oldalak

2016. október 22., szombat

Mesék ismét

Robert Munsch: Örökké szeretlek
Könyvesboltban olvastam végig ezt a könyvet,azt hiszem csak azért nem potyogtak a könnyeim. Engem nagyon szíven talált a történet egyszerűsége, igazsága, az élet körforgása. A születés, a gyermeknevelés, az anyai szeretet, amely mindent megbocsát és mindig jelen van, a felnőtté válás, az anyai ragaszkodás még ekkor is. Aztán az öregedés, a betegség. Szép könyv a szeretetről.
10/10



Mechler Anna: Doma és a család
Nagyon aranyosan induló mese Domáról, a mágnes vitézről. Doma nagyapó keze által életre kelt, a két unoka nagyon örült, játszottak vele, Doma megmutatta, hogy mágnes vitézként  mire képes. Amikor a konyhában lóbálta a lábát a fazékon ülve, azt hittem, hogy majd beindul a mese. De egyszer csak azon kaptam magam, hogy itt bizony a családi viszonyok, ki kinek az unokatestvére, kinek a gyermeke, kinek a nagynénje, stb magyarázata kezdődött, figyelmem elkalandozott és a végére nem tudtam meg, hogy ki kicsoda. Ha akarom és figyelek, akkor nyilván megértem, de nem teljesen értettem, hogy ment át ennyire a könyv egyik témából a másikba.
6/10


Kárpáti Tibor: Puszi nyuszi!
Keményfedeles, pár oldalas lapozgató, vicces köszönésekkel. El tudom képzelni, amint apró gyerekeknek felolvasom, nézegetjük a képeket, ők pedig nagyon élvezik a különféle állatos köszöngetéseket, és másnap a gyakorlatban is kipróbálják őket. És csak reménykedek majd, hogy a szomszédnak nem köszönnek, "helló, te ló"  vagy a szigorú eladónőnek "puszi, nyuszi" formációban. :)
9/10



Pásztohy Panka: Szeretem a kiskutyám
Kedves, bájos könyv a kutyatartásról, Lili és Pitypang közös kalandjairól. A gyerekek  ezen a remek történeten keresztül tanulhatják meg, hogy mire van szüksége egy kiskutyának, Lili példáján keresztül láthatják, hogy a kutyatartás nem csak móka és kacagás, hanem bizony komoly felelősség is.  Az illusztrációk is szemet gyönyörködtetőek és aranyosak.
10/10





Vadadi Adrienn: Dani biciklizni tanul
Három rövid történetet tartalmazott ez a kis könyvecske. Kicsit meglepett az Alma utca 22. után, de ez végtére is ovisoknak íródott. Ezért viszont furcsa volt benne, hogy Dani cumizik. Vagy talán arra akar utalni a szerző, hogy a gyerek majd a saját ütemében, saját akaratából úgyis leszokik egyszer a cumiról, nem kell erőltetni? Hm, nem tudom, nekem egy kicsit váratlan volt, vissza is kellett lapoznom az elejére, hogy tényleg oviról van-e szó. 
Az is meglepő volt, hogy egy álom után Dani egyből tudott biciklizni,  másrészt viszont ez a gyerekekben azt az érzést keltheti, hogy nem olyan nagy dolog a bicajozás, nosza pattanjatok csak fel rá bátran.  Legjobban az ásítós mese tetszett. Egyszerű, hétköznapi, mégis  nagyon aranyos volt.
8/10

Balázsy Panna: Csillagfény
A történet főszereplője Szentesi Szandra, 3. b. osztályos tanuló. És természetesen a 11 éves nővére, valamint a családja. Naplószerűen mesél nekünk a napjairól, egyszerre párhuzamosan a jelenről és egy iskolai osztálykirándulásról osztja meg emlékeit a másik vonalon. Gyorsan haladós volt, tetszett, hogy az egyszerűsége, stílusa megfelelt egy 9 éves kislány gondolatainak, életének, napjainak. Egy mandulaműtétről szóló filmforgatás áll jelenleg Szandra életének középpontjában. Nem tudom, tényleg nem csapna-e egy mai 9 éves gyerek nagyobb hűhót maga körül, ha egy filmforgatás főszereplője lenne, de itt csendesen, szolídan zajlottak az események. Egy boldog, kedves családot, veszekedések nélkül és egy kiegyensúlyozott  kilencévest ismerhettünk meg a Csillagfényben. Az illusztrációkat majdnem elfelejtettem: nagyon tetszett.:)
8/10

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése