A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Sziget. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Sziget. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. október 10., hétfő

Catherine Banner: Ház az éj peremén

Castellamare mesébe illő szigete éppen annyira van a szárazföldtől, hogy elfelejtsék, de nem elég távol ahhoz, hogy a világ bajai ne érjék el.
A Szicílián is túli, apró sziget életének közzépontjában egy murvafürttel benőtt kávézó áll, ami becsalogatja a szigetlakókat beszélgetni, kártyázni, pletykálni.
Castellamare hagyománytisztelő lakosainak nyugodt és csöndes életét azonban teljesen megváltoztatja a két világháború, a gazdasági világválság, a fasiszta fenyegetés és az új modern világ kihívásai.
Közel egy évszázadon át követhetjük az Esposito család sorsát, titkokon, rejtélyeken, megpróbáltatásokon és áldozatos küzdelmeken át. Megismerhetjük a lelenc doktorból lett mesegyűjtő kocsmárost, a bölcs lelkészt, a szép és okos tanítónőt, a boszorkányos grófnőt, a sziget kíméletlen kényurát, a szigeten raboskodó hadifogoly költőt, a fura vadóc kislányt, aki a család alappillére lesz és a mítoszteremtő szencáziót: a tenger hullámaiból véresen előbukkanó angol katonát, aki nem csak a szigetbe szeret bele...
Szerelem, szenvedély és barátság, keserű rivalizálások és családi viszályok, legendák és babonák szövik át ezt a klasszikusan szép családtörténetet, amelynek helyszíne az isten háta mögötti, hol fojtogató, hol életet adó sziget és kéklő mediterrán tenger.

Nagyon szerettem ezt a könyvet, be is került a kedvenceim közé. :)
Imádom az ilyen nagyszabású családtörténeteket és ez a könyv az volt a javából, sőt amellett, hogy egy családtörténet volt, egyben egy fantasztikus szigettörténet is volt.

Amikor az árva gyerekből, doktorrá lett Amadeo Esposito Castellamaréra érkezett, hogy itt a szigeten lássa el az orvosi teendőket, még nem is sejtettem, hogy Amadeoval együtt mennyire meg fogom szeretni ezt a szigetet, és az itt élő embereket.
Amadeonak sok nehézséggel kell megküzdenie a kezdeti időkben, de miután már sok szigeti nyavalyát meggyógyított, és egy tiltott szerelmi viszonyba is belekeveredett, megalapítja a saját családját, és majd szintén sok megpróbáltatás, és egy háború után újranyitja a sziget legendás kávézóját az Éjszaka házát, és ezzel el is kezdődik egy új fejezet az ő és a sziget életében is.

Az Esposito család életét majdnem száz éven keresztül követhetjük nyomon, láthatjuk amint Amadeo és gyönyörű felesége Pippa próbálja megrendszabályozni rendkívül eleven fiaikat, miként érkezik meg a családjukba késői gyerekként a kis Maria-Grazia, mint szakítja szét a családot egy háború, hogyan vívják meg a hétköznapi csatáikat egymással, vagy éppen az Esposito család régi ellenségével a fölényes d'Isantu gróffal. Mindezt persze Catherine Banner csodálatos és meseszerű leírásában olvashatjuk, az írónő stílusa is csodálatos volt.

A sziget, Castellamare és a szigetlakó emberek, egytől egyig belopták magukat a szívembe, egy-két kivétellel természetesen, de hát ők voltak a történet rosszfiúi, mert egy igazi meséből ők sem hiányozhatnak.
Az emberek egymással való kedvessége, segítőkészsége nagyon megható volt, de persze egy ilyen kicsi szigeten a gonosz pletykák is felütik a fejüket, csakúgy, mint a kisebb civódások. Szerettem a sziget legendáit, a csodatévő Szent Agáta történeteit, a szigetlakók párbeszédei, okfejtései, pedig többször is mosolyra fakasztottak.
Csakúgy mint az Esposito család, úgy a sziget sorsát is nagyon szép, néha torokszorító élmény volt figyelemmel kísérni.
Megindító volt, ahogy a párok egymásra találtak, igaz barátságok, életre szóló szerelmek születtek, ahogyan a sziget kilábal két háború utáni válságból, majd később egy gazdasági válsággal is megküzdött.

Csodálatos történet volt ez, engem teljesen magával ragadott minden egyes oldalon, úgy érzem a könyv szereplői, éppen úgy mint maga a varázslatos Castellamare, és az Esposito család tagjai, s a sziget szíve az Éjszaka háza is sokáig velem fog még maradni.

