2015. április 20., hétfő

Tom Rob Smith: A 44. gyermek

Izgalmas, letehetetlen könyv volt. Amikor elolvastam a fülszöveget egy kicsit elbizonytalanított az (féltem, hogy túl nyomasztó lesz), hogy a történet a Szovjetunióban játszódik, de kellemesen csalódtam. Nagyon jól sikerült a kor szellemének a bemutatása. A történelem könyvekben csak átfutunk a  terror és besúgások,  az emberek megfélemlítése szavakon, de a könyvet olvasva rájövünk, miről is van szó valójában, és szinte mi is érezzük az emberek rettegését. Megtudjuk milyen az, ha nem bízhatunk meg semmiben és senki sem az, akinek látszik.
Moszkvában a vasúti sínek mellett egy megcsonkított kisfiú hulláját találják meg. Az orosz kormány megpróbálja eltussolni az ügyet, sőt valójában nyomozást sem indítanak, vonatbalesetnek nyilvánítják. A könyv hátulján az szerepel, hogy a korábbi háborús hős, az MGB nyomozója Lev Gyemidov azonban megpróbálja kinyomozni az ügyet, így egy Moszkvától távoli uráli koszfészekbe száműzik. Hát ez így nem teljesen igaz, mert eközben még sok izgalmas dolog történik Levvel, és igazából csak azután kezd el nyomozni a gyilkosságok után, mikor az uráli koszfészekben is szembefut egy nagyon hasonló esettel.
A nyomozás során kiderül, hogy az emberekből mégsem ölt ki még minden emberséget a terror, önmagukat is veszélybe sodorva segítik Lev és felesége Raisza munkáját. 
Megrázó, izgalmas olvasmány volt, meglepő végkifejlettel.

9/10

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése