oldalak

2020. április 10., péntek

Játszik a család: Copenhagen


A Copenhagen az utóbbi idők egyik legkönnyedebb stratégiai játéka számomra. Igazi családi játék, amely tényleg bárki számára szórakoztató lehet, ráadásul a témája is olyan, ami ugyanúgy érdekes lehet gyereknek és felnőttnek egyaránt. 

Ebben a játékban ugyanis Koppenhága kikötőjének színes házait próbáljuk meg felépíteni, lehetőleg minél gyorsabban, mint a többi játékos.


A játékmenet nem is lehetne egyszerűbb, vagy építünk a körünkben vagy homlokzatkártyákat szerzünk meg a kikötőből, amelyek építőelemek megvásárlására jogosítanak fel. Az építőelemek különböző formájú és méretű tetrisz elemek. 

Minden játékos a saját tábláján építi a házát. A homlokzatkártyák különböző színűek, ezekből mindig olyan színűt és annyi darabot kell beadnunk, hogy az megfeleljen a megszerezni kívánt építőelem színének, illetve az azt alkotó mezők számának. Ezután a megszerzett elemet egyből lerakhatjuk a játékostáblánkra. 


A játékban vannak az úgynevezett képességlapkák, amelyek nagyon jó lehetőségekhez segíthetnek minket hozzá, például olcsóbban építhetünk, vagy megváltoztathatjuk a homlokzatkártyáink színét. Ezekből a játék során egyre többet szerezhetünk, remek kis döntési helyzetekbe kerülhetünk általuk.

A célunk az, hogy a játékostáblánkon minél több sort és oszlopot fedjünk le teljesen a homlokzatelemekkel, ezekért jár ugyanis pont a játék végén, plusz pontokat szerezhetünk, ha egy sor vagy oszlop csak olyan elemekből áll, amelyeken ablak van. Ez egyébként elég nehéz.

A tábláinkon vannak olyan mezők, amelyek címereket ábrázolnak, ha lefedünk egy ilyet, további képességlapkákat vagy egyéb bónuszokat szerezhetünk.


Tényleg nagyon könnyed játék, ez már csak abból is látszik, hogy az első játék előtt tíz perccel elolvastam a szabályokat, aztán már kezdhettük is, és mégsem kellett ötpercenként ellenőrizgetni, hogy vajon mit is kéne most csinálnunk, vagy jól játszunk-e egyáltalán, ami gyakran elő szokott fordulni, ha először játszunk egy társasjátékkal.

Ettől függetlenül viszont nagyon jó játékélményt ad, van min gondolkodnunk benne, nagyon tetszik, ahogy egyre több a lehetőségünk a játék során a képességlapkák által.

Nem olyan régen írtunk a Kensington nevű társasjátékról, ami témáját és a tetriszes mechanizmust tekintve is nagyon hasonló játék. Akkor megemlítettem, hogy kíváncsi vagyok, hogy a Coppenhagen milyen lesz ahhoz képest. Most már kijelenthetem, hogy bár hasonló, mégis teljesen más.


A Kensingtonban inkább magán az építésen van a hangsúly, hogy jól helyezzük el az elemeinket. A Coppenhagen ezzel szemben inkább a kártyák, és persze ezáltal az elemek megszerzésére helyez nagyobb hangsúlyt, ebben a játékban szoros versenyt futunk magával az idővel is, ezért hát rendkívül fontos a jó időzítés. 

A játék egyébként akkor ér véget, ha  valamelyik játékos összegyűjt tizenkét pontot, vagy a pakli aljáról előkerül a játék végét jelző kártya. Ez viszonylag hamar megtörténik, kicsit csodálkoztam is,  milyen hamar, de persze lehet, hogy annyira jól szórakoztam, hogy nem vettem észre az idő múlását.

Bence



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése