Érdekes lesz most ez az ajánlás, ugyanis gyűjtögető és felhalmozó olvasók lévén még nem volt időnk elolvasni a másikunk által a Hónap Könyvének ajánlott könyveket, így egyszemélyes jelölések lesznek, de azért leírjuk a benyomásainkat és tapasztalatainkat a könyvről külső szemlélőként.
Zsófi legalább olyan extázisban olvasta ezt a könyvet, mint én az Elefántsuttogót. De ha még csak olvasta volna, nem is lett volna baj, a pár nap alatt, amíg olvasta, rengeteg cuki állattörténetet hallottam tőle, csak mesélte-mesélte, úgy kellett leállítani, hogy én is el akarom olvasni a könyvet, ne mesélje el az egészet. Állítólag én ugyanígy viselkedtem az Elefántsuttogó esetében. :) Mindenesetre Zsófi csacsogása nélkül is elolvastam volna, mert rengeteg aranyos kép van benne állatokról, és az írónő is nagyon szimpatikus. Azóta sikerült egy dokumentumfilmet is megnéznünk, amiben szerepel Daphne, más vadállat-mentőkkel együtt és még jobban belopta magát a szívembe. Ilyen könyveket is kötelező olvasmánnyá tennék. /Bea/
Siobahn Dowd előző két könyvét már mind a ketten olvastuk, és nagyon tetszettek. Az írónő stílusa, történetei mindig nagyon különlegesek és egyediek, úgyhogy ezt a könyvet is mindenképpen el fogom olvasni. /Zsófi/
Ezt a könyvet pont most olvasom, megláttuk a könyvtárban és egyből lecsaptunk rá, pedig csak beléptünk könyvet visszavinni, de egyszerűen képtelenek vagyunk üres kézzel kijönni a könyvtárból. Nagyon különleges könyv ez, érdekes a hangulata, és a szereplők is nagyon egyedi figurák. Hát, majd a végén meglátjuk, de Anyának nagyon tetszett, így remélem nekem is fog. /Zsófi/
A borítója nagyon tetszik, Zsófi azt mondta nagyon jó, nincs mese, el kell olvasnom. :) A viccet félretéve, vannak könyvek, amikor még az 50. oldalnál sem tud nyilatkozni, ha megkérdezem, hogy tetszik-e. Ilyenkor azt válaszolja, hogy még csak az elején tartok. Ennek a könyvnek már az első tíz oldala után magától jelentette ki, hogy nagyon tetszik neki. Miután elolvasta sem gondolta másképp, és le kellett állítanom, amikor - még ha rébuszokban is - a végére tett utalásokat. Azzal is nagyon elégedett volt. /Bea/
Ezt a könyvet sikerült mindkettőnknek elolvasnunk. Bár Zsófi "csak" 9 pontosra értékelte (nála már ez is a nagyon jó kategóriába tartozik, végülis nálam is, de azt is jelenti, hogy van némi hiányérzetem), én simán 10 pontot adok neki. Amúgy is az írónő már felhívta magára figyelmemet az Üvegpalotával, és szerintem ez a könyv sem maradt el tőle. Vicces, szeretettel teli, keserédes történet. /Bea/
Ezt a könyvet (szintén) el szeretném én is olvasni. Főleg, hogy ezt én mutattam meg Anyának először. :) Valahogy, most nagyon összesűrűsödtek a könyvek, sőt ahogy most látom, több az olyan könyv, amit nekem kell elolvasnom, de igyekszem behozni a lemaradásomat. /Zsófi/
Nagyon sokáig itt lapult a polcomon. Könyvtári könyv volt, kihasználtam a maximális - kétszeri - hosszabbítási lehetőséget, időnként felvettem, amikor következő olvasmányt kerestem, elolvastam a fülszövegét, aztán mindig visszatettem. Amikor már majdnem lejárt a kölcsönzési határidő, megnéztem moly-on. Mindenki jót írt róla, így megesett a szívem rajta. Aztán csak olvastam, olvastam, belemerültem a szépségébe. Nem történtek benne igazán nagy dolgok, de mégis annyira szép volt ez a könyv, és azt sem tudom miért. Azt hiszem, azért az értékelésemben megpróbáltam megfogalmazni. :) /Bea/
