Nem vagyok különösebben focirajongó, de az Európa- és világbajnokságokat szívesen figyelemmel követem, sőt teljesen át tudom élni a meccs feszültségét és izgalmát, ha egy lendületes, mozgalmas és nem unalmas meccsről van szó.
Az idei labdarúgó Európa-bajnokságot is néztem a fiaimmal, a mérkőzések időpontjaihoz igazítottuk a napirendünket, és általában egy nagyon jó, közös családi program volt a meccsnézés, még úgy is, hogy sokszor nem az a csapat nyert, amelyiknek mi szurkoltunk.
A fiaim sokat beszélnek a meccsek alatt, elég gyakran van hozzáfűznivalójuk, így sok érdekes információt megtudtam tőlük, ezáltal még érdekesebbek voltak a közvetítések, bár sokszor izgalmas pillanatokban is volt közléskényszerük, amikor nem feltétlenül tudtam rájuk figyelni.