oldalak

2021. április 9., péntek

Piret Raud: Segítség! Anyu összement!


Gyerekkoromban nagyon szerettem Erich Kästner Az Emberke című meséjét. Imádtam, hogy egy gyufásdobozban lakik, mindössze 5 centiméter és mindenféle kalandokban volt része ilyen kicsi emberkeként, mely kalandokban jó szolgálatot tesz neki az apró mérete.

Ez a történet jutott elsőként eszembe, amikor megláttam ezt a könyvet, és talán ezért is voltam nagyon kíváncsi rá. Bár az alapeset teljesen más, és olvasás közben már nem is jutott eszembe az az emberke. 

Inkább Sanderre koncentráltam, aki ennek a könyvnek a főhőse. Egyik nap az anyukája olyan kicsivé válik, mint egy Lego figura.


Sander elmondása szerint már kicsivel korábban elkezdődtek az anyukájával a furcsa dolgok történni. Néha elejtette a poharakat, elfelejtette, hová kell visszatenni a dolgokat, és más fontos dolgokat is elfelejtett. És elkezdett napról napra összemenni. Amikor már gyerekméretűre zsugorodott, sírva vallotta meg Sandernek, hogy beteg, de meg fog gyógyulni, és minden rendben lesz, mert be fog feküdni a kórházba és meg fogják műteni. De nagyon fél. És ekkor összement Lego méretűre.

Sander magára maradt a problémájával, mivel az anyukája azt mondta, ne szóljanak senkinek. Ő viszont nem akarta magára hagyni csöppnyi anyukáját, ezért a táskájában elvitte az iskolába.

Megismerjük még Murit, a kóbor kutyust, aki már egy ideje ismeri Sander anyukáját, aki szebbnél szebb tortákat készített a cukrászdában, Muri pedig imádott a tortákban gyönyörködni. Most viszont látja, hogy Sander bajba került és mindenáron segíteni szeretne rajta. 

A bonyodalom akkor kezdődik igazán, amikor Sander anyukáját ellopják a táskájából. 

Sander és Muri egymásra találnak, egyesítik erőiket és megtapasztalják, hogy a szeretet és a barátság nagyon sok mindenre képes. Olyan dolgok történnek, ha tudják, hogy számíthatnak egymásra, amit ők maguk is csodálkozva fogadnak. 

Olyan gyerekkönyv ez, ami több rétegű, mint a hagyma. Ahogy Shrek is megmondta. A külső réteg szerint egy olyan történetet olvashatunk, amiben az anyuka összemegy, a kisfia pedig egy aranyos és hős kutyus segítségével próbálja megmenteni, megkeresni, és remélhetőleg minden jó, ha jó a vége. Ezt még a legkisebbek is megértik. 

Ha beljebb megyünk, akkor viszont a hagyma belső rétege egy olyan anyukát mutat nekünk, akinek nincs önbizalma, aki beteg, aki fél, ezért szinte láthatatlanná zsugorodik, ne lássa őt senki, és ne is foglalkozzon a problémájával senki. 

De találunk még a mélyebben lévő rétegekben láthatatlan fiúcskát és felhőfejű anyukát, valamint macikat ölelgető más anyukákat. Ezek a problémák nagyon mellbevágóan jelennek meg ezekben a metaforikus képekben,  a gyerek, akivel nem foglalkoznak otthon, akit nem hallanak meg, és akit nem látnak, az anyuka, aki a saját felhőjébe, a saját gondjaiba, gondolataiba menekül és a többi anya, akik egy plüssmackónak adják a szeretetüket, mert az nem beszél vissza és akit úgy szerethetnek, ahogyan ők akarják és miközben a mackóikat ölelgetik, megszabadulnak a mindennapi gondoktól.

A történet a szeretetről és az egymásra figyelésről szól. Arról, hogy tudjuk, számíthatunk egymásra, a szeretteinkre, ha baj van, és  néha elég, ha kihúzzuk a fejünket a felhőkből és meglátjuk a napsütést. 

Vagy erőt merítünk a közeli családtagjaink szeretetéből, támogatásából és kitartásából. Egy nagyon szép könyv ez, mely szimbolikus módon mutatja be az emberi kapcsolatokat, az emberi érzelmeket. 


Szülőknek és gyerekeknek egyaránt szép olvasmány, akár olvasásra, akár felolvasásra is. Gyerek- és kutyaszemszögből íródott rövid fejezetek, melyet komor témája ellenére élvezet volt olvasni, melyhez nagy valószínűséggel Patat Bence remek fordítása is hozzájárult.

"De ha azt hiszitek, hogy lehet normális életet élni egy legófigura méretű anyával,
és hogy még vicces és klassz dolog is lehet, akkor nagyon tévedtek.
Az ilyesmi csak a moziban meg a könyvekben annyira szórakoztató.
A valóságban sokkal bonyolultabb a dolog."

*****

"Kellemes érzés, ha a nap folyamán sikerült valami jót tennünk."

*****

"Ha segítünk valakin, attól sok tekintetben nagyobbakká válunk."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése