oldalak

2021. február 23., kedd

76 vegán élettörténet


Mielőtt bemutatnám nektek ezt a könyvet, röviden és dióhéjban elmesélem a 77. és a 78. vegán élettörténetet, ami a férjem és az én történetem. 

Egy vasárnap délután, miután a férjem teleette magát a finom vasárnapi, hagyományos ebéddel, húsleves és rántott hús lehetett, délután nem érezte jól magát, túl soknak érezte a húsmennyiséget, amit megevett. Ezért elhatározta, hogy a következő héten nem eszik húst. Eltelt az egy hét, érezte, hogy jobban és könnyebben érzi magát, ezért még egy hétig így kívánt étkezni, majd ebből a két hétből egy év lett. Vegetáriánus lett, miközben én és a család többi része továbbra is ettünk húst. 

Tisztelettel néztem rá az elhatározása miatt, de azt gondoltam, hogy én sosem fogok tudni a kedvenc ételeim nélkül létezni, és nem is jutott eszembe, hogy akár én is abbahagyhatnám a húsevést.

Egy jó toros káposztára, töltött káposztára, hurkára-kolbászra, kocsonyára, rántott húsra sosem tudnék nemet mondani. És így utólag azt is látom, hogy elhatározásában nem voltam nagy segítségére, mert nem készítettem másféle ételeket, hanem tulajdonképpen azt ette, amit mi, csak elhagyta a húst, és nyilván több zöldséget, zöldségköretet evett. Nem gondoltam rá akkor még, hogy máshogy kellene, máshogy is lehetne főznöm. Az talán a javamra írható, hogy nem noszogattam, hogy egyen húst és nem cikiztem az elhatározása miatt. 

Bő egy évvel ezelőtt egy őszi napon be kellett feküdnöm a kórházba egy műtét miatt. Nem részletezem azt a napot, megérne egy külön bejegyzést is, de a műtétet elhalasztották, mert az altatóorvosi viziten magas vérnyomást és igen magas cukorértéket állapítottak meg nálam. Hazaküldtek azzal, hogy a vércukrot rendezni kell, majd utána jelentkezhetek műtétre. Derült égből villámcsapásként jött ez a diagnózis, így utólag nem is értem, hogy miért csodálkoztam rajta. Nem mozogtam, túlsúlyos voltam, nem ettem egészségesen egyáltalán. 

Fotó: könyvutcablog

Amint hazajöttem, belevetettem magam az internet világába és ráakadtam Dr. Michael Greger: Hogy ne halj meg című könyvére, melyben nagyon sokféle betegségre kitérve részletesen ad tanácsokat azoknak a normalizálására, az egészséges étkezés fontosságára és Dr. Joel Fuhrman: Vége a cukorbetegségnek című könyvére, amely szintén hasonló elveket hangoztatott. Egy nap kemény utánaolvasás után úgy döntöttem, hogy nem veszíthetek semmit, maximum csak a betegségemet, tegyünk próbát. 

Dr. Greger szerint a növényi étrend  megoldás lehet a cukorbetegség helyreállítására, abból is leginkább a teljes értékű növényi étrend. A teljes értékű azt jelenti, hogy nem használunk az ételek elkészítéséhez feldolgozott alapanyagokat, igyekszünk az ételeket a legtermészetesebb formájukban elfogyasztani. Kerülendő a fehér liszt, a fehér cukor, az olaj. 

Mivel meglehetősen megijedtem, nem volt időm arra, hogy fokozatosan térjek át a növényi étrendre, sürgetett a nagyon rossz laborérték, a kövérségem és a magas vérnyomásom. Még aznap közöltem a férjemmel, hogy másnaptól növényi étrend szerint étkezem, se tejterméket, se tojást, se húst nem fogok enni. Nem tudom meddig, de ki kell próbálnom, talán segít. A férjem azt mondta, hogy akkor ő is velem tart ezen az úton. Ő, aki imádta a sajtokat (mondjuk én is), a joghurtokat, egyik napról a másikra abbahagyta ezek evését és több, mint egy év vegetáriánus étrend után áttért vegán étrendre. 

