oldalak

2016. augusztus 11., csütörtök

Roald Dahl: A barátságos óriás

A Hatalmagos Azonáltal Barátságos Óriás, azaz a HABÓ nem közönséges csontkrámcsáló óriás. Ahhoz túlságosan kedves és gyámbor. Szofi legnagyobb szerencséjére. Ha ugyanis bármelyik másik óriás rabolta volna el az éjszaka kellős közepén, felfalta volna reggelire. Amikor Szofi megtudja, hogy az óriások Angliába loholnak, és egészben nyeldekelnek le kedves gyerkedliket, ő meg a HABÓ elhatározza, egyszer és mindenkorra véget vetnek ennek a szörnyűséges emberevésnek!

A Kolibri Kiadó a szerző születésének 100. évfordulója alkalmából indította el új Roald Dahl életműsorozatát, amelynek első darabja A barátságos óriás. (korábban Szofi és a HABÓ címmel jelent meg.) A könyvből Steven Spielberg készített filmet.

Néhány érdekesség: 
- Miután 1982-ben megszületett Dahl első unokája, Sophie, A barátságos óriás eredetileg Jody nevű fiú figurájának nemét megváltoztatta, és átkeresztelte Sophie-vá.

- A történetet illusztráló Quentin Blake először bőrkötényt és Wellington-csizmát viselő óriást rajzolt, amely nem nyerte el Dahl tetszését. Miután az író meglátogatta az illusztrátort, Blake csomagot kapott, benne Dahl egyik régi szandáljával - így kapott új lábbelit a HABÓ.

- "A HABÓ és Roald Dahl sokban hasonlítanak - Dahl is nagyon magas volt, és álmokat csempészett a gyerekszobákba." (Quentin Blake)

A szerzővel a Roald Dahl meghökkentő élete című könyvében ismerkedtem meg, és bár láttam a Charlie és a csokigyár című filmet, gyerekkönyvet addig nem olvastam tőle, viszont az életéről írt könyvében megvilágosodtam, hogy ő írta a Meghökkentő mesék sorozatot, aminek filmjeit régen láttam a tévében, és nem is olyan rég családi körben is felelevenítettük, amikor megtaláltam a könyvtár médiarészlegén. Mivel nagyon tetszettek a filmek, ezért elolvastam a Meghökkentő mesék könyveit is, de már az életrajza után kijelentettem, hogy én Roald Dahl rajongó vagyok. :) A meghökkentő mesék csak megerősítettek ebben, imádom Roald Dahl történetvezetését, szóhasználatát, stílusát.

És egyszer csak a minap betoppant az életembe a Habó, azaz a Hatalmagos Azonáltal Barátságos Óriás. Először kicsit féltem mit fogok én egy óriással kezdeni, megbarátkozom-e majd vele, hiszen mégiscsak egy óriás, és talán a gyerekekhez közelebb áll. Két dologra jöttem rá a könyv végére, éveim ellenére vagy én is gyerek vagyok, vagy nagyon is kedvelhetik a felnőttek ezt az óriást. Én egyenesen imádtam, sajnáltam, hogy nem volt hosszabb a könyv!!

A HABÓ egyik este kiemeli Szofit paplanjába csomagolva az árvaház ablakából, mert Szofi meglátta őt, ezért magával viszi a saját világába, azaz a barlangjába. hogy senkinek ne beszélhessen róla. Hamarosan kiderül, hogy egy ártalmatlan óriás ő, sokkal kisebb, mint a kilenc másik óriás, akik gyerkedliket is esznek. Ő ezt helyteleníti és ezért csakis kizárólag a förtelmes orrborkát eszi, ami olyan szörnyűséges, hogy csak úgy tudja megenni, ha közben mégis kiköpdösi. Szofi is megkóstolja az orrborkát, de osztozik a HABÓ véleményében. Azt nem tudja, hogy békabőr vagy rothadt hal íze van-e, de a HABÓ szerint lehet sváb agár vagy csimazos nyálazó íze is. Szofi megtudja, hogy ez az igazán kedves, jóravaló óriás álmokat fogdos, és nagyon sok van már neki, legalább ötvenezer üveg.  

A többi óriással nincs jóban, mert helyteleníti életmódjukat és étrendjüket, ugyanis egytüllen egyig mind emberbabokat esznek. Az angoloknak például csudi jó az ízük, mint a pákos kagylaltnak. És ha azt kérdezed, micsoda az a pákos kagylalt, a HABÓ legyint egyet. "A micsodaság nem számít! Elvégül én sem tudhatok mindent jobban, mint más. Nagyon sok dolog van, amit balabbul tudok."

Imádtam a Hatalmagos Azonáltal Barátságos Óriás nyelvét, amit nem nehéz megtanulni és egy-két szót érdemes még kölcsönvenni is. Én például bevezettem itthon a ropipopp szó használatát. :)
Az emberek nem beszélnek a ropipoppolásról, pedig mindenki csinálja, mégsem szép dolog róla beszélni, a HABÓ nem is érti, hogy miért. Most nem fogom elárulni mit jelent, mert én is csak olyan emberbab vagyok, mint a többi, aki nem szokott erről beszélni.:)

A barátságos óriás nem ismeri a vizet sem, sőt még a kukakólát sem, ő kizárólag csakis hopfüzsgőt iszik. Szofi is kénytelen hopfüzsgőt inni, és abból aztán lesz nagy mulatság! Csak úgy jönnek a ropipoppok egymás után, hatalmas nagy buli ez.

Szofival és a HABÓval elutazhatunk álomországba és megnézhetjük milyenek a jó és a rossz álmok, megtudhatjuk miért hord magával a mi barátságos óriásunk egy trombitát. Belekukkanthatunk a befőttesüveg gyűjteményébe, garantálom, hogy nagyon jól fogtok ti is szórakozni. Még az angol királynővel is találkozhatunk és teázhatunk, ami igen mulatságosra sikeredik, és jó, ha egy királyi palota nagyon sok tojással felkészül, ha egy barátságos óriást kíván megreggeliztetni, de legalábbis legyen rengeteg tyúkja. 

Nagyon-nagyon élveztem ennek a könyvnek az olvasását, rengeteget nevettem közben, és időnként hangosan felolvastam a családnak. Immáron családi kötelező olvasmánnyá léptettem elő, de nem lesz nehéz dolgom, hiszen Roald Dahl meghökkentő életét is elolvasta mindenki, kezdve Apától a 10 éves Tituszig, és imádták.


Azt hiszem elfogultság nélkül állíthatom, hogy nagyszerű mese gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt, biztos vagyok benne, hogy többször olvasós lesz nekem is. Hatalmas dicséret a fordítónak is, mert szerintem nagyon sokat tett azért, hogy ilyen élvezetes és szórakoztató élmény legyen a könyv. 

10/10

A könyvet köszönöm a Kolibri Kiadónak!

Bea

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése