oldalak

2022. március 16., szerda

Csíkos - pöttyös olvasások


Dénes Zsófia: Zrínyi Ilona

Ezt a könyvet a csíkos-pöttyös könyveim közül választottam ki,  Akli Miklós után Zrínyi Ilonával is megismerkedtem közelebbről. Őszintén bevallom, hogy Zrínyi Ilonáról nem voltak naprakészek az információim, így, mielőtt hozzáláttam az olvasáshoz, Wikipédián felfrissítettem a tudnivalókat. 

Zrínyi Ilona II. Rákóczi Ferenc édesanyja volt, Ilonát az esküvője napján ismerjük meg, amikor...

"Az eperjesi országúton hatlovas hintók robognak, mögöttük társzekerek hosszú sora tart északi irányban Bártfa szabad királyi város felé."

Zrínyi Ilona ül ezen hintók egyikében és éppen a menyegzőjére tart, hogy feleségül menjen I. Rákóczi Ferenchez, Erdély választott volt fejedelméhez.  A menyasszony azonban nem vidám, Miklós bátyját nemrég vesztette el. Vajon tényleg egy vadkan ölte meg a hős Zrínyi Miklóst? 

A frigy megköttetett, a házasságból két gyermek született, Ilonának és Rákóczinak 10 év jutott, amit tisztességben, szeretetben töltöttek el. Majd Ilona egyedül maradt a gyermekeivel. 

Megismerjük ezt az erős, csupaszív, tiszteletre méltó asszonyt, aki igazságos, kitartó és hűséges volt, mind a néphez, mind második férjéhez, Thököly Imréhez. Hősként védte Munkács várát és hűséggel gondolt mindig távol lévő férjére, majd követte a száműzetésbe is. 

Nem egy gyorsan olvasós könyv volt, a régi szöveggel néha nehezen haladtam, és nem minden esetben volt világos a történelem alakulása, ezért időnként internetes tájékozódást végeztem. Jó és szép élmény volt, egy erős nő életének alakulását követhettem végig, házasságkötésétől egészen a haláláig. 

"Csodálatosan szép őszi hajnalra virradtak másnap Fülek alatt a mezőn. A kora reggel még hamvas volt, de a hajdinaföldek smaragdja mögött az erdősáv a kelő nap sugaraiban aranysárgát és bíbort csillogtatott, s a patak az ég kékjétől türkizszíneket játszott."

*****

"Szép is, jó is, egyszerű is, így látják azok az egyszerű emberek, akikkel beszélget. De bátor is, okos is, nagy akarat lakozik benne, bármi tanácsot ad nékik. Bíznak benne, mert sokszor volt már támaszuk. Szeretik, mint az anyjukat, és hogy baja ne essék, féltik, mert ő, Zrínyi Ilona, asszonyban ritka emberséges ember, és azok közül, akiket ők ismernek, az egyetlen nagyúr, aki belopódzott a szívükbe."


Szabó Magda: Álarcosbál


Egy pöttyös könyv a gyűjteményemből, ebben az évben elhatározásaim közé tartozik, hogy minél többet szeretnék belőlük olvasni, de úgy érzem az új könyvek, a könyvtári kölcsönzések és egyéb felhalmozott olvasnivalók mellett bőven marad még jövőre is olvasnivalóm közülük. 

Elhatározásom az is erre az évre, hogy Szabó Magdától is olvasok néhány könyvet és szépen lassan majd az egész életművét szeretném végigolvasni. Nem ez az első olvasásom tőle, valamikor régebben megkapta tőlem a kedvenc íróm címkét, aztán sokáig nem olvastam tőle semmit. Az Álarcosbál után nem is értem, hogy miért. 

Ez a megindító történet Boros Krisztina és családja története és egy tehetséges, csupaszív és okos pedagógusé, aki szeretné Krisztinát kimozdítani abból az állapotból, amiben 15 éve, születése óta van. Születésekor, a bombázások alatt vesztette el édesanyját, akit világéletében csak Zsuzsaként szólított és egy fényképről ismert. 

Édesapja és nagymamája, Zsuzsa anyukája nevelte, de úgy bántak vele élete 15 éve alatt, mint a hímes tojással, mindig ő volt a szegény anyátlan árva, nem volt zene, nem volt nevetés az életében, és nem csak az övében, hanem a család másik két tagjáéban sem. 

Ezt vette észre Éva néni az iskolában és próbált tenni valamit. Ami nem úgy sült el, mint ahogy tervezte, de a következmények mégis kimozdították Krisztinát és édesapját abból az állapotból, amibe önként száműzték magukat. 

A könyv cselekménye egy iskolai álarcosbál, ahol Krisztina cigánylánynak öltözik, álarcot is vesz fel, hogy senki ne ismerje meg, úgy tervezi, hogy így sokkal könnyebb lesz Éva néninek, az osztályfőnöknek elmondani,  amit szeretne.

Mert Éva néni egy angyal, aki segített nekik máshogy látni, aki kinyitotta megdermedt szívük ajtaját, de aki nem akar belépni rajta. Mert úgy véli, hogy nem magának nyitotta ki azt az ajtót. 

Csodálatos, felejthetetlen olvasmány, melyet könnyek nélkül nem lehet megúszni. Szabó Magda csodálatosan ír, de ezzel nem fedeztem fel újat, eddig is tudtam. 

Bea

"Gyönyörű tél volt, mesekönyv-tél.Csak a szépsége érződött, a harapása nem; a pelyhek táncoltak az ember arca körül, megültek a pilláin, a hó nem olvadt el, szelíden rátapadt a járdára, a reggel összetakarított buckákra telepedett, nem keményen villogott, mint a nyári folyó, hanem puhán."

*****

"A szeretet röpít. Ha valakit szeretek, annak szárnyakat kell adnom."

******

"Volt a mi házunkban három jázminbokor, azokat nagyon szerettem. Nekem minden fa olyan volt, mintha elvarázsolt ember lenne: diófák meg a tölgyek férfiak, a fűzek, nyárfák meg a gyümölcsfák asszonyok vagy fiatal lányok, akik táncolnak, hajladoznak, mikor süt a hold."

*****

"Én azt hiszem, gyereket csak úgy lehet nevelni,
ha az ember  megtiszteli azzal, hogy komolyan veszi."



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése