntéren. A Princeton Egyetemre szállított kőláda rejtélyeit csak Lucas tudja megfejteni a tehetséges ifjú régésznő, Simone Rashid segítségével.

Ezek a rejtélyek magának Albert Einsteinnek a sötét jóslatait cáfolhajták vagy erősíthetik meg. 

Lucas és Simone a szarkofág különös tartalmának vizsgálata közben akaratukon kívül a világra szabadítják a jó és a gonosz erőit. 
A világ sorsa innentől fogva nemcsak Einstein professzor titkos kutatómunkájától függ, hanem attól is, hogy Lucas képes-e legyőzni egy minden eddiginél elképzelhetetlenebb erejű, démoni ellenséget.


Elolvastam már pár könyvet, melyekben a híres professzornak Albert Einsteinnek mindig különféle szerepek jutottak, volt már kíméletlen nőcsábász, fiát elhanyagoló apa, egyszóval egyik történetben sem pozitív hősként tüntették fel. 
Robert Masello kalandregényében azonban igazán jó szerepet kapott, életének egy igen nehéz pillanatát ismerhettük meg, az író nagyon szimpatikus emberként jelenítette meg a kócos hajú, zoknit sosem viselő, mentolos cukorkát szopogató szórakozott professzort.

A történetünk kezdetén két katona éppen egy különleges küldetést teljesít, a nácik által zsákmányolt műkincsek felkutatásán fáradoznak, egy titokzatos szarkofágot kell megtalálniuk, amire egy barlangban lelnek rá, a führer különös gonddal elkülöníttetve helyezte el ezt a műtárgyat. Ám a két katona Lucas Athan és társa éppenhogy megtalálja a szarkofágot, amikor szörnyű tragédia történik.

Ekkor egy másik ember, a fiatal arab kutatónő, Simone Rashid Amerikába tartó utazásába pillanthatunk be. Simone és idős édesapja az általuk felfedezett, majd a nácik által elorzott szarkofágot követi Amerikába, a hajón való útjuk sem mondható esemény nélkülinek.

Lucas Athan egyetemi professzor háborús hősként tér vissza az egyetemi városba Princetownba, fél szemét elvesztette egy titokzatos műkincs utáni kutatásban, de mindent megtesz, hogy visszarázódjon a háború előtti életébe, bár ez egész nehéz feladat lesz, hisz a körülötte lévő világ sem ugyanaz már, mint ami egykor volt.

Ám a  mindennapjait alaposan felrázza a titokzatos szarkofág, ami hosszú útjáról az egyetemre érkezik, és feljebb való hatalmi erők Lucast jelölik ki a tanulmányozására..
A fiatal tudós, még nem is sejti, hogy kutatásamennyire fel fogja majd forgatni az életét, s a világról alkotott elképzeléseit. A kutatásba, a szarkofág tanulmányozásába bekapcsolódik még Simone Rashid is, így a két fiatal sorsa akarva akaratlanul is összefonódik.

És persze itt jön még a képbe Albert Einstein, aki éppen az egész világot elpusztítani képes fegyver megalkotásában segédkezik, közben önmagával és az erkölcseivel viaskodik. 

A titokzatos szarkofág felnyitásakor pedig egy erős és ősi elem szabadul a világra...


Élveztem ezt az izgalmas és fordulatos kalandregényt, az egyetemi város Princetown, és az 1940-es évekbeli környezet remek keretet, egyedi hangulatot szolgáltatott a történetnek. A szereplőket is megkedveltem, Simone került hozzám a legközelebb, imádom a talpraesett főhősnőket. 
A könyvben a tudomány összefonódott a misztikummal, de a szerző e két dolog között megtalálta a tökéletes egyensúlyt.
A kalandos, rejtélyes történelmi regényenek kedvelőinek bátran ajánlom ezt a könyvet.

A könyvet köszönöm a 21. Század Kiadónak!

8/10

Zsófi