Volker Kutscher: Csendes halál

Berlin, 1930. Betty Winter, az ünnepelt színésznő halálos balesetet szenved egy filmforgatás alatt. Rázuhan egy fényszóró, színész kollegája pedig kétségbeesésében egy vödör vizet önt az összeégett nőre, aki az áramütés miatt azonnal életét veszti. Az ügy kivizsgálására az önfejű Rath felügyelőt jelölik ki, aki hamar rájön, hogy a filmsztár halála nem a véletlen műve. Amikor beleveti magát a nyomozásba, a filmek világának sötét oldalán találja magát: rivalizáló producerek, derékba tört karrierek, megcsalt szerelmesek közt. Időközben színésznők tűnnek el, majd bukkanak fel elhagyott mozik színpadán - holtan, kisminkelve, a hangszalagjuk kivágva: egy sorozatgyilkos garázdálkodik Berlin utcáin. Rathnak nemcsak az alvilág árnyaival kell felvennie a harcot, hanem a saját démonaival is: indulatai és konoksága miatt kiesik a pikszisből főnökeinél, egykori szerelme újra feltűnik a színen, és korábbi ballépéseinek emlékei is kísértik.

Nagyon szeretem a régebbi korokban játszodó krimiket, úgyhogy a 30-as évek Berlinjének említése a fülszövegben rögtön felkeltette a kíváncsiságomat a könyv iránt. 

Könyvünk főszereplőjét, a nem mindig udvarias stílusú, magának való és könnyen dühbe jövő Gereon Rath-t, az összes rossz tulajdonsága ellenére is sikerült megkedvelnem. 

Az egyáltalán nem csapatjátékos Gereon vezeti a híres színésznő, Betty Winter halálának ügyében indított nyomozást. A színésznőre zuhanó lámpa esete kezdetben balesetnek tűnik, ám ahogy Gereon egyre mélyebbre ás, rájön, hogy Betty Winter halála, talán mégsem baleset volt. Ám éppen ekkor a felettese Böhm bűnügyi tanácsos elveszi Gereontól az ügyet. Ő eközben egy magánnyomozásba is belekezdett egy eltűnt színésznő ügyében, amire egy régi filmproducer ismerőse kérte fel. Nem sokkal később egy filmszínházban egy színésznő holttestére bukkannak, s úgy tűnik e három különböző eset nagyon is kapcsolódik egymáshoz.

A kor filmvilágát is  megismerhetjük, láthatjuk a némafilmek és az újonnan moziba kerülő hangosfilmek viadalát, s a mindenre elszánt filmproducerek harcát, akik semmilyen fogástól nem riadnak vissza, hogy megakasszák egymás munkáját.

A nyomozás közben, a gyilkos szemszögéből is olvashatunk pár fejezetet, amelyből kiderül, hogy egy kegyetlen és beteg emberrel állunk szemben, kinek szép lassan megismerhetjük a múltját, s a titkait is.

De bepillantást kapunk még Gereon zűrös magánéletébe és a nőügyeibe is, a könyv elején feltűnő barátnője Kathi hamar eltűnik az életéből, én egy kicsit hiányoltam is egy darabig, de eztán újra előkerült, Gereon pedig nem túl szépen bánt el vele. Ezért is nagyon is csodálkoztam, hogy Gereon milyen tündérien bánt a majd később,  nem túl szerencsés körülmények során hozzá kerülő kiskutyával Kirie-vel. Ezért mindenképpen  plusz pontot érdemel. :)

A történet egy kicsit lassabb folyású volt, mint amit egy krimitől várnánk, de nekem tetszett, jókat mosolyogtam a rendőrök egymás közti beszélgetésein, s Gereon vicces beszólásain. Szívesen sétáltam volna én is a kor Berlinjének utcáin, betértem volna a kávézókba, de a szereplőink hosszú sétáit a Wannaseenél is nagyon élveztem én magam is. A végén pedig, ahogy egyre közelebb kerültünk a gyilkosságok megoldásához, már izgalmakban, sőt akcióban sem volt hiány. Így összeségében nagyon élveztem ezt a jó kis régimódi bűnügyi történetet.

A könyvet köszönöm a General Press Kiadónak! 

