A második hullámot csak a szerencsések élték túl.
A harmadikat pedig a szerencsétlenek.
A negyedik után egyetlen szabály maradt:
NE BÍZZ SENKIBEN!
Cassie egy lépést sem tesz a következők nélkül: Luger, M-16-os gépfegyver, lőszer és Bowie kés. Ennivaló, víz, hálózsák és körömcsipesz csak ezután következik a listán.
Cassie tizenhat éves, a néptelen országúton menekül. Rajta kívül már nem sokan vannak életben a Földön. Menekül a lények elől, akik embernek látszanak, és akik megölnek minden útjukba kerülőt. Akik több hullámban pusztították az emberiséget. Nem tudjuk, kik az idegenek. Nem tudjuk, miért akarják megsemmisíteni a világunkat. Csupán egyvalami világos: mindenkit ki akarnak irtani.
Cassie családja túlélte az első és a második hullámot. A harmadik és a negyedik már nem kímélte őket. Cassie most az ötödik hullámmal néz farkasszemet: vagy öl, vagy megölik. "Csak akkor maradsz életben, ha egyedül maradsz" - ez a meggyőződése. De aztán találkozik Evannel, aki elbűvölő és titokzatos, egyedül ő segíthet Cassie-nek, hogy valóra váltsa az öccsének tett ígéretét. A lány választásra kényszerül bizalom és csüggedés, harc és megadás, élet és halál között. Föladja vagy fölveszi a harcot?
Ez a könyv valami fantasztikus volt!! Igen, igen szó szerint is az volt :), de ahogy ki volt találva, ahogy meg volt írva, és amiért nem tudtam letenni, csak ezzel a jelzővel tudom illetni. Már az első oldalaktól kezdve megfogott, megdöbbentett a történet keménysége és a kitalált invázió. Végig izgalomban tartott, mert csak nagyon sokára kezdtem tisztán látni. Nem tudtam ki ember, ki földönkívüli. Tulajdonképpen azt sem, hogy milyenek a földönkívüliek, honnan lehet tudni, hogy ők azok, de hát ezzel így volt a főszereplő Cassie is, aki egyedül vándorolt, bujdosott, nem adta fel, mert az öccsének, az ötéves Sammynek tett egy ígéretet. Nem értettem én sem, miért nem rohanják le a földet a lények, miért nem ölték meg az összes embert egyszerre, miért voltak a hullámok. Szörnyű világ volt ez, Cassie viszont hősiesen élte a napokat, egyiket a másik után.
Evan megjelenésekor kicsit megijedtem, hogy akkor most elromlik a történet, egy oda nem illő romantikus, esetleg habos-romantikus résszel, de végülis elviselhető volt, valahol érthető. Bár Evan szerelmének keletkezését jobban megmagyarázhatta volna az író. Néha még találtam egy-két megmagyarázni való dolgot, de aztán már nem foglalkoztam vele.
Camp Havenről sejtettem, hogy az, ami végül valójában volt, de azért az elején egy kicsit engem is megtévesztett, és törtem a fejem olvasás közben rendesen, hogy akkor most ki a jó és ki a rossz.
Nagyon eredeti, izgalmas, fantáziadús történet volt, a vége pedig film nélkül is megelevenedett a szemem előtt, szinte a körmöm rágtam, hogy legyen már vége, jussanak el valahová. Hát vége lett.... Most azonnal olvasnám a következőt!!
Azt hiszem az eddig olvasott disztópiák közül jelenleg most ez a Leg. A legizgalmasabb, a legletehetetlenebb. Semmiképpen sem ajánlatos karácsony előtt belekezdeni az olvasásába, mert hátráltatja a karácsonyi készülődést. :)
Bea
És Stephenie Meyer A burokjához mennyire hasonlít?
VálaszTörlésJó kérdés. Eszembe jutott közben az is, de csak egyszer, mert itt máshogyan van megoldva "az idegenek köztünk/bennünk vannak" rész, úgyhogy ezért találtam mégis eredetinek. Olvasás közben már egyszer sem jutott eszembe a Burok. Pedig én Zsófival ellentétben azt is nagyon szerettem, igaz, jóval régebben olvastam, de akkor nagyot ütött. Most erre mondom ezt :), bár kicsit tartok a folytatástól, mindamellett, hogy azonnal olvasnám. Bea
VálaszTörlésKöszönöm a választ, kíváncsivá tettél. :)
TörlésMost már én is kíváncsi vagyok, neked hogy fog tetszeni, amikor majd elolvasod. :)
TörlésÓ, nálam is nagy kedvenc ez a könyv, és úgy örülök, hogy nektek is tetszett! :) És szinte hihetetlen, de a második rész még ennél is jobb! Ajánlom azt is. :D
VálaszTörlésÓ, akkor megnyugtattál! Mert én bizony tartottam attól, hogy esetleg gyengébb lesz. Most már csak meg kell szereznem valahogyan. :)
Törlés