Közben elmentem egy kórházi diabetikushoz is, aki azt mondta, hogy ez hülyeség, mármint a vegán étrend, a szervezetemnek szüksége van húsra, tojásra és tejtermékre. Ezen azért csodálkoztam, főleg, mert a diabetikus egy fiatal hölgy volt, tehát akár tisztában is lehetne a dolgok mikéntjével, de nem hagytam magam eltántorítani az elhatározásomtól és azóta már sok helyen olvastam, hogy a magyar egészségügyben nem tananyag a vegán étrend és még mindig kevés egészségügyi szakember szimpatizál vele. 

Fotó: könyvutcablog

Ezért a diabetológus szakorvosnak már nem is említettem, hogy vegán étrenden vagyok, ahová amúgy két hónap várakozás után jutottam el, és a régi laboreredményemet meglátva gyógyszerszedést javasolt, de ha nem javul, akkor a következő rendelésen megbeszéljük az inzulin adagolását. Előtte azonban még  szerencsére elküldött laborba, ami már teljesen rendbejött értékeket mutatott, így inzulinra nem volt szükség,  Aztán jött a vírus, és nagyjából egy éve én ellenőrzöm magamnak a vércukorértékeimet, és tartom a növényi étrendet. Igyekszem a teljes értékű növényi étkezés alapelveit is követni, de az még csak kb. 70 %-os, mert néha elcsábulok egy pizzára, amin növényi sajt van, vagy egy növényi hamburgerre és az olaj nélküli sütés-főzés is hagy némi kívánni valót maga után. 

A kristálycukrot és fehér lisztet viszonylag könnyen tudtuk nélkülözni étrendünkből, ezáltal leálltunk a  péksütemények, kekszek és mindenféle boltban csábító csemege vásárlásával. Egyrészt mert fehér liszttel készültek és cukrosak, másrészt nagyon kevés helyen találunk olyan péksüteményt, amiben nincs állati eredetű összetevő.  Azóta sokkal tudatosabban vásárolunk, felfedeztük a főzés új oldalait, színesen, változatosan étkezünk, jógázunk, túrázunk, nordic walking-ozunk, tehát a vegánsággal életmódot is váltottunk. 

Fotó: könyvutcablog

Két fiunk közül az egyikőjük vegetáriánus, több, mint egy éve, a másik még eszik húst, de legtöbbször megeszi a mi ételeinket is. Nem akarok senkire ráerőltetni semmit, félvén, hogy ellentétes hatást érek el vele. A lányunk már külön háztartásban él, de készített már nekünk finom vegán ételt, és ő sem zárkózik el az ilyenfajta étkezéstől. 

A szüleink lehet, hogy még mindig csodabogárnak tartanak bennünket, és néha becsúszik egyikőjük-másikójuk részéről egy-két fura megjegyzés, ami nem mindig esik jól, de az határozott pozitívum, hogy amikor látogatóba megyünk hozzájuk, vegán ételeket készítenek nekünk, sőt már süteményekkel is próbálkoznak, szem előtt tartva az étkezési szokásainkat. 

Fogytam kb. 25 kg-ot az elmúlt egy évben, és még szeretnék legalább 10-et, de úgy érzem menni fog. Ruhaméretem kettővel, hárommal csökkent, már nem csalódottan, lógó orral jövök ki a próbafülkékből. Sokkal energikusabbak vagyunk, tudatosabban élünk, határozottan könnyebb ketten életmódot váltani, mint egyedül és a kapcsolatunknak is nagyon jót tett ez a közös életérzés, új szintre emelte a beszélgetéseinket is, a főzéseinket és a programjainkat is. Olyan, mintha új ajtók nyíltak volna ki előttünk, egy zöldebb, barátságosabb, nyugodtabb élettel.

Azóta a drogériákban is igyekszünk vegán termékeket vásárolni, és bőrből készült ruhákat és táskákat sem veszünk. Valahogy a vegánság beszivárgott az egész életünkbe és ennek mi nagyon örülünk. 

És mi lett a kedvenc ételeimmel? Sok mindennek el tudom már készíteni a vegán verzióját, amire lehet azt mondani, hogy közel sincs olyan finom, mint a húsos változat, de ez egyáltalán nem igaz, mert rájöttem, hogy azoknak az ételeknek az ízét leginkább a fűszerezés adta,  amit bátran lehet a növényi ételek esetében is használni, sőt! Új fűszereket, új ízeket fedeztünk fel azóta és örömmel kísérletezünk. Az is egy tévhit, hogy drága a vegán étkezés. Ha a teljes értékű formáját követjük és nem vásárolunk drága feldolgozott élelmiszereket, húsutánzatokat, akkor egyáltalán nem drága. Erről is bőven lehetne még mit mesélni. És arról is, hogy vegánul is lehet egészségtelenül étkezni. 


Nem sikerült dióhéjban elmesélni a történetünket, és valószínűleg sok minden kimaradt, mert nem tértem ki mindenre, de azért remélem, érdeklődéssel olvastátok. 

A bejegyzésben azonban a könyvet szerettem volna bemutatni nektek. A könyvet, amelyben még 76 ember történetét olvashatjátok el, amelyek nagyon inspirálóak, tanulságosak, nagy érdeklődéssel olvastam őket. 

Sokféle indíttatásból választották ezek az emberek a vegán étkezést, a vegán életmódot, és sokféleképpen jutottak el odáig, hogy meg is tudták valósítani.

Hozzám hasonlóan van, aki egészségügyi okokból, van, aki etikai okokból, van, aki környezetvédelmi szempontok miatt, de elmondható az is, bárki, bármilyen okból is kezdte el, egyszer csak legtöbben elérnek annak az érzésnek a megfogalmazásához, hogy már nem szeretnének ártani az állatoknak, úgy gondolják, hogy az ő étkezésük miatt egyetlen egy állatnak se kelljen meghalnia. 

Olvashatjuk ismert és kevésbé ismert emberek történetét, ilyen címekkel: Kihívás az étkezésben és az élsportban, Tapasztald meg a csodát!, Minden állat a haverom, Futóként honnan szerzed a fehérjét?, Nem hagytam, hogy lebeszéljenek, Sokkal színesebb és változatosabb, A nehézségben rejtőző csoda, Életmódváltás és a 2-es típusú diabéteszem, Hogy fogok sajt nélkül élni? - és még sorolhatnám a rengeteg jó címet és gondolatot, amit ezek az írások tartalmaznak. 

Ha vegán vagy, ha érdekel a vegánság, ha csak szeretnéd megérteni őket, vagy ezt az életmódot, ha odafigyelnél jobban az egészségedre, akkor ajánlom, hogy olvasd el ezt a könyvet. Informatív, inspiráló, megnyugtató és erőt adó. 

Bea

A könyvet IDE KATTINTVA tudjátok megrendelni. 

Fotó: könyvutcablog


6 megjegyzés:

  1. Megint egy inspiráció!:) Fejben már ott tartok, hogy nem zákózom el, érdekel az, hogy hogyan, miből lehet egy étrendet összeállítani? A hús elhagyása nekem nem kihívás, mert nem szeretem, így azt gondoltam, hogy nekem csak egy pici lépés, és vegetáriánus lehetek. Aztán olvastalak téged, a bejegyzéseket, a történeteidet....és megláttam a külömbséget! Fejben már vegán vagyok!:) A kivitelezéssel még vannak fennakadásaim! De a téma már érdekel!:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ennek örülük és csak annyit mondhatok, hogy próbálkozz bátran, próbálj ki új dolgokat. Hajrá!:)

      Törlés
  2. Nagyon jó poszt lett, köszi, hogy megosztottad mindezt :) Az, hogy mennyire olcsó.. háát.. nem tudom. Én csak tejet/tejterméket nem fogyasztok, de havi szinten a növényi italok, sajtok, tejfölök, tejszínhabok, stb. beszerzése azért van kb 15 ezer forint, ami azért szerintem sok, én legalábbis megérzem hónap végén. Meg pl. egy avokádó 500 forint.. csak nézek! Imádom, szeretem, és azt veszem, két napi reggeli/vacsora, de azért el szoktam ámulni.
    De nem is az anyagiakra akartam kitérni. Egyre több - érdekes mód - férfivel találkozom, aki vegán, de totál, és ők is azt mondják, hogy sokkal jobb. Magam is érzem, hogy egy-egy húsosabb, zsírosabb, olajosabb étel után nem ugyanolyan a közérzetem, mintha valami könnyedebb, zöldségesebb ételt ettem volna. Próbálok kevesebb szénhidrátot enni, heti kétszer engedem meg magamnak a tésztát, és pl. kenyérből is a teljes kiőrlésűt veszem. De most azt vezettem be, hogy heti egyszer vega napot tartok, ilyenkor semmi hús. Idővel majd szeretnék kettő napot, de számomra kell a hús, szeretem a felvágottakat, a bacont, májkrémet, úgyhogy tudom, hogy teljesen elengedni nem fogom, de a mértéktartásra oda lehet figyelni. Nagyon érdekes egyébként így felnőttfejjel kitapasztalni, meg hogy valóban mennyi minden függhet az étkezésedtől. Pl. a haj zsírossága is.
    Örülök amúgy, hogy nektek ez ennyire bejött és hogy egészségesebbek lettetek :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm! :) Az anyagiak megérnének egy bejegyzést, mert valóban drágább a növényi tej, viszont már nem veszünk húsokat, cukrokat, csokikat, ezért ez simán belefér. Így akár az avokádó is beleférne, de csak akkor szoktam venni, amikor akciósan látok valahol, mert az nem tartozik a mindennapi étkezéseinkhez, és avokádót nem csak növényi étrenden lévők esznek. :)
      Az nagyon jó, ha áttértél a teljes kiőrlésű kenyérre, tésztából is nagyon jó teljes kiőrlésűeket lehet kapni, ha megtalálod a megfelelő lelőhelyet, akkor alig drágább, mint a másik tészta. A vega napok tartása is nagyon jó ötlet, mert már ennyivel is tettél az egészségedért. Kívánok a kísérletezéshez és a próbálkozásokhoz kitartást és jó tapasztalatokat!
      Bea

      Törlés
    2. Távol álljon tőlem, hogy téged, vagy bárki mást rábeszéljek a növényi alapú étkezésre, de elmondom, hogy én hogy csináltam.
      Mikor még fogyasztottam alkoholt (ennek már 8 éve), meg dohányoztam 22 évig (ennek 4 éve), akkor nem tudtam elképzelni, hogy hogy lehet ezek nélkül lenni. Lehet, hiszen vagyok, és mondhatom, sokkal boldogabban.
      Ugyanígy voltam ezzel is. Egy jó pörkölt, szalonna, rántott hús, hambi... Sorolhatnám naphosszat. Egyszer csak abbahagytam, és azóta sokkal felszabadultabban, kiegyensúlyozottabban éreztem magam. Azután jött a vegánság, és bevallom, hogy először nagyképűen rávágtam, hogy ok csináljuk, de aztán megijedtem. Mi lesz a sajtjaimmal, sütijeimel, pizzával..... Stb. Belevágtunk, és már az elején elgondolkodtam azon, hogy végül is megvagyok pia meg cigi nélkül is, úgy hogy egyátalán nem hiányzik. Arra jöttem rá, hogy nem keresem a helyettesítőket. Egyszerűen csak átengedtem magam az ismeretlen felfedezésének, az azzal járó kíváncsiságnak, átbillentettem egy kapcsolót, hogy innentől máshogy szemlélem a dolgokat, és ebben az elhatározásomban nem ingathat meg senki. Aki megpróbálja, annak ellenére, hogy szóltam hogy ne tegye, az a továbbiakban nem kívánatos személy a számomra. Talán szerencsésnek mondhatom magam, de senkitől se vettem búcsút. 😀
      Amíg nem érik meg valakiben az elhatározás a váltásra, az új dolgok elfogadására, az ismeretlen feltérképezésére, addig tiszteletben tartom az életmódját.
      Ha viszont valaki úgy döntene, hogy kipróbálja, annak nagyon szívesen segítünk, a saját tapasztalatainkkal, tanácsainkkal, ajánlásokkal, stb. 🙋‍♂️

      Törlés
  3. Szívesen olvastam volna még az első szakaszból. 😊💛🧡❤️

    VálaszTörlés