8/10

Zsófi

Philip Sington: Az Einstein lány

Tényleg Albert Einstein volt a világ egyik legrosszabb férje? Vajon mi történt a tudós Lieserl nevű kislányával, aki az első feleségétől még a házasságkötésük előtt született, és rögtön örökbeadták?

Berlin, 1932.

Egy félmeztelen, fiatal amnéziás nőt találnak Albert Einstein nyaralójához közel. Semmit sem tud magáról, még a nevét sem. Csupán egy szórólap van nála, amely a tudós egyik előadását hirdeti, de nem emlékszik, miért kerül hozzá. Kezelni kezdik egy pszichiátriai intézetben, és hamar kiderül róla, hogy kiváló matematikai érzékkel rendelkezik. Ám továbbra sincsenek emlékei, ezért a sajtó felkapja az ügyet, és elnevezik Einstein lánynak. A nő pszichológusa, Martin Kirsch nyomozni kezd. Ki lehet ez a titokzatos páciens? Van-e bármilyen köze a tudóshoz? Vajon nem egy külföldről átdobott kém a náci Németországban, Hitler hatalomra jutása előtt két hónappal?

Philip Sington éveken át kutatta Albert Einstein magánéletét, mielőtt megírta történelmi thrillerjét. A feszültségekkel teli, fordulatos regényt eddig tizennégy nyelven adták ki, és mindenhol nagy sikert aratott.

Hát, hűha. Tetszett ez a könyv. Nagyon különleges volt, mind a felépítésében, mind a történet szempontjából is.

A könyv elején már tulajdonképpen egy kicsit előre fogjuk látni a dolgok kimenetelét, ugyanis egyik főszereplőnk Martin Kirsch doktor után éppen kutat a menyasszonya, Alma Siegel, mert már három napja eltűnt.

Ezután a történet már át is tér Martin doktor szemszögére, több, mint egy évet visszalépünk az időben és szépen lassan megismerjük Kirsch doktor és a titokzatos páciense, az Einstein lány történetét. Nagyon tetszett nekem, ahogy szépen lassan lapról lapra egyre többet tudtunk meg  az életükről, és magáról a lány rejtélyes kilétéről is.

Egy kicsit a harmincas évekbeli, németországi pszichiátriát, a korabeli kezeléseket, az orvoslás ezen ágáról való vélekedéseket is megismerhetjük, számomra ezek a részek is nagyon érdekfeszítőek voltak. Arról is olvashatunk, hogy milyen hatással volt  a mentális betegségekkel küzdőkre és az őket kezelő intézményekre Hitler hatalomra jutása, és e sötét időszaknak a kezdete.

Martin Kirsch nyomozása során egyre közelebb került a megoldáshoz, egyre többet tudott meg az Einstein lányról, a nevét, megtalálta a helyet, ahol a lány a baleset előtt lakott, de mindeközben megismerhettük őt magát és az ő saját történetét is. 

A lány, Marija visszaemlékezéseiből pedig fény derült az életének törénetére, és arra is, hogy kicsoda ő valójában - ezek a részek számomra nagyon izgalmasak voltak, csak úgy faltam a lapokat, hogy végre megfejthessem a titkokat, pedig így jobban belegondolva, klasszikus értelemben véve nem nevezném kifejezetten sem izgalmasnak, sem túl mozgalmasnak ezeket a részeket, de én mégis ilyennek találtam őket.

És persze itt van még Albert Einstein is, akit most nemcsak, mint az egyik legnagyobb tudóst ismerhettünk meg, hanem, mint egy egyszerű embert, akár úgy is mondhatnám, hogy megláthatjuk Einstein sötét oldalát is. Megismerjük a beteg fiát elhanyagoló apát, és a kicsapongó férjet.

Féltem, hogy az Einstein szál miatt túl sok lehet majd a számomra érthetetlen tudományos értekezés, de egyáltalán nem volt sok ilyen, csak egy pár hosszabb, elvont kvantumfizikáról értekező bekezdést találtam.

A történet végére fény derül a titkokra természetesen, de egy nagyon megdöbbentő és elgondolkodtató befejezéssel találjuk szembe magunkat, amin napokig törhetjük a fejünket, hogy akkor most mi is volt ez? (Bár így a könyv legelső fejezetét ismét szemügyre véve azt hiszem tudom, hogy melyik teóriám a helyes...)

9/10

Zsófi