oldalak

2020. augusztus 19., szerda

Jutta Langheineken - Christa Weinrich: Növénytársítások a biokertben

Vegyeskultúrák a kolostorkertek mintájára

Egészséges kert, egészséges gazda - mondja a könyv egyik fejezete, amelyben gyógy- és fűszernövényekről olvashatunk részletesen. Ezt a mondatot azonban a könyv egészére is lehet értelmezni. 

A könyv Jutta Langheineken kertészmérnök és Christa Weinrich bencés rendi nővér közös gyermeke, melyből nagyon sok érdekes és hasznos információt megtudhatunk a biogazdálkodásról és a növénytermesztésről. 

Christa nővér a német fuldai Szent Mária Bencés apátság nővére, aki nagy hozzáértéssel és szívvel-lélekkel felügyeli a kolostor kertjének művelését, a vegyeskúltura alkalmazása már 60 évre tekint vissza a kolostorban, a könyvben bemutatják  már jól bevált, kipróbált módszereiket. 

Aki nevelgetett már akár csak egy szobanyövényt is, az biztosan tudja, mekkora örömet tud adni, ha valami a saját kezünk gondoskodása által jön létre, a mindennapi odafigyelésünk segít abban, hogy növekedjen, teremjen. Mindez még hatványozottabban igaz kertekre is, ahol szó szerint learathatjuk munkánk gyümölcsét, zöldségét. 

Mi is a vegyeskultúra? Egy olyan - régóta sikerrel alkalmazott -  kertművelési mód, amelyben a bizonyos rendszerben ültetett növényfajok, akár a barátok, segítik egymást. Az egyik tápanyagokkal gazdagítja a talajt, a másik támaszként szolgál egy harmadik részére, a negyedik pedig távol tartja illatával a kártevőket. Vannak olyan növények, amelyek nagyon jól megférnek egymással és hasznára vannak egymásnak, ám előfordulnak olyanok is, amelyek ki nem állhatják egymást.

A biokertészkedés a természettől lesett el nagyon sokféle tudnivalót, az erdő ökoszisztémáját megfigyelve is sokat lehet tanulni a növények békés- és hasznos együttéléséből. Igaz ugyanez a rétekre is, ahol szintén jellemző életközösség alakul ki a különböző fűfélékből, amelyek az évek során változhatnak, szinte kedvesen alkalmazkodnak egymáshoz és a felmerülő igényekhez. 

A kertben azonban a növények nem maguktól nőnek, hanem ahogy a gazda beülteti őket. A házikertek nagyobb részében a monokultúra jellemző, amikor külön-külön, csinos kis ágyásokban vannak a zöldségek, egy ágyásban a hagyma, egy másikban a borsó, egy harmadikban a retek és így tovább. 

Ez a könyv kísérletezésre buzdít, miszerint bátran ültessünk több növényfajt is egy ágyásba, kísérletezzünk, figyeljük meg, milyen hatással vannak egymásra, hogyan támogatják és segítik egymást. Nagyon sok előnnyel jár a vegyeskultúra meghonosítása a kertünkben, egyrészt hatással van a növényekre, megnő az ellenállóképességük, megnő a vízháztartásuk, kevésbé lesznek érzékenyek a változásokra, javul a tápanyagtartalmuk, másrészt a kertészre, azaz ránk is pozitívan hat, mert nagyon hangulatjavító, amikor a vegyesen ültetett zöldségek és virágok színorgiájában gyönyörködünk. 

Christa nővér és Jutta nagyon sok hasznos, kipróbált tapasztalattal és információval ismertet meg bennünket, egészen az alapoktól kezdhetünk a segítségükkel a vegyeskultúrával ismerkedni, majd kipróbálhatjuk a saját kertünkben is. Elsajátíthatjuk a növénytársítások művészetét, amiből valószínűleg még nagyanyáink kertjében láthattunk ízelítőt, mert arra emlékszem, hogy nagymamám a kukorica tövébe babot vetett, a zöldségek között pedig mindenhol nőtt a kapor.

Az első vegyeskultúrák résztvevői gyógynövények voltak, mert azt gondolták, ha egyes növények gyógyítóan hatnak az emberekre, akkor miért ne segítenének a növényeknek is. A fuldai kolostorkertben például az epret és a mentát egymás mellett termesztik, mert a friss, illatos menta közelében a zöldségek és a gyümölcsök még aromásabbak, finomabbak lesznek, mintha csak a mentáról vennének példát.

Az ágyások kialakításától kezdve, a vegyeskultúra kialakításán át, nagyon sokféle növényről olvashatunk a könyvben, gyönyörű fotókkal a kolostorkertből, bevált növénytársításokról, biológiai növényvédelemről és az összeférhetetlen növényi szomszédságokról is természetesen.

A képek a könyvből származnak

Egy fejezetben Viktoria von dem Bussche bárónő kertjéről is olvashatunk és megismerhetjük Ippenburg kastélyának konyhakertjét, ahol a bárónő alaposan megtervezve, következetesen és módszeresen felélesztette a kastély kertjét, amelyet a kertészkedés iránt érdeklődő látogatók is megcsodálhatnak.

Kertészkedés iránt érdeklődőknek igazi csemege ez a könyv, amiből akár azonnal is hasznosíthatjuk az ötleteket, hiszen a kertészkedésben az a szép, hogy tulajdonképpen egész évben ad elfoglaltságot és örömet is. 

Bea

A könyvet megrendelhetitek IDE KATTINTVA.

A zöldségfajok között ugyan akad néhány, amelyiknek kifejezetten szép a virága, 
de mivel nagyon fontos, hogy a konyhakert szemet gyönyörködtető is legyen, 
mindenképpen ültessünk a zöldségekhez virágokat is.

*****

Ha sárgarépát és kaprot is vetünk ugyanabba a sorba, helyet takarítunk meg,
és a növények is egészségesek maradnak.

*****

A borsmentát legjobb a gyümölcsfák alá telepíteni, ahol főleg a második és harmadik évben
összefüggő talajtakarót alkot. Ha citromfűvel  és kerti sarkantyúkával együtt ültetjük,
többé nem lesz gondunk a gyomokkal.
A borsmenta és a burgonya kölcsönösen serkenti egymás fejlődését.
Ha van csalán a kertünkben, szedjünk róla magot, és vessük a borsmenta közé.
A csalántól még erősebben fog illatozni.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése