oldalak

2021. december 16., csütörtök

Flóri könyve és Iskola a faliszekrényben


Bezerédj Amália: Flóri könyve

Bezerédj Amáliáról és a Flóri könyvéről Wéber Anikó Luca és Máté régi körhintája című könyvében olvastam először, mint az első magyar gyerekkönyvről és azonnal nagyon kíváncsi lettem. Szerencsére, a könyvtárban is megtaláltam, így már semmi akadálya nem volt, hogy elolvassam.

"Ezen gyermek-könyvecske egy nemeslelkű hölgy munkálatainak köszöni eredetét, ki a kisded-nevelés és oktatás ügyét körében előmozdítni fáradhatatlan iparkodott. 

Ezen asszony nincs többé! de kedves jelenése az életben, és magas érdemei mindazoknak, kik hozzá közelebb állottak, emlékében fenmaradandók."

Amália a kislányának, Flórinak írta ezt a könyvet, amit sajnos korai halála miatt nem tudott befejezni, de nagy jelentősége volt és van ennek a könyvnek. Ez az első magyar dalos, mondókás, ismeretterjesztő képes könyv, ami kottákat is tartalmaz és ma már valószínűleg mosolyogva olvasunk.  Nem hiszem, hogy bárki is felolvasná a gyermekeinek esti meseként, de nagyon érdekes kortörténeti könyv. A könyv 1872-ben jelent meg Rajka Teréz átdolgozásával és kiegészítésével, ő fejezte be Amália munkáját. 

Életében Bezerédj Amália férje támogatását élvezve településükön Hidján,  óvodát-iskolát alapított 3-8-9 éves gyermekek számára és a Flóri könyvének elkészült részeit az ott élő  gyerekek nevelésére is használta.  Egy kincset érő könyv ez, mely mindamellett, hogy az akkori kor sajátosságait, gondolkodásvilágát, életfelfogását mutatja be, gyönyörűséges illusztrációkat is tartalmaz. 

Ha érdekel benneteket egy kis mese- és gyermekkönyv történelem, mindenképpen nézzétek meg ezt a könyvet, igazi időutazás volt. Az elején szótagolva találjuk a szövegeket, gondolom az olvasni tanuló gyerekek számára, olvashatunk állatokról, madarakról, foglalkozásokról. Imádságokat is találunk benne és apró mondásokat, amik tényleg megmosolyogtatnak, vagy már teljesen érvényét vesztette a jelen időkre, mint pl:

"A ki sokat eszik,
Az megbetegszik."

"A hazug gyermek végtére,
Tolvaj lesz öregségére."

A kis mondások után találunk verseket az ünnepekről, majd vidámnak mondott történeteket, találós kérdéseket, játékokat. Ahogy haladunk a könyvben, úgy szól egyre nagyobb gyerekeknek, leírásokkal virágokról, növényekről, fákról,  állatokról, mint egy biológia könyv. Majd pedig a könyv végén a világról olvashatunk, országokról, városokról, történelemről, legvégén pedig kottákat, fontos művekkel, mint pl. a Himnusz. 


Bálint Ágnes: Iskola a faliszekrényben

Gyermekkorom kedvenc könyvei jutnak eszembe Bálint Ágnesről, a Frakk, a macskák réme, Kukori és Kotkoda,  Mazsola, Szeleburdi család és még sorolhatnám. Éppen ezért nem is értem, miért nem találkoztam ezzel a könyvével eddig, ami egy nagyon édes, szeretettel teli történet. 

A könyv '75-ös kiadású, amikor még én is óvodás voltam, tehát akkoriban úgy mehettek a dolgok, ahogyan a könyvben is le van írva. Mai szemmel nézve igazi retro történet Szilviről és a családjáról, legfőképpen Szilviről és a nagypapájáról. A kislány családja Budapestről egy kis faluba költözik, a szülők azonban továbbra is a fővárosba járnak dolgozni, ezért Szilvit ilyenkor a nagypapára bízzák. Szilvi ősszel iskolába megy és már nagyon várja.

Közben megismerik Tatuskával a falut, megnézik, hol a tejbolt és merre van az iskola. Ismerkednek az utcabéliekkel, a szomszédokkal, a boltokkal.  Szépítik az udvart és a házukat, nagypapa még egy babaszobát is barkácsol Szilvinek a faliszekrényben. Ami csak egy ideig marad babaszoba, Szilvi csillapíthatatlan vágyakozása az iskola után Tatuskából előcsalja azt az ötletet, hogy iskolát rendez be a faliszekrényben a kislánynak. 

Ahogy közeledik az iskola, Tatuskával beszerzik a tanszereket, könyveket és nagyon érdekes, hogy a tankönyveket a Játék- és Papírkereskedésből szerezték be, és csinos köpenyt is vásároltak a Ruházati Boltban. A faliszekrény iskolában azonban hamarabb elindul a tanítás, hogy Szilvi már előre felkészülhessen. 

Annak ellenére, hogy ilyen régi történet, ma is megállja a helyét, legfeljebb nem csak az iskoláról lesz információja a gyerekeknek, hanem a szüleik, nagyszüleik gyerekkoráról is. Szép, kedves, nosztalgikus történet, egy időutazás. A vége alakulhatott volna boldogabban, így viszont igazán realisztikus volt. Imádom az illusztrációkat is. 

"Amit az ember gyerekkorában megtanult, azt nemigen felejti el.
Vagy ha el is felejti, amikor kell, eszébe jut. "

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése