Könyvek az elmúlt évből 1. rész

Néhány bejegyzésen keresztül az elmúlt egy év olvasmányaiból szemezgetek röviden, a blog instagram oldalának bejegyzéseit használva segítségnek, illetve emlékeztetőül.

Jodie Picoult - Jennifer Finney Boylan: Bódító méz 

Fantasztikus könyv a maga nemében, Jodi témaválasztása bravúros, mint mindig. A történetvezetés remek és kellően feszült volt, ahol kellett. Egy családi lélektani dráma, egy szép szerelem története, kiváló karakterekkel.

Nekem kicsit sok volt benne a méhekről, úgy éreztem, hogy ilyenkor megakad a történet lendülete, kizökkenek a könyv hangulatából, de értékelem a szerző kutatómunkáját, mert amúgy sok érdekeset tudtam meg.

Bár mindenre választ kapunk a történet végén, mégis elmaradt nálam a nagy „hűha” érzés, de azért egy nagyszerű, feszült, érzékenyítő emlékezetes olvasmányélmény marad.

Mindig érdekesnek tartom a közösen írt könyveket és kíváncsi vagyok, kinek mennyi része volt benne.

Fábian Janka: Emma-könyvek

Emma szerelme

Vártam a bejegyzés írásával, míg elolvasom a második és harmadik kötetet is. Nekem határozottan tetszett ez a könyv, olyannyira, hogy ajánlottam családtagoknak is elolvasásra. Elsőre olyan régi, csíkos-pöttyös lányregény hangulata volt, míg Emma kicsi volt és tulajdonképpen csak szerencsétlenségek történtek vele. 

Volt a könyvnek az elején valami naiv stílusa, ami valószínűleg erősítette ezt a lányregény érzést. Vannak a történetben, szerelmek, nagy tragédiák, felnőtté válások, tulajdonképpen száguld az élet, sok mindent átélünk a szereplőkkel a könyv lapjain. 

Carly Schabowski: A szivárvány

A szivárvány az igazságok, a szeretet és a háború kegyetlenségének a könyve. Olyan dolgokról mesél, amit a legjobb volna elfelejteni, de lehet-e úgy élni, hogy egész életedben elhallgatod az igazságot, ami feszít és fáj és így nem találsz békességet és nyugalmat idős korodra.

Az Angliában született Isla 2015-ben talál nagyapjáról egy olyan fotót, amin a férfi náci egyenruhában pózol egy másik náci egyenruhás tiszttel együtt. A fotókkal együtt talál még egy szivárványszínű sálat is. Demens, beteg nagyapjától nem mer kérdezősködni, de nagymamáját megkérdezve az asszony elutasítóan viselkedik, és arra kéri a lányt, engedje el a témát és vele együtt a múltat, ne zaklassa fel a nagyapját. 

Kate Hewitt: Szerelem a múltból

Mindig örülök, amikor egy olyan új szerzőt találok, akitől még addig nem olvastam, de egy jó olvasmányélmény után boldogan fedezem fel, hogy van még jó néhány könyve. 

Így vagyok most Kate Hewitt-tal, nagy lelkesen már elő is jegyeztem két további könyvét a könyvtárban. 

A Szerelem a múltból a már jól bevált két idősíkon játszódik, van a jelen és volt a múlt, amelynek a szálai a történet végére összeérnek, és így előfordulhat, hogy a múlt egy kicsit vagy nagyon, megváltoztatja a jövőt. Azoknak az embereknek a jövőjét, akiket megismerhetünk ebben a könyvben, és bizony nagyon rájuk fér egy kis változás, mert mindannyian küzdenek a múlt démonaival.

Sarah Jio: Párizs összes virága

Ismét egy gyöngyszemre bukkantam. Sem a címből, sem a regény fülszövegéből nem gondoltam, hogy egy ennyire szép és megrázó történetet fogok olvasni. Melyben fontos szerepet játszott a szeretet, a szerelem és a család egysége is, de a legfontosabb az anyaság és a veszteségek. 

Két idősíkon futó cselekményt olvashatunk a könyvben, az egyik 2009. szeptember 04-én kezdődik, a másik 1943. szeptember negyedikén, mindkét esetben Párizsban járunk. 2009-ben Caroline, a fiatal nő balesetet szenved, néhány napra kórházba kerül, ahonnan amnéziával távozik. Fogalma sincs ki lehet ő, miért él egyedül, és miért él éppen ott, ahol. 

Sarah Winman: Csendélet

Évekkel ezelőtt teljesen véletlenül akadtam a szerző Amikor isten nyúl volt című könyvére és azonnal nagy kedvencem lett. Éppen ezért meglepett, hogy a Bádogember című regénye miért nem okozott ugyanolyan hűha érzést. Tetszett, jó volt, de nem rabolta el a szívemet.

Sokáig nem is esett le nekem, hogy a Csendélet írója ugyanaz a Sarah Winman, aki az Amikor isten nyúl volt történetet írta, de mindig gyönyörködtem a borítójában, a nagyszerű kivitelezésében. Fantasztikusan szép, ahogyan a lapok külső élén kirajzolódik a gyönyörű grafika, és ugyanilyen jó volt azt nézni, hogy olvasás közben, amikor a lapok széthúzódtak egymástól, akkor elhalványult. Ez a könyv olyan, hogy egyszerűen örömet okoz a nézése is. 

Csíkos - pöttyös olvasások

Dénes Zsófia: Zrínyi Ilona

Ezt a könyvet a csíkos-pöttyös könyveim közül választottam ki,  Akli Miklós után Zrínyi Ilonával is megismerkedtem közelebbről. Őszintén bevallom, hogy Zrínyi Ilonáról nem voltak naprakészek az információim, így, mielőtt hozzáláttam az olvasáshoz, Wikipédián felfrissítettem a tudnivalókat. 

Zrínyi Ilona II. Rákóczi Ferenc édesanyja volt, Ilonát az esküvője napján ismerjük meg, amikor...

Janet Skeslien Charles: A párizsi könyvtár

Ha egy könyv címében szerepel a könyvtár, könyvesbolt, könyv szó, akkor nálam már várólistára kerül. Ez amolyan könyvmoly dolog szerintem és vagyunk így még biztos nem kevesen. Persze, ez nem mindig elég ahhoz, hogy a végén is elégedetten tegyük le a könyvet, nem garancia arra, hogy egy komoly érzelmeket kiváltó, megindító, emlékezetes történetet kapjunk, de az ígéret ott van benne. 

A párizsi könyvtár azonban abba a kategóriába tartozik, ahová az abszolút 5 csillagos könyveket sorolom, ugyanis érzelmek sorát váltotta ki belőlem, szórakoztatott, meghatott, teljesen otthon éreztem magam a párizsi Amerikai Könyvtárban és szíven ütöttek a háború okozta történések.

Ariel Lawhon: Fedőneve: Héléne

Még nincs vége az évnek, de én kijelentem, hogy 2021 egyik legjobb olvasmányáról olvashattok ebben a bejegyzésben. A Top3-ban mindenképpen benne van és egyáltalán nem kizárt, hogy az első helyen fog az én listámon végezni.

Fantasztikus stílusban írt, az érzelmek összes skáláját felvonultató és bennünk is mindent megmozdító történet, olvasása során egyszerre éljük meg a nőiességünket, esünk gyengéd szerelembe, majd kibírhatatlan izgalmakban van részünk. 

Elviselhetetlen borzalmakról olvashatunk, gonosztevőket gyűlölünk, ugyanakkor hálásak vagyunk a hősöknek, akik életüket kockáztatták és adták a háborúban azért, hogy más embereket megmentsenek és azért, hogy a náci uralmat meggyengítsék.

Pam Jenoff: Elvesztek Párizsban

A könyv valódi események ihlette történet, melyben keverednek a megtörtént események és a fikciók, ezáltal egy nagyon olvasmányos, izgalmas kötetet kaptunk.

Az események főszerepében brit női titkosszolgálati ügynökök állnak, akiket a kormányhivatal titkos részlege küldött a francia ellenállókhoz, egy viszonylag gyors kiképzés után. 

A történet három szálon fut,  de időben nincsenek nagy eltérések, a jelen 1946, a múltbéli események pedig 1943-ig nyúlnak vissza, amikor megalakult Eleanor Trigg női ügynökcsapata.

Bauer Barbara: A fekete rózsa

Bauer Barbarától ez a második olvasásom. Az aranyműves fia volt az első, és már arról a könyvről írt bejegyzésemben is megállapítottam, hogy mennyire finom, lírai stílusban meséli el az eseményeket a szerző. Ez nem változott, illetve annyiban mégis, hogy ez a könyv még jobban megérintett, még jobban szívbe markoló volt.

Az etyeki emberek emlékeit sikerült annyira személyessé, annyira közelivé tennie, hogy bármelyikünk emlékei lehetnének, bárki nagyszüleiről, elődeiről szólhatna ez a csodaszép, szeretettel teli, megindító történet.

Antonio Iturbe: Az auschwitzi könyvtáros

Vannak címek, melyek mindent elmondanak, és azt is sejthetjük belőle, hogy nem egy vidám történetet fogunk olvasni. Az auschwitzi könyvtáros éppen ilyen. Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy átvitt értelemben kell-e értelmeznünk ezt a címet, hiszen Auschwitzről minden elmondható, de az, hogy könyvtár lett volna a borzalmas szörnyűségek helyszínén, az az utolsó dolog, amire gondolnánk.

Pedig volt, a könyv igaz történet alapján íródott. Dita Krausról, egykori auschwitzi fogolyról szól, aki 14 évesen szüleivel került a prágai Terezin gettóból Auschwitzbe.

Hihetetlen, de igaz, hogy volt ott egy gyerekbarakk, ahol a gyermekekkel valamiféle foglalkozásokat engedélyeztek a SS-tisztek, azzal a szándékkal, ha bármiféle igazolást kell prezentálniuk külső szerveknek a tábor funkciójáról és működéséről, akkor a gyerekbarakk erre egy megfelelő példa, azzal a normalitás látszatát tudják kelteni.

Angela Petch: A toszkán titok

Mindig is szerettem az olyan történeteket, amelyekben régi naplójegyzetek kerülnek elő a múltból, és a jelenben élő főszereplő az alapján próbálja összerakni valamelyik szülője, nagyszülője vagy éppen más őse életét.

A toszkán titok éppen ilyen, melyben Anna próbálja összerakni szülei, de legfőképpen édesanyja életét a 2. világháború idején. Anna 33 éves, amikor édesanyja meghal, az apját már korábban elvesztette. Nővére és bátyja ingatlant és ékszereket örököltek, Annára  készpénzt és régi naplójegyzeteket hagy az olasz édesanyja, Ines.

Folti, Colin, Flamingó fiú, avagy az állatok csodálatossága

Három nagyon szeretnivaló könyvről írok ebben a bejegyzésben, melyeket az ifjúsági könyvek kategóriájába sorolnék, de ezek azok az ifjúsági könyvek, amelyeket a felnőttek is bátran elolvashatnak, mert gyönyörűek, imádnivalóak, és ha a családban közösen olvassuk egy gyerekkel, fiatallal, akkor remek beszélgetnivaló témákat adnak. Igaz ez mindhárom könyvre. 

Az állatok és a természet szeretetéről szólnak ezek a könyvek, érzelmekről, szeretetről, tiszteletről, érzelmesebb felnőttek készítsék be a zsebkendőjüket is. 

Tapodi Brigitta: A hajtű

Ha szeretitek a történelmi, a romantikus, az igényesen, szépen megírt, régmúltban és jelenben játszódó, némi titokzatosságot, rejtélyt tartalmazó történeteket, akkor  ajánlom Tapodi Brigitta regényét. 

Tökéletes nyári olvasmány, aminek nyáriságát az adja, hogy Keszthelyen, a Balaton partján indul a történet, csodás környezetben, kastélyok között és gyönyörű tájakon járhatunk, miközben a könyvet olvassuk.

Elhatároztam, ha Keszthelyen és a környékén járok, magammal viszem a könyvet és megkeresem a benne lévő helyszíneket. Ha ez sikerül, mindjárt több dimenziós élmény lesz ez a könnyed, szeretnivaló történet.