A könyvet köszönöm a Maxim Kiadónak!

10/10

Zsófi

2016. szeptember 15., csütörtök

Gabriele Bickel: Ajándékok saját fűszerkertünkből

A fűszernövények erőteljes illatukkal, aromás leveleikkel, ízletes virágaikkal és fűszeres ízű magjaikkal elvarázsolnak bennünket. Ha saját kertünkben vagy ablakpárkányunkon neveljük őket, könnyen készíthetünk belőlük ajándékot szeretteink számára.
Mindegy, hogy ecet, olaj, likőr, pálinka, fűszersó, tea, krém vagy fürdősó készül belőlük: a fűszernövények aromájukkal bármilyen ajándékot különlegessé tesznek.

Saját magunknak is ajándék lesz, ha elkészítünk párat otthoni felhasználásra ezekből a szépségekből és minden bizonnyal finomságokból is.
A különböző ízesítésű ecetekhez alapnak legtöbbször fehérborecetet, néhányhoz vörösborecetet kell használni, egyik elkészítését sem tartom bonyolultnak. Készíhetünk tavaszi ecetet vadnövénysalátákhoz, nyári ecetet bazsalikommal és japán rózsával, őszi ecetet vadételekhez, téli ecetet keleti ételekhez, kakukkfüves ecetet és rózsaecetet. Látványnak sem utolsók ezek a szép üvegbe töltött finomságok. 

A fűszerecetek után a salátaolajok elkészítésével ismerkedhetünk meg. Ez már nem annyira egyszerű, mert míg fehérborecetet szerintem könnyen találunk, ám például sáfrányos szeklice olajat és földimogyoró olajat szinte csak aranyárban. Szerencsére azonban olyan fűszerolaj receptet is találunk a könyvben, amelyhez olívaolaj szükséges, és az már megfizethető. Olívaolaj az alapja a nagyon jól hangzó és ígéretesnek tűnő pizzaolajnak, bazsalikomos olajnak, de a kakukkfüves olaj és a provance-i fűszerolaj elkészítéséhez napraforgóolajat ajánlanak. 

Az olajak után fűszersót készíthetünk saját fűszernövényeinkből és tengeri sóból. Biztosak lehetünk az összetételében, és abban is, hogy nincs benne tartósítószer és ízfokozó. Ugyanígy különböző fűszerkeverékeket is készíthetünk. Én már három éve készítek saját pizza- ill. olaszos fűszerkeveréket a kertünkből, bazsalikom, oregánó, kakukkfű, rozmaring felhasználásával. Csak megszárítom a csokorba kötött fűszereket, kikötöm valahová a konyhában (dekorációnak sem utolsó), majd apró darabokra vágom. Én ollóval szoktam szórakozni, de biztos van ettől jobb módszer is. :) Az idén egy kicsit lusta voltam, még nem szárítottam, de pótolom is gyorsan. :)

Ezután pedig következnek a fűszerborok. Száraz fehérbor szükségeltetik hozzá, és  máris készíthetünk pitypangos vagy zsályás fűszerbort baráti, vagy családi borozgatásokhoz, partikhoz. 

Ha már az italoknál tartunk és van némi gyümölcspálinkánk is otthon, akkor kipróbálhatjuk a hársfaviráglikőrt bodzavirággal, az almamentalikőrt, vagy akár a levendulalikőrt.  Találhatunk stresszűző pálinkát gyógynövényekkel, enyhe keserűlikőrt francia tárkonnyal, körömviráglikőrt, vagy megfázás elleni italt gabonapálinkából. Sőt, egy szerelmi bájital receptet is találunk a könyvben, amelynek alapja a gyümölcspálinka, "titkos" összetevője pedig egy csiszolatlan vörös gránát!! (hmm...) 

A könyv végén még teakeverékeket állíthatunk össze, bőrtápláló krémet készíthetünk és különböző finom fürdőkkel kényeztethetjük magunkat.  


Élvezettel lapozgattam, csodáltam a sok szép elkészített szépséget és finomságot, igazán látványos volt. Kedvet is kaptam jó pár dolog elkészítéséhez, ha késztermék is lesz a kedvemből, mindenképpen megmutatom. :) Mint már írtam fentebb, saját magunkat is meglephetjük ezekkel a fantasztikus fűszeres mindenfélékkel, de ajándéknak is tökéletes. Én biztosan örülnék neki. :)

10/10

Bea