2020. november 23., hétfő

Kristin M. Furier: Az üveggyémánt átka

A szerző kérésére olvastam el ezt a kisregényt. Szerzői megkeresések esetén el szoktam mondani, hogy amennyiben nem tetszik a könyv, és ezért félbe is hagyom, akkor nem kerül fel értékelés a blogra, egyrészt, mert nem olvastam el, másrészt mert azért nem olvastam el, mert nem tetszett és harmadrészt nem szeretek nagyon negatív értékelést írni a blogra, mert én amolyan könyvajánlónak tekintem a blogomat.

Nem a témához tartozik, de ezt sajnos egy közelmúltbéli megkeresésnél elfelejtettem leírni a szerzőnek, mert a molyos értékelések arra utaltak, hogy kizárt dolog, hogy ne tetsszen nekem a könyv, de sajnos ez történt.


Törtem is a fejem, hogyan írjam meg kedvesen, finoman a szerzőnek ezt, amikor egy érdeklődő levél érkezett tőle. Nem volt mit tenni, megírtam. Hát, amit én kaptam!! Mindenféle téren! Talán egyszer majd írok erről egy bejegyzést, mert van más hasonló tapasztalatom is. 

Sajnos ez el is vezetett ahhoz a felismeréshez és elhatározáshoz, hogy nem vállalok több szerzői megkeresésre olvasást, bár a szerzők 95 %-a intelligensen kezeli ezt a dolgot, de most így határoztam, hogy a közeljövőben szüneteltetem a megkeresésre történő olvasásokat. 

Ennyi kitérő után térjünk is vissza Az üveggyémánt átkára. A megkeresés még az elhatározásom előtt született. El is mondom gyorsan, hogy miért tetszett nagyon ez a kis történet. Mert nagyon egyszerű, minden sallangtól mentes. Bár egy 17 éves ikerpár a főszereplő, fiatalabbaknak is jó szívvel ajánlom. A könyv központi témája a család, a szeretet, az összetartás.

Egy háromgyerekes család életébe csöppenünk a történet elején, ahol zajlik az élet, mint mindenhol máshol, amikor Héda a húga általi rendrakás következtében egy üveggyémántot zsákmányol. Ami szépen el is csücsülne a polcán, ha Ákos, az ikertestvére nem vetne szemet rá, ezáltal nem keverednének veszekedésbe, és nem történne egy olyan dolog, ami csak a könyvekben történik.

A két testvér vitatkozása következtében egyszer csak egy üveggömbben találja magát, amely üveggömbben egy házikó is van, a házikóban pedig egy szellem, aki próbák el állítja őket, amely próbák teljesítésével juthatnak vissza a valóságba.

A történet egy üveggömbbe zárt szabadulószoba-kaland, melyben a szabadulás záloga az együttgondolkodás, az összetartás, a tolerancia egymás iránt, a jó és szerető testvéri kapcsolat. És ez az, amiért tetszett ez a könyv, mert nem vitt bele semmi oly divatos elemet a történetbe, ami manapság nagyon menő, semmi szerelem, semmi erotika, hanem a színtiszta és testvéri szeretet dominál, ami persze generál vitákat és veszekedéseket is, de felhívja a figyelmet arra, hogy összetartással, összefogással, egymás megértésével boldogabbak, elégedettebbek lehetünk, nyugodt életet élhetünk, és az otthon melege az, ami a legjobban számít, történjék bármi velünk.


Kedves, egyszerű ifjúsági fantasy, aminek értem a rövidségét, ám el tudom képzelni egy hosszabb verzióban is.

Bea


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése