oldalak

2016. augusztus 14., vasárnap

Heti ez+az





Ezekről a könyvekről írtunk a héten:

Charles Martin: A szív kútja
Charles Martin rajongóknak elég, ha annyit mondok, hogy ez most egy különösen jól sikerült történet szerintem, aki pedig nem ismeri még, ajánlom ezt a könyvet, és ajánlom az írót. Könyvei romantikusak, de éppen csak annyira, amennyire kell, (mégiscsak egy férfi írta:)), cselekményesek, és jó stílusban íródtak. Ez a történet egy férfi életébe enged bepillantást, láthatjuk, ahogyan egy közönyös, nagymenő pasasból, érző szívű és lelkű ember válik. Megható, szeretetteljes könyv.
A teljes bejegyzést IDE kattintva olvashatjátok!

Jojo Moyes: Mielőtt megismertelek
Zsófi is elolvasta végre Jojo Moyes könyvét és megnyugodtam, neki is tetszett. Kicsit versengünk azért, hogy ki olvassa először a második részt, de azt hiszem sikerül majd megegyezésre jutnunk.
A teljes bejegyzéseket IDE és IDE kattintva olvashatjátok!

Jessica Knoll: Szerencse lánya
Ez a könyv egy lány küzdelme a múlt árnyaival, a jelen kísértéseivel. Vajon azért, mert kívülről úgy tűnik, tényleg a szerencse lánya-e? Érdemes-e másnak látszani a többi ember kedvéért, mint amik vagyunk? Nagyon nehéz kérdésekkel találkozunk a könyvben, lehet elmélkedni rajta.
A teljes bejegyzést IDE kattintva olvashatjátok!




Roald Dahl: A barátságos óriás
Már sokszor leírtam milyen nagy kedvencem Roald Dahl. Először az önéletrajzát olvastam (bejegyzés róla ITT), majd a Meghökkentő mesét, ebből az egyik a Jámbor örömök címet viselte (bejegyzés róla ITT), a Matildát (bejegyzés ITT) és most pedig nagy örömömre A barátságos óriást. Ami a maga kategóriájában számomra a hét könyve volt, nagyon vicces, szórakoztató és Roald Dahl-os. Csak azt tudom mondani, hogy olvassátok el!
A teljes bejegyzést IDE kattintva olvashatjátok!

Borbáth Péter: Sündör és Niru
Szolíd csendes mese az ismeretlen Csillanó Fém Birodalmából, Sündör és Niru barátságáról, és más lényekről. Fényvadászatról és zajgyűjtésről. Apró csillanásokról, napállatkákról, hártyás szárnyú pendülésről, darapergésről, esőkoppanásról. Ne felejtkezzünk el a csoffasztott gesztenyéről, a rozsdaléről és a genyőtepitéről sem.
A teljes bejegyzést IDE kattintva olvashatjátok.

Marente De Moor: A holland szűz
A könyv egy 18 éves fiatal lány első lépéseit tárja elénk egy különös környezetben, egy német vadászkastélyban, ahová vívóleckéket indul venni. A ház ura Egon von Bötticher azonban igencsak titokzatos személyiség és Jannát hamarosan rabul ejti az utána való kutakodás, nyomozás. A történetben szerepelnek még más érdekes és kicsit rejtélyes személyek, érdemes megismerkedni a holland írónővel.
A teljes bejegyzést IDE kattintva olvashatjátok!

A nyereményjáték sorsolása ma délután lesz, ezért a nyertesek nevét a holnap délutáni bejegyzésben keressétek.

Kedden délután pedig indul a következő játék! Annyit elárulok, hogy ott majd négy, azaz 4 könyvet lehet nyerni. :) Várunk benneteket arra is!

Miegymás:
A héten sógyurmáztunk Titusszal, a jövő heti egyik bejegyzésünkben majd meglátjátok, hogy mit alkottunk. Egyszer régen Szaffi (igen, az az édi-bédi cuki spániel, akit a múlt heti ezmegazban mutattunk nektek:)) megette a sógyurma alkotásainkat, amikor azok a radiátoron száradtak, de jártunk már így papírmasé művekkel is. Most ez a veszély nem fenyegetett, mert kint napozott az udvaron és utána is szemmel tartottuk, Ám amikor egyszer kimentem a konyhába, ahol egy tálcán hűltek a megsütött sógyurma mütyürök, Zsófi egy hirtelen mozdulatot tett, majd furcsán nézett rám. Nem értettem, ezért gyorsan el is iszkolt a szobába. Ez késő délután  megismétlődött, azzal a különbséggel, hogy egy pár másodperccel hamarabb léptem be a konyhába, és azt látom, hogy Zsófi nyalogatja az egyik sógyurma művemet. 
Csodálkozó, helytelenítő pillantásomra azt felelte, hogy "de olyan finom!" Hát nem tudom, én még nem kóstoltam, gondolom sós íze van, de már írtam többször, hogy Zsófi egy kicsit zizi. :D Ilyesmikre gondoltam akkor. :) Persze az is lehet, hogy szimplán csak sóhiánya van.:)

Ha már Zsófival kezdtem, maradjunk is itt. Nemrég vásároltunk a H&M-ben az akciós dolgok között ezt-azt, én például egy vászontáskát, mert rájöttem, hogy egész szép kis gyűjteményem van már régről, legutóbb a 21. Század Kiadótól is kaptunk egyet, amit imádunk, és akkor úgy voltam vele, hogy miért ne gyűjthetném tovább, felfrissítve újabb darabokkal. Így vettem egyet magamnak. :)

A két legújabb szerzemény 
Ezután a Pinteresten is keresgélni kezdtem és miután már a múltkoriban egy táskavarrós könyvről is írtam, arra az elhatározásra jutottam, hogy itt az ideje a táskavarrásnak. Még csak a tervezési fázisnál tartok, de ha készítek valamit, ígérem, megmutatom. Ezeket válogattam ki, egyszerűnek tűnnek, és tetszenek:



Na most látom csak, hogy teljesen elkanyarodtam a témától, mert hol is van itt Zsófi.
Neki többek között egy cuki kis felsőt vettük, szuperül is áll rajta, és egyik nap fel is vette, ebben ment dolgozni. Amúgy ez egy derékig érő, ám egy fekete nadrággal igen elegáns és mégis teljesen fiatalos kis felső. 

Amikor aznap este elmentünk meglepiből Zsófi elé,  Apa furcsán méregette, és kérdezte: - Rajtad meg mi van? Azt tudni kell, hogy Apa nem nagyon szereti azokat a ruhadarabokat, amiken nullánál több fodor van. De kiderült, hogy nem ez volt vele a problémája, hanem az, hogy "olyan kicsi". Miután Zsófit Apa kijelentése elbizonytalanította (megjegyzem, én egyfolytában mondogattam, hogy jó :)), hazaérve egy másik nagy szakértőhöz fordult, a kérdést eldönteni: - Titi, szerinted milyen a felsőm? - Szerintem nagyon jó - vetett rá Titusz egy nagyon gyors pillantást, miközben éppen kardozott a láthatatlan ellenséggel - csak mintha egy kicsit kicsi lenne. - fejezte be a mondatot. :D De közben sunyin vigyorgott az apjára nézve, úgyhogy humorérzékből ötös!
Zsófi még mindig nem hitt nekem, ezért a szobán keresztülloholó Bencét is megkérdezte:
- Benceeee, szerinted ugye jó a felsőm???
- Jó! - válaszolta Bence, oda se nézve, és tovább rohanva. 
Na szóval, miután ez a három nagy szakértő megvéleményezte a kérdéses felsőt, Zsófi végre elfogadta az én véleményemet és a saját meggyőződését is, hogy igenis ez a ruhadarab kedves, bájos és csinos. És egyáltalán nem kicsi!!

Apa a kicsi és nem kicsi kérdésben amúgy sem illetékes, mert egyszer régen, amikor Tituszért ment oviba, az történt, hogy este nézem Titi vadiúj cipőjét, hogy olyan elhasznált ahhoz képest, hogy még csak két napja hordja, de Apa nyugtatgatott, hogy biztos csak összekoszolta. Ahogy tovább nézegetem, észrevettem, hogy két számmal nagyobb, mint amilyennnek lennie kellene. Az még csak rendben van, hogy a drágán vett cipő két nap múlva úgy néz ki, mintha kutya rágta volna (nem, nincs rendben az sem :)), de hogy lett két számmal nagyobb??!! Akkor megvilágosodtam! Ezt a cipőt bizony elcserélték!! Alig vártam, hogy reggel legyen, és megkeressem a saját cipőnket. Jött is egy anyuka, szatyrában a cipőnkkel, csere megtörtént, nagy volt a boldogság. A kisfiáért a férje ment előző este. :D Azt azért még csak értem, hogy Apa nem vette észre, hogy Titi cipője két számmal nagyobb, de az az apuka mit küszködhetett, aki a két számmal kisebb cipőbe tuszkolta be gyermeke lábát!! :D



Legyen szép jövő hetetek!

8 megjegyzés:

  1. A cicás táska nagyon édes!
    A cipős sztorin annyira nevetek. Szerintem mindenhol vannak ilyen apukás történetek. Emlékszem, hogy amikor kicsi voltam és a suliban tesi volt aznap, anyu pedig dolgozott, akkor apunak kellett összekötni a hajam (a fonás ugye nem ment :D) és szerintem az mindkettőnknek szenvedés volt. A másik kedvencem,hogy nővéremmel mindkettőnknek volt frufruja és apu önjelölt fodrászként gyakran értékelte úgy,hogy le kell vágni, mert belelóg a szemünkbe. Vág,vág,na most ezen a felén rövidebb, hopp most meg a másikon. Igen, gyönyörűen néztünk ki. :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Megnézném az apukád vágta frufrus képeket!! :D Elég mókás dolgokat tudnak csinálni, az már egyszer biztos! :D

      Törlés
  2. Jaj, ezek a táskák! <3 :)) (Apu + Titi cipőjének a történetén kicsit beröhögtem. :D Sajnálom, de örülök, hogy visszatért a szép, új cipő hozzátok. :D :D)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ugye milyen jók?! Remélem sikerül megalkotnom valamelyiket. :) Szerintem a másik apuka is örült, de gondolom szegény gyerek is. :D

      Törlés
  3. Elfelejtettem írni a táskás bejegyzéshez, hogy ezt is meg kellett vennem, de "szerencsére" a szomszédasszonyom kívánságára, és nagy-nagy örömére!:)))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy tetszett a szomszédasszonyodnak a táskás könyv, szerintem is érdemes megvenni. :)

      Törlés
  4. Ilyen jó dolgok vannak a H&M-ben??! Eddig csak ruhákat és illatgyertyákat láttam, de ez a tatyó nagyon jól néz ki! *-* ((:

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mi is csak véletlenül vettük észre, de nem is tudtuk otthagyni. Volt még egy másik fajta is, vicces szöveggel, de ez mutatósabb volt. Az viszont viccesebb. Na majd egyszer.. :)

      Törlés