Ezt a könyvet az első megjelenésekor, pontosan 21 éve olvastam először. Nem ez volt az első Vámos könyvem, de valahol ott volt az elején. Évekig egyik kedvenc könyvemként emlegettem, ha valaki megkérdezte, egyből rávágtam, hogy ez az egyik. Közben eltelt 20-21 év, és a könyv ismét megjelent az Athenaeum Kiadónál. Elgondolkoztam azon, hogy mondhatok-e valamit kedvenc könyvemnek, amikor már jó régen, 21 éve olvastam, és nem tudnám meggyőzően elmesélni, hogy miről szól.
Persze, úgy nagyvonalakban megvolt a könyv, de tudnom kellett, hogy most milyen hatást vált ki belőlem, mert bár akkor is rendesen felnőtt voltam már, amikor először olvastam, de azóta még felnőttebb lettebb, ha lehet ilyet mondani. :D




