Nicolas Barreau: A szerelem receptjei

Tervezem, de még nem olvastam A nő mosolyát, de mivel ez annak a a könyvnek előzménykötete, úgy gondoltam, akár el is olvashatom ezt először, és majd utána következik A nő mosolya.

Ezért ebből a szempontból tudom csak bemutatni a könyvet, bár nyilvánvalóan utal néhány mondat arra, hogy ez a könyv Aurelie szüleiről szól, az ő történetükről, illetve annak is csak a kezdetéről.

Henri Bredin, a csendes visszahúzódó irodalom szakos diák beleszeret az elérhetetlennek látszó Valerie Castelbe. De ne szaladjunk ennyire előre.

Olivier Bourdeaut: Merre jársz, Bojangles?

Már jó ideje jön velem szemben ez a könyv, Nina Simone-ra pedig egy régebbi olvasmányom hívta fel a figyelmemet, (ha kíváncsi vagy melyik, akkor KATT IDE). Nina Simone-t megszerettem, ezért nagyon kíváncsi lettem, milyen könyv lehet az, amelynek címét egy zeneszám ihlette.

Hamarosan kiderült, hogy nem csak ihlette, hanem fontos szerepet játszik a könyvben ez a csodálatos zene, és miközben próbálom összeszedni a gondolataimat Olivier Bourdeaut történetéről, meghallgatom néhányszor. Nina Simone zenéje nagyon illik ehhez az érzelmekkel teli, bohókás, szeretnivaló, melankolikus könyvhöz, mert éppen olyan szomorú és vidám egyszerre, mint a család története. Próbáljátok ki, hallgassátok olvasás közben. 

Simone de Beauvoir: Szelíd halál

Egy anya halála. Drámai könyv, meglehetősen kemény stílusban. Simone elfogadja a halált, jobbnak tartja, mint a szenvedést és a betegséget. Elsőre szinte érzelmek nélkülinek éreztem a könyvet, tulajdonképpen egy anya-lánya kapcsolat feldolgozása, elemzése és lezárása . Egy ugyancsak gyenge lábakon álló kapcsolaté, amelyet egy rákos megbetegedés árnyékában ismerhetünk meg.  

Amikor édesanyja egy combnyaktöréssel kórházba kerül, kiderül, hogy egy rákos daganat növekszik a testében. Édesanyja ezt nem tudja, és ezért azt sem, hogy számára már elkerülhetetlen a halál, hamarosan véget ér az élete. Ennek ellenére minden bizonnyal megérez az elmúlásból valamit, mert igyekszik, erős lenni és jó betegként viselkedni. 

Michel Bussi: Fekete vízililiomok

Egy faluban élt három hölgy.
Az egyik gonosz, lelketlen volt, a másik csalárd, a harmadik önző.

Michel Bussi nevét jól jegyezzétek meg! Szerintem fantasztikus könyvet írt, amely könyv egy krimi, de egyáltalán nem egy sablonos bűnügyi regény. És itt nem csak a végére gondolok, ami szenzációs, hanem az egész könyv hangulatára, ami egyszerre megnyugtató és feszültséget keltő, gyönyörű képeket varázsol elénk és álmélkodva csatangolunk Givernyben, a Párizstól mindössze 70 km-re lévő csodálatos falucskában, miközben azon gondolkodunk, hogy ki ölhette meg Jerome Morvalt, a sikeres szemészt, Giverny lakóját.

Jean-Michael Guenassia: Javíthatatlan Optimisták Klubja

Legelőször a könyv különleges borítója keltette fel a figyelmemet. A gyönyörű szépia fotó egy szerelmes párról, amiről megannyi történet jut az eszünkbe, de legkíváncsibbak mégis ennek a könyvnek a történetére leszünk.

És akkor még itt van nekünk ez a cím: Javíthatatlan Optimisták Klubja. Ez vajon egy valódi klub? Hogy lehetnek tagok az emberek? Mit jelent javíthatatlan optimistának lenni? Aztán rájössz, te jó ég, hisz én is az vagyok... :)

A fülszövegről már ne is beszéljünk, 60-as évek, Párizs, több már nem is kellett, én máris olvasni akartam ezt a könyvet.