Megan Rix: Dixi és Vakkancs

Megan Rix: Dixi és Vakkancs

Két barát kalandja tűzön, vészen át

Megan Rix neve egyet jelent az aranyos, kutyás könyvekkel. Talán ez a negyedik könyv, amit olvasok tőle, néha nagyon jólesik egy ilyen szórakoztató, szinte biztos, hogy happy enddel végződő  kedves, állatos könyv. IDE és IDE kattintva olvashattok az előző Megan Rix olvasásaimról is. 

Ennek a könyvnek extra érdekessége, hogy a 17. századi Londonban játszódik. Vakkancs, George a konyhásfiú kutyája, akit kölyökkutyaként mentett ki a jeges folyóból, majd magával vitte munkahelyére, a király konyhájára, ahol ő volt a nyársforgató kutyák felelőse. 

Megan Rix: Echo, gyere haza!

Egy elveszett kiskutya hihetetlen kalandja

Nem tudom, ti hogy vagytok a kutyás történetekkel, nekem jöhet bármennyi. A legelső kutyás könyvem a Feketefülű fehér Bim volt, ami nagyon tetszett, arra emlékszem, hogy szomorú volt, de valamiért nagyon szerettem. Talán mert az első könyveim egyike volt. 

Kutyás történetekből sosem elég és az is biztos, hogy sírdogálás nélkül nem nagyon lehet megúszni az ilyen állatos könyvek olvasását. Mint a könyv alcíme elárulja ebben a történetben egy elveszett kiskutyáról, Echóról olvashatunk. 

Folti, Colin, Flamingó fiú, avagy az állatok csodálatossága

Három nagyon szeretnivaló könyvről írok ebben a bejegyzésben, melyeket az ifjúsági könyvek kategóriájába sorolnék, de ezek azok az ifjúsági könyvek, amelyeket a felnőttek is bátran elolvashatnak, mert gyönyörűek, imádnivalóak, és ha a családban közösen olvassuk egy gyerekkel, fiatallal, akkor remek beszélgetnivaló témákat adnak. Igaz ez mindhárom könyvre. 

Az állatok és a természet szeretetéről szólnak ezek a könyvek, érzelmekről, szeretetről, tiszteletről, érzelmesebb felnőttek készítsék be a zsebkendőjüket is.