A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kenneth Oppel. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kenneth Oppel. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. május 27., péntek

Kenneth Oppel: Ébressz fel újra!

A tragikus események hatására Victor Frankenstein megesküszik, hogy örökre felhagy az alkímiával. Miközben a Sötétség Könyvtára a lángtengerben hamuvá ég, fogadalmat tesz, hogy soha többé nem foglalkozik az ördögi tudományokkal - azt is megígéri, hogy nem vet újra szemet bátyja jegyesére Elizabethre.
Ám túl nagy a kísértés. Amikor felfedezi az utat a szellemvilágba, nem tud tovább ellenállni. Victor és ikertestvére Konrad, valamint Elisabeth és barátjuk, Henry, hihetetlen új világban találnak egymásra, ahol az erő és a szenvedély uralkodik. Ám amint a halottak felélesztésének módját keresik, elragadja őket a sötét erők birodalma, ahonnan talán sohasem tudnak visszatérni.

Az első rész jobban tetszett, mint ez a második, de azért ez sem volt olyan rossz. 
A történetünk ott kezdődött, ahol az előző könyv befejeződött, így nem árt az első résszel kezdeni.
A mindenféle titkos ajtóval, helyiséggel, földalatti alagutakkal ellátott Frankenstein-kastély most is teljesen elvarázsolt, nagyon szívesen beköltöznék egy ilyen helyre.

Két főszereplőnk Victor és Elizabeth évődése egy icipicit már kezdett idegesíteni, öt percet se bírtak ki egymás mellett csipkelődések nélkül.
Az első rész egy igazi kalandregény volt, míg ebben kötetben inkább a misztikum került előtérbe. A szerzőnek sikerült nagyon borzongatós, sejtelmes hangulatot teremtenie a könyvében, s a történet vége is tartogatott még meglepetéseket.

Örülök, hogy találkoztam ezzel a jó kis ifjúsági sorozattal, és a Frankenstein családdal (no meg persze az elképesztő Frankenstein kastéllyal). 

8/10


Kapcsolódó bejegyzés:

Zsófi

2016. április 9., szombat

A Hónap Könyve(i) márciusban

Ebben a hónapban még nehezebb dolgunk van, mint máskor, mert sikerült extra sokat olvasnunk, amiből következik, hogy nehezebb a választás. De mivel nem vagyunk számbeli korlátokhoz kötve, így végül is bármennyi könyvet kinevezhetünk a hónap könyvének. :)

Nem biztos, hogy csak a 10 pontos könyvek kerülnek ide, mert attól, hogy kevesebb pontot kapott tőlünk, még lehet, hogy mély nyomot hagyott bennünk, csak valamiféle nem tetsző dolog miatt levontunk esetleg egy-két pontot.

Jöjjenek akkor Március Könyvei:

Ifjúsági regény, nagyon kedves, nagyon vicces és izgalmas. Hármas olvasáson is átesett, és mindhárom szűrőn remekül átment. Zsófi, Titusz és én voltunk a szűrők, nagyon tetszett mindannyiunknak és Titusz már a második részét is elolvasta. Az egy "icipicit még jobban tetszett neki (talán)". :)
A könyvhöz kötődik még egy nagyon kedves dolog, Könyvparfé blogján is született a könyvről egy fantasztikus bejegyzés, benne egy levéllel Titusznak és csodálatosan szuper békafánkokkal. Nézzetek be hozzá, mert bámulatos mit művel ez a lány!! :) Itt is köszönjük kedves Könyvparfé! :)

Jodi Picoult a lányával, Samanthával írta ezt a fantasztikus könyvet, ami nekem hatalmas élmény volt. Ki ne ábrándozott volna már arról, ami a könyv témája?? Nagyon bájos, vicces, eredeti könyv. Ajánlom mindenkinek! Zsófinak is, aki remélem, hamar az olvasási listájára veszi. Annál is inkább, mivel egy szót sem meséltem neki róla,  és az értékelésemben sem árultam el a cselekményről és a fő témájáról semmit, ő pedig az enyémen kívül szándékosan nem olvasott el több bejegyzést a könyvről. 

Ennek a könyvnek Zsófi már a Heti ez+az- ban megadta a hét könyve címet, természetesen a Hónap Könyve cím is jár neki. Ez ismét egy olyan könyv, amit hárman is elolvastunk a családban és mindenkinek nagyon tetszett. Ráadásul igaz történet, tulajdonképpen egy önéletrajz. Vicces, megható, különleges.

Ezt még Zsófi nem olvasta el, de a tervei között van, mert mi Bencével már olvastuk és nagyon jó eszmecserék zajlottak közöttünk a könyv kapcsán. Nagyon érdekes emberek, géniuszok példáján keresztül boncolgatta szerző, hogy tulajdonképpen hogyan is lettek ők zsenik, miközben az életük történetével is megismerkedhettünk, és talán megfejthetjük azt is, hogy mi magunk miben válhatunk géniusszá. :)

A blogról már kiderült, hogy megmagyarázhatatlan vonzódás fűz az autizmus témája, az autizmussal élő emberekről szóló könyvek iránt, tehát nem volt kétséges, hogy ezt a könyvet is el szeretném olvasni. Nem csalódtam, magyar édesanya meséli el fia, Zsombor történetét. Ez a könyv eltér a megszokottaktól, a legnagyobb eltérés, hogy magyar, a másik pedig az, hogy a főszereplő bár autista, de nem zseni. Az édesanya őszintén beszél életükről, nehézségekről, szeretetről. 

