Blogfaggató Tapodi Brigittával

Sziasztok! Rég találkoztunk. Vannak az ember életében olyan szakaszok, amikor csak úgy tőle függetlenül történnek a dolgok. Ami ellen nem tud semmit tenni. Amikor az események legyőzik és maguk alá temetik. Amikor azt érzi, hogy nem tud továbblépni, csak áll egy helyben és érzi, hogy jó lenne már valamerre lépni, de csak áll. Aztán jön egy apró, kicsi lépés. Amit lehet, hogy nem is ő tesz meg, hanem más tesz meg felé és ezzel mégis kimozdítja a mozdulatlanságból. A blog majdnem egy év pihenő után újra aktív, várlak benneteket a már megszokott könyvajánlókkal, a Blogfaggatóval, amelyben interjúkat olvashattok érdekes és számomra kedves emberekkel, és valószínűleg lesznek újdonságok is, ezek még alakulóban vannak.

Tapodi Brigitta könyveit nagyon szeretem. Írásaiban a finomság, a szépség, a természet szeretete ölel körbe, megmelengeti az ember lelkét, ahogyan a múltról ír, egyszerűen, nagy-nagy tisztelettel és ahogyan életre kelti írásaiban  a jelen pillanatok fontosságát és jelentőségét. Nagyon örülök, hogy válaszolt a kérdéseimre és így ezzel az interjúval indíthatom be újra a Könyvutca blogot.

Blogfaggató Orsival és Norbival

Ha nem jártatok még a Káptalantóti Liliomkert piacon, akkor mindenképpen vegyétek fel az "Egyszer látni kell" listátokra ezt a Balaton-felvidéken található, nagyon egyedi hangulatot árasztó piacot, ahol  mi első látogatásunk alkalmával szinte tátott szájjal sétáltunk végig. Nem is sétáltunk, lebegtünk és repkedtünk egyik sátortól a másikig, próbáltuk befogadni azt a sok szépséget és érdekességet, gyönyörű kézműves portékákat és házi finomságokat, amiket láttunk. Aztán rendszeres visszajárók lettünk. Bár 150 km-re van a lakóhelyünktől, 2-3 havonta elmegyünk és örömet okozunk magunknak ezzel az élménnyel.

Blogfaggató Debreczeny Zoltán festőművésszel

Debreczeny Zoltán képeivel Kapolcson találkoztam először, jó néhány évvel ezelőtt. Minden évben megcsodáltam őket. Legelőször élénk, ragyogó színei ragadják meg a szemet, majd mozgalmas, vidám, kedves jelenetei tartanak fogva, mert ezekre az élettel teli képekre nem elég egy pillantás, ezekbe bele lehet feledkezni, ha sokáig nézzük, mi is ott érezzük magunkat a vásznon, egy-egy szépséges és mókás kép helyszínén, a kép szereplői között. Amely szereplők megragadják a figyelmünket és valamiért ismerni akarjuk az életüket, a gondolataikat.  Ha ehhez a művész úr egy történetet is elmesél esetleg a kép keletkezéséről, megszületéséről, akkor még egy bónusz fantasztikus élményben is részünk lesz. 

Blogfaggató Silye Julival

Silye Julival és munkáival 2019-ben, Kapolcson a Művészetek Völgyében a Tűzoltószertárban találkoztunk először, ámulva csodáltuk az elevenséget és újszerűséget, a vidámságot, az energiát, a melegséget, ami Juli munkáiból áradt. A képek főszereplői az emberek voltak, minden mennyiségben és formában, sőt még textilre nyomtatott babák  is lógtak a plafonról, amiket látva azt éreztem, hogy legszívesebben magamhoz ölelném és hazavinném őket. Beszélgettünk is Julival egy jót, közvetlen, kedves embernek ismertük meg, ne habozzatok meglátogatni őt és képeit, ha ellátogattok a Művészetek Völgye 10 napján Kapolcsra. Nagy örömömre ebben a Blogfaggatóban őt kérdezgethetem: 

Blogfaggató Dórival és Ákossal

Fotó: Nimba Photo by Kisfalusi Niki

A közelmúltban írtam Dóri és Ákos könyvéről, amit azóta is imádok és már sok receptet elkészítettem belőle, IDE KATTINTVA elolvashatjátok a bejegyzést. Ez egy vegán szakácskönyv, de mindig hangsúlyozom, hogy a nem növényi étrend szerint étkezőknek is ajánlom a vegán szakácskönyveket, hiszen mindenki eszik  hús nélküli ételeket is a hétköznapokban. Dóri és Ákos könyve pedig jórészt nem csak szimplán vegán ételeket tartalmaz, hanem egészséges vegán ételeket.

Nagyon örültem, amikor igent mondtak a megkeresésemre és válaszoltak a kérdéseimre. Alaposan kifaggattam őket. Sokat tanultam a válaszaikból, jókat mosolyogtam és minden szavukat meg tudom erősíteni az étkezést illetően. Engem is ért egy hatalmas sikerélmény ezzel kapcsolatban, amiről majd egy külön bejegyzésben fogok beszámolni. Na de lássuk Dórit és Ákost. 

Blogfaggató Abdulwahab Liánával

Néhány napja olvashattátok a várva várt 30. Művészetek Völgyéről szóló bejegyzésemet, ezúttal pedig egy  blogfaggató interjút olvashattok Liánával, aki egy nagyon kedves, közvetlen Völgymunkatárs. Mi a tavalyi Völgyhétvégéken ismerkedtünk meg vele személyesen, és neki köszönhetünk több programot és helyszínt is, amit meglátogattunk. Igazi házigazdaként ajánlott különböző lehetőségeket a figyelmünkbe, mi pedig nagyon örülünk, hogy hallgattunk rá és részt vettünk olyan programokon is, amikre azelőtt nem biztos, hogy felfigyeltünk volna. Egy dolgot hagytunk ki a Völgyhétvégéken, a táncházat, de sokszor megfogadtuk az elmúlt hónapokban, hogy idén mindent bepótolunk.

Olvassátok szeretettel Blogfaggatónk újabb részét, remélem ti is kedvet kaptok a Völgyhöz és ellátogattok nyáron Kapolcsra.

Blogfaggató Gabóval

A Blogfaggató következő részeiben olyan emberekkel készült beszélgetéseket olvashattok, akikkel valamilyen szempontból rokon lelkek vagyunk. A könyvek szeretete szempontjából mindenképpen.

Könyvrajongóknak szeretnék kérdéseket feltenni, mert mindig érdekelt, hogy kinek milyen olvasási szokásai vannak, mások is annyira megszállottak-e, ha olvasásról van szó, mint én.

Olvasnak-e párhuzamosan több könyvet és nekik is magától értetődik-e, hogy bármilyen alkalomra, legyen az névnap, születésnap, karácsony a legjobb ajándék számukra a könyv. 

Elsőként Gabóval, a Gabo olvas blog írójával szerettem volna beszélgetni, ugyanis őt nem csak példaképnek tekintem, hanem nagyon jó szívvel gondolok rá. Ő volt az, aki elsőként osztotta meg egyik bejegyzésünket, amikor még kezdő bloggerek voltunk.