oldalak

2021. augusztus 12., csütörtök

Kadarkai Endre: Világtalálkozó


Amikor megláttam, hogy Kadarkai Endre könyvet írt a Világtalálkozóból, nagyon megörültem és egyből arra gondoltam, hogy mindenképpen szeretném elolvasni. Utána viszont az jutott eszembe, hogy minek is olvassam el, amikor szinte mindegyik beszélgetést láttam Endre YouTube csatornáján. 

Tovább gondolkodva a homlokomra csaptam: hát éppen ezért kell elolvasnom! Hogy össze tudjam hasonlítani, mit ad hozzá a személyes jelenlét egy beszélgetéshez, kisebb élmény-e egy olvasott riport, mint egy videó, ahol látom a jelenlévők mimikáját, gesztusait, hallom a nevetésüket a hangsúlyaikat, és máshogy jön-e át egy látott és hallott beszélgetés.

Mint tudjátok, hiszen mindig leírom ilyen könyveknél, alapból szeretem a riportköteteket, a beszélgetős könyveket, tehát úgy döntöttem, hogy nem szabad kihagynom a Világtalálkozót könyv formájában sem. És milyen jól tettem! 

Más élményt adott, talán még jobban koncentrálni tudtam egyes emberek mondanivalójára, éppen azért, mert nem a külsőségekre figyeltem, hanem a gondolatokra, amiket megfogalmaztak, a helyzetekre, ahogy reagáltak egymásra, és az is nagy tapasztalat, hogy sokkal jobban meghatódtam egy-két riport esetében, mint a YouTube-on nézve azt. 

Azt is elmondhatom, hogy volt néhány (nagyon kevés, talán 3-4) Világtalálkozó, amit nem néztem végig, vagy éppen el sem kezdtem nézni, mert a benne szereplők egyike nem volt túl szimpatikus, vagy éppen sosem kedveltem. Viszont elolvastam őket, mert így nem a személyiségük jön át elsőre, hanem a mondanivalójuk, a gondolataik, és így olvasva őket rájöttem, hogy senki sem csak fekete és csak fehér, mindenkiben van jó és rossz, szimpatikus és kevésbé szimpatikus. Jó, ezt eddig is tudtam, de olvasva nekem is volt időm gondolkodni a leírtakon és nem kellett a beszélgetés ritmusa szerint haladnom a résztvevőkkel, ezért tudtam más megvilágításban látni a beszélgetőpartnereket. 

Persze az sem teljesen igaz, hogy mindenkiben van jó és rossz, mert volt olyan szereplő, akit minden porcikájában imádtam, nem tudott olyat mondani, ami ne tetszett volna, ami ne melengette volna meg a lelkemet. Nagyon jó érzékkel választja ki Kadarkai Endre a párosokat, amelyek között azért volt olyan is, amikor nem teljesen sikerült egymásra hangolódniuk, de ezeknek a beszélgetéseknek éppen ez a szépsége. 


Figyelni, amint  két ember Endre segédletével, finom irányításával ismerkedik, elmesél magáról dolgokat, sokszor olyanokat, amit még soha máshol nem mondott el, figyel a másikra, kérdez, reagál az elmondottakra. Felemelő, megható pillanatoknak is szemtanúi lehetünk és sokszor nevethetünk is. 

Az írott forma nem vett el ezekből a beszélgetésekből, inkább másfajta nézőpontból engedte megfigyelni őket, nagyon szerettem olvasni. Kíváncsi voltam arra is, hogy mennyire ugyanaz a könyvbéli riport, mint a stúdióbeszélgetések, le van-e rövidítve, meg van-e vágva, ezért természetesen magam elé vettem a könyvet, megnyitottam egy videót és összehasonlítottam.

Megnyugtatok mindenkit, nem kapunk kevesebbet a könyvbéli beszélgetésekben, csupán az élőbeszédben jelenlévő töltelékszavak, szóismétlések és egyéb, az írás szempontjából zavaró szófordulatok lettek kiszerkesztve a párbeszédekből. 

Mindig meglepő párosokkal találkozhatunk Endrénél, mint pl. Csányi Vilmos és Ganxsta Zolee, Bangó Margit és Medgyessy Péter, Enyedi Ildikó és Hrutka János, Nádasdy Ádám és L.L. Junior, és pluszban sorolhatnám még azokat az embereket is, akiket a Világtalálkozó előtt nem ismertem. 

Kadarkai Endre összes műsorát szeretem, van valami szuper képessége ahhoz, hogy megnyíljanak előtte az emberek, hogy saját magukat is meglepjék azzal, amit elmondanak magukról, azt is mondhatnám, hogy nagyon jól tud kérdezni, meg azt is, hogy nagyon jól tud hallgatni. Az biztosan érezhető, hogy érdeklik a riportalanyai, tiszteli őket és csak addig a határig megy el, amit a kérdezettek megengednek, receptoraival egyből megérzi, hogy  innen ne tovább és persze mindig kihangsúlyozza, hogy ha nem szeretnének, ne válaszoljanak. Ez nagyon szimpatikus. 

Nagyon várom már, hogy véget érjen a nyári szünet és újabb Világtalálkozókat nézhessek, de addig is nézem a régieket és olvasgatom a könyvet. A könyv után azokat a riportokat is megnéztem, amelyeket előítéleteim, fenntartásaim és szimpátiám hiánya miatt eddig kihagytam. 

Ajánlom nektek a Világtalálkozót minden formájában. Ha ismeritek Kadarkai Endért, a YouTube-on nézitek és szeretitek, akkor szeretni fogjátok a könyvet is, ha pedig a könyvet olvassátok először, akkor irigyellek benneteket, mert nagy élmények várnak még rátok a videók megnézésével. 

Bea


"A világon  az igazi tudás az, amikor az ember tisztában van azzal, hogy mit nem tud.
Rengeteget, sokkal többet nem tudunk, mint amennyit igen.
Ha valaki ezzel tisztában van, az jó, viszont ha azt hiszi,
hogy nagyon ért valamihez, akkor baj van. "

/Csányi Vilmos/

*****

"Nagyon sok mindenről nem tudja az ember, hogy miért történik,
de abban bízik, hogy a Jóisten viszont tudja."

/Lackfi János/

*****

"Azért van a rossz, hogy tudjam, mi a jó.

/Sándor Pál/


2 megjegyzés:

  1. Kadarkai riportjait eddig is néztem a YouTube-n, de a Világtalálkozóra még csak nemrégen akadtam rá! Pár beszélgetést néztem végig, de valóban nagyon érdekesek és eredetiek, így folytatom majd a többivel. Érdekes lehet írott formában is, bár egyelőre azt gondolom, nem keverném!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ha tetszenek, akkor a könyvet is ajánlom majd kicsit később elolvasni. Néha olyan, mintha új dolgot olvasnék, pedig a riportokban is ugyanez volt. :D

      Törlés