Lesley Pearse rajongónként nagyon örülök, hogy nem sokkal a megjelenés után el is tudtam olvasni ezt a könyvet. Bár ez a történet az 50-es években játszódik és egy gyilkossági szál is van  benne, kijelenthetem, hogy nem csalódtam az írónőben, szerintem egy mozgalmas, romantikus, izgalmas könyv volt, remek kikapcsolódás. 
//Bea 

Egy keserédes történet szeretetről, vágyakozásról, álmokról és a felnőtté válásról. Rövid, de annál erőteljesebb könyvecske volt.

Egy alternatív Frankenstein történet, izgalmas, fordulatos és letehetetlen volt. Már itt is van nálam a második része, alig várom, hogy olvashassam.

A könyv által tehettem egy kalandos és szürreális utazást a cirkuszba, ahol különféle csodabogarakkal és képtelen, de rendkívül szórakoztató történésekkel találkozhattam. Hozzám hasonló cirkuszrajongóknak jó szívvel ajánlom.

A film gyerekkorom egy meghatározó élménye volt (mondjuk szinte az összes akkor látott Spielberg film az volt). 
A könyv pedig hasonlóan fantasztikus olvasmány volt most, mint a film annak idején.
Bár azért az sajnálom, hogy most már nem tudok úgy rettegni a dinoszauruszoktól, mint anno tíz évesen. :)
//Zsófi

2016. március 24., csütörtök

Kenneth Oppel: Az élet vize

Mary Shelley XIX. századi regényének legendássá vált hőse Victor Frankenstein a mai napig nagy népszerűségnek örvend a fantasztikus, misztikus kalandregények kedvelőinek körében. 
Kenneth Oppel a népszerű, több irodalmi díjat nyert kanadai ifjúsági író két kötetes regényfolyamban eleveníti fel a mitikus szörny megalkotójának ifjúkorát.
Veszély, merészség, szenvedély - ebből lesz a megszállottság? Victor és Konrad Frankenstein ikertestvérek, csaknem elválaszthatatlanok egymástól. Ahogy növekednek, életüket képzelet szülte kalandok sorozata szövi át... ám egy unokatestvérük, Elisabeth érkezése és egy váratlan, súlyos betegség miatt vakmerő játékaik véres valósággá válnak.

Ez a könyv egyértelműen nem a "hopp észrevettem" könyvtári szerzemények kategóriájába tartozik, ugyanis már nagyon sokszor levettem a polcról, elolvastam a fülszöveget, majd utána visszaraktam. De  nemrég, az egyik könyvtárlátogatásunk után már nem tudtam otthagyni, egy jelnek vettem, hogy annyiszor vissza raktam már a polcra, mondjuk nem mintha szükségem lett volna ilyesféle jelekre, mert már így is tele volt mind a két kezem könyvekkel... :)
De még milyen jó, hogy hallgatok az ilyen magam által kreált jelekre!

Nemrég (de nem is mostanában) elolvastam a Frankensteint, és előtte már a Robert de Nirós filmváltozatot is láttam. 
A könyvben Frankensteint kegyetlennek és felelőtlennek tartottam, míg a teremtményét sajnáltam, és teljesen együttéreztem vele.

Kenneth Oppal a könyvben egy kicsit elrugaszkodott az eredeti történettől, legjobb példa erre Victor Frankenstein ikertestvére Konrad megteremtése, volt még egy másik nagyobb dolog is, de azt nem árulom el, mert akkor egy iszonyatosan izgalmas résznek elvenném az örömét.
Victoron kívül, a három főszereplőnk közül még ketten is ismerősök lehetnek nekünk, mégpedig Henry Clerval, és Elisabeth Lavenza (itt megjegyezném, hogy a fülszöveg alapján úgy tűnhet, hogy Elisabeth a könyv története során érkezik a kastélyba, ám ez nem így van.) Ők négyen szabadon garázdálkodnak a nagy Frankenstein kastélyban, titkos ajtók és szobák után kutatva, s a fiúk pedig mind bele vannak zúgva a bájos Elisabethbe. Egyszóval irigylésre méltó és izgalmas mindennapokban van részük, és akkor még nem is tettem említést a rendkívül felvilágosult és haladó eszméket valló szüleikről, akik nagyon nagy arcok. :)

A történet röviden arról, szól, hogy Konrad, az ikertesvér megbetegszik, Victor, Elisabeth és Henry pedig mindent elkövet azért, hogy segítsenek rajta, még attól sem riadnak vissza, hogy lemerüljenek a tudomány sötét bugyraiba. Mindez kiegészítve igazi, körömrágós kalandokkal, mint például az éjszakai túra a genfi erdőkben, vagy a földalatti barlangokban. Komolyan, néha alig bírtam ki, hogy ne lapozzak előre! :) És akkor itt jönnek még képbe az elfeledett családi titkok, és az alkímia, ami már csak hab a tortán! Arra is rájöttem, hogy bár a szerelmi háromszögeket nem kedvelem, a viszonzatlan, gyötrő szerelemmel nincs semmi problémám, és ezt a szálat remekül kidolgozta az író a történetben. 

Bár a befejezés egy kicsit meglepett, egy csepp nyugtom sem volt olvasás közben, de ezt teljesen jó értelemben kell érteni!
Hamarosan pedig felkeresem a könyvtárat a második rész beszerzése ügyében! :)

10/10

Zsófi